2026. 06. 07., vasárnap
Róbert
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Egy jövedelmező növény

Kategória: Növénytermesztés | 2017/03/27

A vetésterülete 80%-kal növekedett, több mint kétszer annyi gazda foglalkozik vele mint 2014-ben, jövedelmezősége a kukoricát felülmúlja, slágernövénnyé vált, hazánkban ötször ekkora mennyiségre is szükség lenne.

A vetésterülete 80%-kal növekedett, több mint kétszer annyi gazda foglalkozik vele mint 2014-ben, jövedelmezősége a kukoricát felülmúlja, slágernövénnyé vált, hazánkban ötször ekkora mennyiségre is szükség lenne. Ez a növény a szója. A hazai szója vetőmag piac megkerülhetetlen szereplőjének a Karintia Kft. vezetőjével, Bene Zoltánnal beszélgettünk.

A hazai szója termő terület hosszú évekig 40 000 hektár körül alakult Magyarországon. Ehhez az indokolatlanul alacsony vetési kedvvel szemben egy hihetetlenül magas fehérje kiszolgáltatottság áll. A hazai szójadara szükséget hozzávetőlegesen 530 000 tonna. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy egy 2,5 tonnás termésátlaggal kalkulálva még a 20%-os önellátás sem volt adott Magyarországon. Véleményem szerint ez hosszú távon nem fenntartható folyamat. Az importunk döntő többsége Dél-Amerikából származik. Onnan, ahol a GMO szója aránya 90% feletti. Az hozzánk irányuló import szójadara szinte kivétel nélkül az olcsóbbik, GMO-s darából származik.

Mit tehetünk a jelentős fehérjefüggőségünk enyhítése érdekében?

Ösztönözni kell a gazdákat a szója vetésterület növelése érdekében. A megelőző időszakban évről évre hozzávetőlegesen 2000 gazda foglalkozott a szója termesztésével hazánkban. Az új, 2020-ig tartó támogatási ciklusban kiemelt figyelmet kaptak a szemes és szálas fehérje növények. A szója zöldítésben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. A kötelező zöldítés után táró támogatás viszont nem csupán a szója-, hanem a teljes területre jár. Az igazán nagy lökést mégis az a 13 millió euró jelenti, ami évről évre a fehérje növényekkel foglalkozó gazdák között kerül felosztásra. A 2016-os évben ez az összeg egy hektárra vetítve 50 000 forint körüli összeget eredményezett, ami szójatermesztői szemmel „ingyen vetőmagot” jelentett. A 3 alapfeltétel, mely a termeléshez kötött extratámogatás feltétele, nem riasztotta el a gazdákat.

  • Fémzárolt szója vetőmagot használata, melyről a gazda érvényes számlával rendelkezik
  • Gazdálkodási napló vezetése
  • Legalább 1 tonna/ha igazolt termésátlag

Mindezek eredményeképp a vetésterület 2015-ben 77 000 ha fölé, a szója termesztők száma pedig 5000 fölé emelkedett.

A 3000 új „belépő” szójatermesztőnek van a legnagyobb szüksége a segítségre. Nekik kell igazán fognunk a kezét. Számos hibát el lehet követni a szója termesztése során, kezdve a helytelen termőhely kiválasztásától egészen a betakarítás időpontjának meghatározásáig. Az évek óta ezzel a növénnyel foglalkozó gazdákról sem szabad elfelejtkeznünk. Náluk a jövedelmezőség további emelése kell, hogy a célunk legyen.

Sokan alul becsülik a szója termesztése során elérhető jövedelemszintet. Szépen alakult a szójatermesztés jövedelmének alakulása az elmúlt években. Egy 2015-ös AKI kutatás alapján 2012–2015 között, több esetben a szója felé billen a mérleg a szója-kukorica jövedelmezőségi versenyében.

A tudatos gazda bevételét nem kizárólag a fehérjenövények extra támogatása, és a zöldítésben betöltött szerepe által növeli a szója. Nagyon jól beilleszthető a vetésforgóba a szója növény, amely ez által nemcsak nagymértékű hasznot képes hozni a gazdának, hanem a földterületeinkre is jótékony hatással van. A konkrétan kézzel fogható többletek mellett, az úgynevezett másodlagos, talajra gyakorolt hatásai is vitathatatlanok a növénynek. Jelentős mennyiségű nitrogént köt meg ugyanis a növény a vegetációja során, amelyből nagy mennyiséget hagy hátra az utóvetemény számára. Szója után egy kalászos jelentősen erőteljesebben indul meg és fejlődik, mint más előveteményt követően.

Az új belépőkkel, több új pozitív kezdeményezés is terjed az országban. Egyre többen használják a modern termesztésben a szóját, másod vetésű növényként is! Egy korán lekerülő növény, mint például az őszi árpa után elvetve egy szuper korai (000) fajta egy átlagos hozammal már extra bevételhez juttathatja a gazdát, minimális ráfordítás mellett!

A világon mindenhol nagyobb arányban terveznek szójababbal foglalkozni, mint tették azt az előző évben. A legfrissebb adatok szerint 2016/2017 évben világ szinten 335 millió tonna szója terméssel kalkulálnak, ami 7%-os emelkedést jelentene.

  • 2014/15 – 319 m t
  • 2015/16 – 313 m t
  • 2016/17 – 335 m t

Kedvenc Széchenyi idézetemmel élve:

„Tőlünk függ minden, csak akarjuk”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza