2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A SESVANDERHAVE a cukorrépavetőmag- előállítás specialistája!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Németh Erika, kereskedelmi képviselő, 2017/03/23

A cégnév két nagy múlttal rendelkező nemesítőház, a SES Europe (belga) és a VanderHave (holland) fúzióját tükrözi.

A VanderHavet 1879-ben alapították és 1941 óta foglalkozik cukorrépával. A SES Europe 1948-ban kezdte meg tevékenységét, amely ekkor még kizárólag a cukorrépával volt kapcsolatos.

Mindkét vállalat számos név- és funkcionális változáson esett át. A legutóbbi fejezet 2005-ben kezdődött, amikor az ADVANTA, amely akkor a világ ötödik legnagyobb vetőmagvállalata volt, eladta cukorrépa-ágazatát a francia Florimond-Desprez csoportnak. Ekkor, az eredeti nevek fúziójából született a SESVANDERHAVE márkanév. A tieneni központú nemesítőház visszatérve a gyökerekhez, ismét cukorrépára specializálódott.

Évente több mint 1,5 millió U-egységnyi vetőmagot értékesít, több mint 50 országban. A vetőmag-szaporítást francia és olasz gazdák végzik. A nyers vetőmag feldolgozására három korszerű gyár áll rendelkezésre: Tienen (Belgium), Kiev (Ukrajna), Alexeyevska (Oroszország) A tieneni gyár látja el az európai piacot. Annak érdekében, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmag kiváló minőségű legyen, szigorú procedúrát kell betartani a nyers vetőmag feldolgozása alatt. Ez a gyár azon kevés gyárak egyike, amely elnyerte 2015-ben az Európai Vetőmag Szövetség által kifejlesztett ESTA minősítést. A feldolgozás végére a megtermett nyers vetőmag csupán 20–25%-a kerül a 100 ezer magot tartalmazó, kereskedelmi forgalomba kerülő dobozokba.

A SESVANDERHAVE kiemelkedően fontosnak tartja, hogy az eltérő éghajlati és talajigényekhez a legmegfelelőbb fajtákat javasolja, állandó kapcsolatot tartva a termelőkkel, felmérve az aktuális igényeket.

A kutatás, fejlesztés folyamatos. 2016. szeptember 6-án átadásra került az új Kutató Centrum a cég tieneni központjában. A 20 millió euróba kerülő beruházás 13 ezer négyzetméternyi üvegházból és 2 ezer négyzetméternyi laborból áll. A külső körülmények kizárásával, teljesen szabályozott körülmények között folyó kutatással gyorsabb és jobb lesz a fajta-előállítás.

A cég magyarországi központja Sopron­horpácson, a szintén cukorrépa-nemesítési múlt­tal rendelkező Kutató Intézet telephelyén található.

A fejlődés itt is nyomon követhető. 2011-ben biotechnológiai labor állt a nemesítés szolgálatába.

A külföldi nemesítésű fajták hazai tesztelésének első lépcsője a saját kísérletek beállítása, melyet nagy kísérleti tapasztalattal rendelkező csapatunk végez, évente több mint 10 ezer parcellán. A betegségekre – különös tekintettel az utóbbi években jelentős károkat okozó Cercosporára – mesterségesen fertőzött kísérleti parcellákat állítunk be. Vizsgáljuk a jelöltek lisztharmat-, gyökérfekély- és Macrophomina-toleranciáját is. A sikeresen szereplő fajtákból válogatunk a NÉBIH regisztrációs kísérleteibe. A regisztrációt elnyert fajták további tesztelése már nagyüzemi körülmények között zajlik az ország különböző termőhelyein. Így, minimum 4 éves hazai tapasztalattal rendelkezünk egy-egy fajta teljesítményét illetően.

Vetőmag tételeink START UP kikészítésűek, amely egyenletes, gyors kelést biztosítva könnyebbé teszi a gyomirtás tervezését. Korábbi borítás és végső soron nagyobb cukortermés elérése várható a technológiának köszönhetően.

Tudjuk, hogy a cukorrépa-termesztés költséges és nagy szakértelmet igénylő ágazat. A küszöbön álló kvóta-eltörlés egyrészt lehetőséget nyújt a korlátlan termesztésre, de ugyanakkor kiélezi a versenyhelyzetet. Sikert elérni csak kitűnő genetikájú és minőségű vetőmaggal lehet. Ezt biztosítja partnerei számára évtizedek óta a SESVANDERHAVE.

További információ honlapunkon: www.sesvanderhave.com

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza