2024. 03. 29., péntek
Auguszta
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A kukorica korai gyomirtása

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szentey László, növényvédelmi szakmérnök, 2017/03/22

A sikeres kukoricatermesztés egyik alapeleme az okszerűen megválasztott gyomirtási technológia. A gyomnövények okozta fertőzés akár 50%-os termésveszteséget is okozhat.

A kukorica egyik legfontosabb takarmánynövényünk, emellett potenciális energianövény, és emberi fogyasztásra is széles körben alkalmazzuk. Magyarországon 1 200 000 hektáron termesztik, termésátlagaink világviszonylatban is jelentősek. A kukorica növényvédelme összetett, a növénykórtani és rovartani problémák mellett a termesztéstechnológia legsarkalatosabb kérdése a gyomirtás. A kukorica gyomirtása azért is stratégiai fontosságú, mert a más kultúrákban költségesebben, kevésbé szelektíven irtható, toleráns rezisztens gyomfajok elleni védekezésre is lehetőséget nyújt. A kukorica gyomirtásának kiemelt pozíciója számos herbicid európai uniós visszavonása ellenére sem gyengült, a folyamatosan engedélyezett új típusú hatóanyagoknak köszönhetően.

A jó profittermelő képességű kukorica a magyar mezőgazdaság kulcsnövénye. A magas termésátlagok elérésének érdekében fontos, hogy az elvetett vetőmag nagy részéből egészséges, életképes utód fejlődjön, a vetőmag stratégiai hordozóeszközzé vált. A növénynemesítés egyik alapvető célja olyan jó minőségű és termőképességű fajták, hibridek előállítása, amelyek kiváló alkalmazkodóképességűek, a növényi betegségeknek, kártevőknek, szárazságnak és más stresszeknek ellenállnak. A kukorica komplex növényvédelmének elsődleges feladata a csírázó kis növény védelme egészen a betakarításig.

Vetés idején

Az elvetett magot az első támadás a talajból éri. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetőmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és a talajból terjedő betegségek és a korai rovarkártevők ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk. A vetőmagcsávázás a kukorica növényvédelmi technológiájának alapvető, úgy is mondhatjuk, kötelező eleme, mert a talajból fertőző kórokozók, illetve a talajlakó kártevők (terrikolok) ellen csak ez ad megfelelő védelmet.

A kötelező vetőmagcsírázás mellett a másik fontos technológiai elem a talajfertőtlenítés. A talajból támadó drótférgek, áldrótférgek, pajorok, valamint a kukoricabogár lárvája ellen a leghatékonyabb védelmet ezzel érhetjük el. A kezelés ugyanakkor biztos kezdeti védelmet nyújt a korai levélkártevők (földibolhák, barkók) ellen is, és a kis csíranövény védve marad a csírázás, kelés folyamán.

A kémiai védekezés történhet teljes felületkezeléssel, ez esetben különleges kijuttató eszközt nem igényel, és a nagy egyedszámú kártevők ellen is hatékony. Ez a módszer jól illeszkedik a vetés-előkészítés technológiai sorába, költségszintje nem haladja meg egy átlagos, sorba adagolt granulátumos talajfertőtlenítés költségeit.

A talajfertőtlenítés történhet sorkezelés formájában is a vetéssel egy menetben a vetőgépes sorpermetező adapterével. A folyékony formulációjú só gáztenzióval bíró készítmények nagy előnye, hogy a talaj szilárd frakciói közti járatokat is kitölti, és az ott lévő kártevőket elpusztítja.

A kémiai úton végzett talajfertőtlenítés mellett természetesen az agrotechnikának is jelentős szerepe van. A talajforgatás, talajművelés a kártevők érzékeny fejlődési stádiumban lévő egyedeit erősen megritkítja, az érzékeny bábok nagy részét elpusztítja. Amennyiben a védekezés elmarad, a kukorica föld alatti részei, gyökerei károsodnak, vagy teljesen elpusztulnak, a kártevők jelenlétét a növény sárgulása, antociános elszíneződése, lankadása jelzi. Súlyos esetben a károsított vetőmag ki sem csírázik, a kelés hiányos lesz.

Vetőmagcsávázásra alkalmazható készítmények

Alios 300 g/l tritikonazol (csírakori betegségek);

Maxim XL 035 FS 25 g/l fludioxomil + 10 g/l mefenoxam (csírakori betegségek);

Royalflo 480 g/l TMTD (csírakori betegségek);

Vitavax 2000 200 g/l karboxin + 200 g/l TMTD (csírakori betegségek);

Mesurol 500 FS 500 g/l metiokarb (fritlégy, fácánkár);

Force 20 CS 200 g/l teflutrin (drótférgek, áldrótférgek).

Talajfertőtlenítő készítmények a keléskor károsító talajlakó kártevők, kukorica­bogár lárvája ellen

Alligator 480 g/l klórpirifosz;

Cyren EC 480 g/l klórpirifosz;

Dursban 480 EC 480 g/l klórpirifosz;

Force 1,5 G 15 g/kg teflutrin;

Force 10 CS 100 g / l teflutrin;

Kentaur 5 G 50 g/kg klórpirifosz;

Pyclorex Neo 480 g/l klórpirifosz;

Pyrinex 480 EC 480 g/l klórpirifosz;

Sonido 400 FS 400 g/l tiakloprid;

Belem 0,8 MG 8 g/kg cipermetrin.

Vetés utáni, kelés előtti (preemergens) gyomirtás

A kukorica alapgyomirtása mind a mai napig a termesztéstechnológia egyik fő eleme, a kukoricával nagy tömegben együtt kelő gyomnövények irtásának első és sok esetben kihagyhatatlan lépése. A gyomkonkurencia korai kikapcsolása elengedhetetlen feltétele a kultúrnövény egészséges és gyors fejlődésének. A magról kelő egyszikű gyomnövényekkel (kakaslábfű, köles, muharfajok) erősen fertőzött kukoricatáblák esetében mindenképpen indokolt az ezek elleni alapkezelés.

Kukoricában az elsődleges gondot a nehezen irtható, magról kelő egy- és kétszikű gyomfajok okozzák. A disznóparéj fajok (Amaranthus spp.), a libatop fajok (Chenopodium spp.), a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a csattanó maszlag (Datura stramonium), a varjúmák (Hibiskus trionum), a fekete ebszőlő (Solanum nigrum), a vadrepce (Sinapis arvensis), a vadkender (Cannabis sativa), a selyemmályva (Abutilon theophrasti), a szerbtövis fajok (Xanthium spp.), a kakaslábfű (Echinochloa crus galli), a muharfajok (Setaria spp.), a kölesfajok (Panicum spp.), valamint néhány évelő egy- és kétszikű gyomnövény, mint a fenyércirok (Sorghum halepense), mezei acat (Cirsium arvense), apró szulák (Convolvulus arvensis), sövényszulák (Calystegia sepium).

Az évelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen az alapkezelések többnyire nem adnak megfelelő védelmet, ellenük hatékonyan állománykezelések formájában védekezhetünk a tenyészidőszak folyamán.

A vegyszeres védekezésen túlmenően a termesztéstechnológia minden lehetséges, a gyomirtási tevékenységet elősegítő mozzanatának tudatos kihasználására van szükség. Alapvetően fontos az adott térségre jellemző talaj- és időjárási viszonyoknak, a talajerő-visszapótlási lehetőségeknek megfelelő habitusú, a felhasználni kívánt gyomirtási technológiának megfelelő toleranciájú hibrid kiválasztása.

Fontos a jó minőségű, gyommagmentes vetőmag alkalmazása, az optimális vetésidő, vetésmélység, növénysűrűség, valamint a megfelelő tápanyag-visszapótlás, szakszerű szervestrágyázás. A jó gyomelnyomó képességet csak a fajtának megfelelő tőszámmal rendelkező növényállomány tudja biztosítani.

A vetés után, kelés előtt alkalmazandó preemergens alapkezelések mind a mai napig fontos láncszemét képezik a kukorica gyomirtási technológiájának, nagy előnyük, hogy a kikelő kis kukorica növénynek nem kell versenyeznie a talaj tápanyag- és vízkészletéért a gyomnövényekkel.

Ezen kezelések működésének alapfeltétele a kezelést követő két héten belül lehulló legalább 15–20 mm csapadék. Megfelelő bemosó csapadék hiányában a hatóanyag nem jut le a gyomnövények csírázási zónájába, és a kívánt gyomirtó hatás elmarad. Ez az oka annak, hogy aszályos, csapadékszegény tavaszokon a preemergens készítmények nem minden esetben hozzák a tőlük elvárható eredményt. A szerek csapadékigényében jelentős szerepet játszik az egyes készítmények vízoldékonysága, amelynek figyelembevétele fontos szakmai szempont.

A készítmények dózisát a talaj kötöttségének, szervesanyag-tartalmának megfelelően kell meghatározni. Laza szerkezetű talajokon az engedélyokiratban meghatározott alacsonyabb dózisban, kötöttebb talajokon a magasabb dózisban kell a készítményeket kijuttatni.

Csekély 1,0–1,5% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon bizonyos hatóanyagok fokozott fitotoxicitási veszéllyel járnak.

A preemergens kezelések egy esetleges állománykezelés időzítését is elősegítik, mert az alapkezelésekkel megakadályozhatjuk a gyomnövények „szétnövését”, azaz a heterogén fejlettségű állomány kialakulását.

Az alapkezelések további nagy előnye, hogy a területen csökkentik a fajok számát, és így az állománykezeléssel kijuttatandó herbicidek, kombinációk kiválasztása könnyebb.

A muharfajok (fakó, zöld és ragadós muhar) látványos felszaporodásában egyértelműen jelentős szerepet játszott a preemergens alapkezelések mind gyakoribb elhagyása. A kukorica gyomirtásában széles körben alkalmazott posztemergens szulfonilurea hatóanyagok legtöbbjénél hatékonysági lyuk a muharfajok, nem irtják azokat eredményesen. Azokon a területeken, ahol a magról kelő gyomfajok elleni alapkezelések elmaradnak, és a terület fertőzött muharfajokkal, ott a gyomnövény további felszaporodására kell számítanunk.

PRE/POST technológia ülepedett magágyba

Több olyan herbicid hatóanyag ismeretes, amely preemergens és poszt­emergens alkalmazás esetén más-más hatásspektrummal irtja a gyomnövényeket. Különösen jellemző ez a fotoszintézis-gátló hatáskifejtésű készítményekre. A karbamidszármazékokhoz tartozó linuron (Afalon Dispersion, Nuflon) hatóanyagú készítmények szelektivitási okokból posztemergensen nem használhatóak, bár szélesebb gyomirtó spektrummal rendelkeznek, mint preemergensen kijuttatva, ezért célszerű lenne ezt az adottságukat kihasználni valamilyen módon. Erre ad lehetőséget a klasszikus preemergens, illetve posztemergens védekezési mód előnyeit magába foglaló PRE/POST eljárás.

A technológia lényege, hogy a kukorica vetése előtt 2–3 héttel végzik el a magágy-előkészítést, majd a kigyomosodott területbe ülepedett magágyba (stale seedbe) vetik a kukoricát, és vetés után közvetlenül permetezik ki a gyomirtó szereket, illetve kombinációikat (a kukoricára nézve preemergensen, a gyomnövényekre pedig posztemergensen). Ekkorra a készítményre érzékeny gyomfajok már tömegesen csíráznak szik–4 leveles állapotban vannak, optimális fenológiai stádiumban a kezelés szempontjából.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának ez a módja elsősorban a kölesfajok elleni védekezési rendszer fontos elemeként alkalmazható. A kölesen kívül a parlagfű, a csattanó maszlag, a fehér libatop, a lapulevelű keserűfű ellen is hatékony ez a technológia.

Ezzel a módszerrel felhasználhatók többek között az izoxaflutol, linuron, pendimetalin, S – metolaklór, hatóanyagok és kombinációik.

Évelő gyomnövények ellen a glifozát hatóanyagú szerek alkalmazása is engedélyezett, de csak 3% feletti szervesanyag-tartalmú talajokon, amíg a kukorica csíráját legalább 4 cm-es talajréteg borítja.

Vetés után kelés előtt (preemergensen)  alkalmazható készítmények

Inspector 720 g/l dimetenamid-P; Radar 720 g/l dimetenamid-P; Spectrum 720 g/l dimetenamid-P. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), kölesfajok.

Wing – P 212,5 g/l dimetenamid-P + 250 g/l pendimetalin. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, kölesfajok, muharfajok, fenyércirok (magról kelő).

Akris SE 280 g/l dimetenamid-P + 250 g/l terbutilazin; Click Combi 265 g/l dimetenamid-P + 300 g/l terbutilazin. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, kölesfajok, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag, vadrepce.

Python 280 SC 16,7 g/l floraszulam + 267 g/l mezotrion. Érzékeny gyomnövények: csattanó maszlag, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, parlagfű, selyemmályva, szőrös disznóparéj, vadrepce.

Pledge 50 WP 50% flumioxazin. Érzékeny gyomnövények: csattanó maszlag, egyéves szélfű, fehér libatop, fekete ebszőlő, parlagfű, selyemmályva, szúrós disznóparéj, vadrepce.

Merlin flexx 240 g/l izoxaflutor + 240 g/l ciproszulfamid. A kukorica vetése előtt 0–10 nappal preplanting, a készítményt szigorúan tilos bedolgozni! Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, kölesfajok, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag. 

Adengo 225 g/l izoxaflutol + 90 g/l tienkarbazon – metil + 150 g/l ciproszulfamid. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, kölesfajok, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag, egyéves szélfű, fehér libaparéj, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok, szőrös disznóparéj, vadkender, vadrepce, varjúmák.

Afalon Dispersion 450 g/l linuron. Érzékeny gyomnövények: fehér libaparéj, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, szőrös disznóparéj, vadkender, vadrepce.

Callisto 4 SC 480 g/l mezotrion; Caluma 480 g/l mezotrion; Mesotrione 480 SC 480 g/l mezotrion. Érzékeny gyomnövények: csattanó maszlag, egyéves szélfű, fehér libaparéj, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, parlagfű, selyemmályva, szőrös disznóparéj, vadkender, vadrepce.

Lumax 37,5 g/l mezotrion + 375 g/l S – metolaklór + 125 g/l terbutilazin. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, kölesfajok, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag, egyéves szélfű, fehér libaparéj, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, parlagfű, selyemmályva, szőrös disznóparéj, vadkender, vadrepce, varjúmák.

Pendigan 330 EC 330 g/l pendimetalin; Pendi 330 330 g/l pendimetalin; Stomp Super 330 g/l pendimetalin; Stomp 400 SC 400 g/l pendimetalin; Stomp Aqua 455 g/l pendimetalin; Sharpen 330 EC 330 g/l pendimetalin. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), egyéves szélfű, lapulevelű keserűfű, selyemmályva.

Trek P 64 g/l pendimetalin + 270 g/l terbutilazin. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), egyéves szélfű, lapulevelű keserűfű, selyemmályva.

Successor 600 600 g/l petoxamid. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, muharfajok, fenyércirok (magról kelő).

Successor T 300 g/l petoxamid + 187,5 g/l terbutilazin; Success T 300 g/l petoxamid + 187,5 g/l terbutilazin. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), fehér libaparéj, fekete ebszőlő, szőrös disznóparéj, vadrepce.

Dual Gold 960 EC 960 g/l S – metolaklór; Tender 960 g/l S – metolaklór. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, muharfajok, fenyércirok (magról kelő).

Camix 500 g/l S – metolaklór + 60 g/l mezotrion. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag, egyéves szélfű, fehér libaparéj, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, selyemmályva, szőrös disznóparéj, vadkender, vadrepce.

Gardoprim Plus Gold 312 g/l S-metolaklór + 187 g/l terbutilazin. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag, fehér libaparéj, szőrös disznóparéj, vadrepce.

PRE/POST technológiával, ülepedett magágyba kijuttatható készítmények

Merlin Flexx 240 g/l izoxaflutol + 240 g/l ciproszulfamid. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, kölesfajok, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag, egyéves szélfű, fehér libaparéj, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok, szőrös disznóparéj, vadkender, vadrepce, varjúmák.

Dual Gold 960 EC + Afalon Dispersion; Tender + Afalon Dispersion. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, kölesfajok, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag, egyéves szélfű, fehér libaparéj, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok, szőrös disznóparéj, vadkender, vadrepce.

Pendigan 330 EC + Afalon Dispersion; Pendi 330 + Afalon Dispersion; Sharpen 330 EC + Afalon Dispersion; Stomp Super + Afalon Dispersion; Stomp 400 SC + Afalon Dispersion; Stomp Aqua + Afalon Dispersion. Érzékeny gyomnövények: kakaslábfű, kölesfajok, muharfajok, fenyércirok (magról kelő), csattanó maszlag, egyéves szélfű, fehér libaparéj, fekete ebszőlő, lapulevelű keserűfű, parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok, szőrös disznóparéj, vadkender, vadrepce.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szántsak vagy ne szántsak? Döntsön a gazda!
Magyarország szántó ország. Ezzel szemben a szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon – mondta egy interjúban Gyuricza Csaba professzor. Nagy János professzor több mint három évtizeden át tartó kukorica tartamkísérletek szerint azt állítja, hogy az átlagos csapadékellátottságú években a legjobb volt az őszi szántás, ehhez képest a szántás nélküli művelés 15 százalékkal kevesebbet termett.
Megújulás és innováció: a jövő egyik útja a növényvédelemben
Ritkán érzi úgy az ember, hogy rendhagyó sajtótájékoztatón vesz részt, de a Malagrow Kft. február 7-i rendezvénye ilyen volt. Nem csak azért, mert Malatinszki György ügyvezető és két munkatársa, Pálinkó Zsolt kereskedelmi vezető és Dr. Takács József szakmai vezető a cég megalakulásának 25. évfordulójáról emlékezett meg, hanem mert már ugyan a jelenben is meglévő, ám a jövőbe mutató növényvédelmi filozófiájukat is bemutatták.
Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése és támogatása
Az öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások, valamint a mezőgazdasági öntözési közösségek támogatásáról szóló felhívás megjelenése az Agrárminisztérium által közreadott pályázati menetrend szerint 2024 áprilisában várható. Az új öntözési berendezéseknek és technológiáknak a megvalósítására a most elfogadott stratégiai tervben 70 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az esőztető öntözés egyik különleges alkalmazása
A fagyvédelmi öntözés azon fizikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és - 3 °C között van. A víz fagyáspontja kb. 0 °C és kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét.
Fejlesszük vagy ne fejlesszük az öntözést?
Az öntözésfejlesztés napjainkban kulcskérdéssé vált a mezőgazdasági termelésben. Az elmúlt évek aszálya, a gabonafélék árainak zuhanása, a termelési költségek szárnyalása nyilvánvalóan ébresztőt fújt minden gazdának. Nem véletlen, hogy állandóan napirenden van az észszerű vízgazdálkodás, az öntözés, a digitalizáció kérdésköre. Kvassay Jenő 150 éve azt írta, hogy „míg mi folyóink szabályozásával azok vizét levezetni törekszünk, addig unkáink gátokkal fogják azokat torlasztani, és az országban visszatartani”.
Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza