2024. 02. 23., péntek
Alfréd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A kukorica vetőmag termesztéséről

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: H.Gy., 2017/03/24

A növénytermesztésen belül a vetőmagtermesztés az egyik legnagyobb szakmai kihívás. Földesi Lászlót, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesét a vetőmagtermesztés ökológiai feltételrendszeréről kérdeztük.

Földesi Lászlót, termelési vezérigazgató-helyettes

A Hód-Mezőgazda Zrt. az egyik meghatározó kukoricavetőmag-termesztő cég az országban. A világpiaci kedvezőtlen folyamatok miatt – orosz embargó, ukrán válság, felhalmozott raktárkészletek stb. – az elmúlt években jelentősen csökkent a hazai kukoricavetőmag termesztő terület, s ez alól az alföldi cég sem kivétel. A 2017-es esztendő lesz a mélypont, jelentette ki a vezérigazgató-helyettes, mert soha ilyen kis területen nem termesztettek még kukorica vetőmagot az országban, mint ami az idén várható. A Hód-Mezőgazda Zrt.-nél sem döntötték még el, mekkora területet vetnek be, de az biztos, hogy kisebbet, mint tavaly. Jövőre viszont elindulhat a fejlődés, mert a raktárkészletek várható csökkenése lehetővé teszi a nagyobb mennyiségű előállítást. De még ekkor is elmarad a teljesítmény a három-négy évvel ezelőttitől. A Hód-Mezőgazda Zrt. az elmúlt tíz évben vetőmagüzeme kapacitását az országos kapacitás egyharmadára növelte. Ezt a mennyiséget a hazai piac nem tudta felvenni, ezért a vetőmag zömét exportálják.

Termesztési feltételek

A kukorica vetőmag termesztésének eredményességét nagyon sok tényező befolyásolja, hangsúlyozta Földesi László. Gondosan kell megválasztani a termőhelyet. A beltenyésztett vonalak sokkal érzékenyebbek a talaj minőségére, ezért a terület kiválasztásának nagyobb jelentősége van, mint a takarmánynak termesztett kukoricánál. Vetőmag előállítására tehát az adott üzemben a legjobb területeket kell kiválasztani. Fenyércirokkal, aprószulákkal, acattal erősen gyomosodott táblán nem lehet vetőmagot termelni, mert az e gyomok irtásához használt herbicidek a vonalakat is károsíthatják. A beltenyésztett törzsek alapanyagának előállításánál 500 méter izolációs távolságot (szigetelési távolság), a hibridek előállításánál 200 métert ír elő a hazai szabvány. Csökkenthető a vetőmag-előállító táblák közötti izolációs távolság akkor, ha a legközelebbi táblákon ugyanazon apával folyik a hibrid előállítása.

A másik fontos tényező az öntözés, mert a beltenyésztett vonalak keresztezésénél sokkal nagyobb a víz iránti érzékenység, mint az árukukorica esetében. A vetőmag termesztésekor a klimatikus körülmény jelentős befolyásoló tényező, s ha nincs elegendő csapadék, akkor bizony öntözni kell. Mivel a beltenyésztett vonalak alkalmazkodóképessége rosszabb, vitalitásuk csökkentebb, mint az árukukoricáé, ezért fokozott gondot kell fordítani – a hőmérsékleti és csapadékviszonyok sokéves ismerete alapján – a tábla kiválasztására. Különösen veszélyes a virágzás és a termékenyülés idején fellépő aszály, ezért szükséges a vonalszaporításokat és vetőmag-előállításokat öntözéses körülmények között végezni.

Vetőmagtermesztésre tápanyaggal jól ellátott, jó vízgazdálkodású, könnyen felmelegedő, közel semleges pH-jú, főként a csernozjom talajok alkalmasak. Nem kedvezőek a hideg, tömődött, rossz talajok, a szikes és a laza homoktalajok. Vetőmagtermesztésnél az elővetemény lehetőleg ne legyen kukorica, mert előfordulhat árvakelés, gyomosodás és az amerikai kukoricabogár kártétele. Kedvezőtlen előveteménye a napraforgó, a cukorrépa és a repce. Kedvező előveteményei a kalászosok (búza, őszi árpa).

A lehető legmagasabb színvonalon

A tápanyagellátással kapcsolatban Földesi László azt hangsúlyozta, hogy a szülőpartnerek többségének tápanyagfelvevő képessége gyengébb, mint az árutermelő hibrideké, ezért a talaj tápanyag-ellátottsága közepes vagy ennél jobb legyen. A vetőmagtermesztés tápanyag-ellátása akkor megfelelő, ha 8–10 t/ha árukukorica termesztéséhez szükséges NPK-műtrágyaadagot juttatunk ki. A 8–10 tonna árukukorica-termésátlag eléréséhez szükséges tápanyag-utánpótlás elsősorban a nitrogénre vonatkozik, mert foszforból és káliumból kismértékű rátartás nem okoz depressziót, hatása viszont több vonatkozásban is kedvező.

A talaj-előkészítés megegyezik az árukukoricánál használtakkal, annyi különbséggel, hogy vetőmagtermesztésnél még jobban törekedni kell a gondos munkára, különösen fontos a jó magágy előkészítése. Jó magágy-előkészítéssel döntően elősegítjük az egyöntetű növényállományt és a vegyszeres gyomirtás eredményességét. A vetés a hibridkukorica vetőmagtermesztésének egyik legkritikusabb művelete. Fontos az optimális vetésidő, a vetésmélység, az állománysűrűség, az anya- és apasorok aránya, valamint biztosítani kell az anya- és apasorok együttvirágzását. A vetést 10–12 °C-os talajhőmérsékleten lehet megkezdeni.

A kisebb vonalak csírázási erélye a hideg talajban még gyengébb. Nem helyes azonban a vetésidő túlságos kitolódása sem, ezért a talaj megfelelő felmelegedését bevárva a vetést május 10-ig be kell fejezni.

Minden hibridnek, illetve beltenyésztéses vonalnak eltérő az optimális tőszáma. A nemesítők – kísérleteik számos adatát figyelembe véve – határozzák meg a vetendő tőszámot, amelyet a frakcionált vetések idején be kell tartani. A kukorica alapvetően idegenbeporzó növény, de néhány százalékban képes önbeporzásra is. A hibridkukorica vetőmag-előállítás lényegében beltenyésztett vonalak keresztezése. Egy-egy apasor több anyasort is megtermékenyít. Az anya- és apasorok aránya igen változatos, és egyedi, a hibrid technológiáktól függő. A megtermékenyítés után az apasorokat kivágják, melynek eszköze lehet a tárcsa, a szárzúzó vagy a vontatott, kétsoros szecskázógép. Utóbbi esetben az apasorok silókészítésre is hasznosíthatók.

A hibrid vetőmag termesztésekor a betegségek és a növényvédelem hasonló az árukukoricáéhoz. A tenyészidőszak alatt az állandó gyommentes állapot biztosítása alapvető követelmény. A beltenyésztett vonalak legtöbbje vegyszerérzékeny. A hibridekhez hasonlóan az egyes vonalak vegyszerérzékenységét is figyelemmel kell kísérni. A kártevők elleni védekezésre még fokozottabb hangsúlyt kell helyezni, mint az árukukoricánál, mert ha itt rágás történik, és bejut a gomba a csőbe, akkor a fuzárium és mellette sok más gombafaj elterjedésével kockáztatjuk a vetőmag csíraképességét. Többszöri kezelésre van szükség a védekezés során, figyelembe véve a gradációt és az előrejelzéseket.

Nagy munkaerőigény

A címerezés az előállítás meghatározó feladata. Az öntermékenyülés elkerülése miatt az anyasorok címerét maradéktalanul el kell távolítani. Egy-egy szemlén 0,5 százaléknál több virágzó címer az anyasorban nem maradhat, mert a címerezési hiba öntermékenyülést okoz. Ha a főcímerezés időpontját helyesen választjuk meg, akkor a címer 80–90 százalékát is el lehet egy menetben távolítani. Ennek természetesen feltétele a homogén tábla, és az erre alkalmas humán erőforrás. Amennyiben az időpont túl korai, akkor a kicsit fejletlenebb növényeknél a címer beszakad, és 7–10 nap múlva – általában a címerezés végén – jelentkezik és okoz problémát a címercsonk. Az összesen 4–5 centiméter nagyságú címerág már címerezési hibának számít. A késői időpont választás kockáztathatja a címerezés sikerét, illetve előidézheti a címer elöregedését, aminek eredménye a fizikailag nehezen címerezhetőség és a nagy levélveszteség. Utócímerezést több menetben, legalább 2–3 naponként kell végezni. A címerezés akkor van befejezve, ha a táblán a címerezendő vonal bibéje beszáradt.

Magyarországon az egyre nagyobb problémát jelentő humán erőforrás miatt terjed a gépi címerezés alkalmazása. A címerező gépeknek két típusa van, a vágó rendszerű és a tépő rendszerű. A vágó adapter használatánál – az arra alkalmas típusnál – infra követéssel beállított magasságot, vagy a mechanikus vezérlésűnél a gépkezelő által vezérelt magasságot vágjuk le a címerből. A tépő adapter vonatkozásában két egymással szemben forgó henger tépi ki a címert. A két típus lényeges különbsége a teljesítmény, mert a vágó adapter dupla teljesítményre képes, és kevésbé befolyásolja a szeles időjárás, valamint az esetleges – vetési hibákból adódó – sortávolság- különbség. Cégünknél a vágó adaptert alkalmazzuk. Általános szabályként elmondható, hogy az első gépi vágást a címer megjelenése előtt 4 nappal kezdjük, amikor a bibeszál a csőkezdemény hegyét elérte. A második vágás az első vágást követően 2–3 napra következik, és ha szükséges a harmadik vágás, akkor az szintén 2–3 napra történik meg. Minden vágás után másnap kézi címerező brigáddal járatjuk át a táblát, először a gép által elhagyott alacsonyabb egyedeket, és a kinyílt címereket keresve, majd az utolsó vágás után a címercsonkokat eltávolítva. Egyenletes tábla és jól eltalált címerezési kezdő időpont esetén a humánerőforrás-igény a kézi címerezéshez képest lényegesen kevesebb, mondta a vezérigazgató helyettes.

Betakarítás

A megtermékenyülés mértékét az anyanövények bibéinek leszáradása utáni 2–3. héten lehet biztonságosan megállapítani. Ezt követően az apasorokat el kell távolítani. Kivágásuk a vetőmag-előállítás feltétele, amivel a fajtaazonosság biztosítható. Eltávolításának előnye, hogy nem vesz el tovább napfényt, tápanyagot, vizet az anyasoroktól, és segíti annak érését. A hibridkukorica-vetőmag a fiziológiai érettség után 36–42 százalékos nedvességtartalomnál (a fekete réteg kialakulása után) betakarítható. Ezért a betakarítást 30–38 százalékos nedvességtartalom mellett lehet végezni. Ezzel csökkenthető a pergési veszteség, a korai őszi fagykár, és a kisebb a szemek sérülékenysége. Az ilyen nedvességtartalom viszont arra kötelez, hogy a letört anyagot előtárolás nélkül azonnal szárítani kell. Betakarításkor nagy gondot kell fordítani a szemtörés és sérülés elkerülésére. A vetőmagnak termesztett kukorica betakarítása csövesen történik, csőtörő kombájnokkal.

A feldolgozás, csávázás, fémzárolás a fajtatulajdonos döntése alapján történik, a piaci igényekhez alkalmazkodva. A morzsolást követően tisztítjuk a terményt, majd méretre bontjuk és zsákokba töltjük a vetőmagot, amit aztán a területileg illetékes hatóság fémzárol. Az ipari célú vetőmag előállításának sem más a technológiája, mint a normál vetőmagnak. Ebben az esetben a nemesítő házaknak van szerepe abban, hogy – az általuk számos paraméterben vizsgált eredmények alapján – tegyenek ajánlást, a hasznosítási célnak megfelelő fajtára, mondta végezetül Földesi László.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.
Nem mondanak le az új, magyar növényfajták nemesítéséről
Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.
A paradicsom bolygónk legjelentősebb zöldségfaja
A paradicsomtermelés jelene és jövője az egyik legfontosabb témaköre a bolygó kertészeti ágazatának. Az Európai Unió legfrissebb mezőgazdasági piaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss (étkezési) paradicsom termelése 2031-ig stabil marad, évente csupán 0,4 százalékos termelési csökkenéssel számolnak. A magyar paradicsomtermelésről Prof. Helyes Lajossal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Doktori és Habilitációs Központ főigazgatójával, az MTA doktorával beszélgettünk.
Bioszén és termésnövelő tényezői
Ma már valós tényező, hogy a mezőgazdasági termelésben a hagyományosan alkalmazott segédanyagok: energia, növényvédő szerek és műtrágyát árai jelentősen növekednek. A földön élő lakosság száma egyre inkább növekszik, ezért is több élelmiszerrel van szükségünk. Az élelmiszer előállításnak a területigénye az éghajlatváltozással egyre inkább csökken, amihez hozzájárul a gyakori nem megfelelő földhasználat, ami például elsivatagosodást is eredményezi. Ezekkel párhuzamosan mind a növénytermesztés, mind pedig az egyéb élő szervezetek a vízzel szembeni igénye is növekszik. Ma ezek az emberiség előtt álló leginkább kritikus és megoldandó feladatok.
A biogazdálkodás jövedelmezőbb lehet a hagyományos gazdálkodásnál
Az eddigi tapasztalatok szerint azok a termelők, akik át akartak térni a biogazdálkodásra, megkapták az ehhez szükséges támogatást, ugyanis annyi dotációt biztosított erre a kormány, amennyire igény volt – mondta az Agráriumnak dr. Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint hozzátette: az új közös agrárpolitika keretei között is kiemelt szerep jut az ökogazdálkodásnak.
Kopogtat a jövő: egyre közelebb kerülünk a drónos növényvédelemhez
Jelenleg még kísérleti fázisban van a drónos növényvédelem, amelynek szabályozásában Magyarország annak ellenére is európai éllovas, hogy egyelőre egy drónra engedélyezett szer van. az Agráriumnak nyilatkozó Borhi András, Magyarország és az Európai Unió első hivatalos növényvédelmi drónpilótája a kockázatokkal együtt is lát jövőt ebben a technológiában, egyben a szakértelem fontosságára hívja fel a figyelmet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza