Az orosz embargó ellenére növekvő export

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: VB, 2017/03/28

Az agrárexport piacáért kemény küzdelmet kell folytatni, kevés helyen bővül a fizetőképes kereslet, az energiaárak csökkenése miatt a termény-, takarmány- és élelmiszerárak mérséklődnek. A magyar agrártermékek mintegy száz országba jutnak el, a legnagyobb felvevő az Európai Unió. Az orosz embargó a magyar élelmiszerek 30 százalékát érintette. A félkész és konyhakész termékekre nem vonatkozik a tilalom, például vetőmagok esetében sikerült növelni a magyar kivitelt, de a rubel árfolyamának gyengülése hátrányt jelent. Az embargó megszűnése után sem lesz könnyű visszakerülni az orosz piacra, Oroszország ugyanis növelte saját ellátását, illetve az odaszállító cégeket minősíttetni kell.

Átrendeződő exportpiac

A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott, lapunkhoz eljuttatott írásos anyag megállapítja, hogy az orosz importkorlátozások 2014-ben történő bevezetése jelentősen megváltoztatta hazánk élőállat- és állatitermék-exportjának irányát. Az 1. táblázat adataiból jól látható, hogy a legtöbb állati termékcsoport esetében az orosz importkorlátozás miatti exportkiesés csak átmeneti problémákat okozott, 2015-ben a magyar exportőrök már találtak más piacokat a termékeknek. Ez alól kivételt jelentenek a vágási melléktermékek, belsőségek (2015-ben 43%-os exportcsökkenést tapasztaltunk a 2013. évi teljes kivitelhez képest), a sertés- és baromfizsiradék (51%-os exportcsökkenés), a fagyasztott marhahús (41%-os csökkenés) és az élő sertés (60%-os csökkenés).

1. táblázat. A hazai élőállat- és állatitermék-export termékcsoportonként (2013–2015, ezer euró)

A 2. táblázat a magyar élő állat és állati termékek exportját mutatja be az elmúlt három évben országok szerint, a 2015. évi értékek alapján sorba rendezve. A táblázatból jól látható, hogy az embargó előtti utolsó, korlátozások nélküli évben, 2013-ban Oroszország a 6. legfontosabb exportpiacunk volt. 2015-re az ide irányuló állatitermék-kivitelünk 64%-kal csökkent. A táblázatból az is látható, hogy 2015-re az orosz exportkiesés ellenére a teljes állatitermék-exportunk csak 4%-kal csökkent a 2013. évi szinthez képest.

2. táblázat. Hazánk élőállat- és állatitermék-exportja országonként (2013–2015; euró)

2015-re a legfontosabb állatitermék-export piacokon némi átrendeződés történt. A legfontosabb változások, hogy Japán a 8. helyről feljött az 5. helyre (69%-os növekedés), Törökország a 27-ről a 11. helyre (3,6-szoros növekedés), Svájc a 13. helyről a 12. helyre (28%-os növekedés), Kína a 40. helyről a 13. helyre (11,2-szeres növekedés), Nagy-Britannia pedig a 22. helyről a 17. helyre (45%-os növekedés).

A fentieken túl kisebb kiviteli értékek mellett, de jelentősen nőtt az állatitermék-exportunk Tajvan, Vietnám, Litvánia, Libanon, Dél-Afrika és Portugália esetében is.

Az orosz élelmiszeripari import embargó

Az orosz élelmiszeripari import embargó 2014. augusztusi bevezetése sokkot okozott a magyar mezőgazdaság számára is, ráadásul egybeesett egy alapvetően túlkínálatos európai piaci időszakkal a gyümölcsök terén. Ezért a Kormány és a Földművelésügyi Minisztérium, valamint természetesen a piaci szereplők az embargó bevezetése óta még fokozottabban törekedtek a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportpiacainak diverzifikálására. Folyamatosan dolgoztunk és dolgozunk a beviteli korlátozások által érintett termékkör alternatív piacainak elérésével. Ennek köszönhetően az orosz piacról kiszoruló magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket jelentős részben el lehetett helyezni új piacokon is. Az embargó ellenére a magyar, orosz embargó által érintett termékek körében az export 116,7 millió euróval nőtt 2013-hoz (a bevezetés előtti teljes évhez) képest 2015-ben.

Exportnövekedés

Nőtt az export a magyar a baromfi termékek (+3,45%), a sertéshús termékek (+1,52%), étrendkiegészítők (+61,42%), a sajt és túró (+16,35%), a fagyasztott zöldség (+6,21%), a friss vagy hűtött zöldség (+14,09%), a dióféle (+22,39%), a dinnye (+23,77%), a szárított zöldség (+46,12%), a tejsavó (+50,6%), valamint az élő hal (+29,84%) esetében.

Csökkent az export a tej és tejszín (–20,67%), a malátakivonat (–31,02%), a szarvasmarhafélék húsa (–25,13%), egyes gyümölcsfélék (kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva és kökény; –26,14%), a friss alma, körte és birs (–14,79%), valamint a káposzta, karfiol, karalábé és kelkáposzta (–2,31%) esetében.

A Magyar–orosz Mezőgazdasági Munkacsoport 9. ülése 2016. június 19–20. között Budapesten került megrendezésre. A két delegációt Nagy István, az FM miniszterhelyettese és Jevgenyij Vasziljevics Gromiko, az orosz szaktárca miniszterhelyettese vezette. Magyarország új, az embargó által nem érintett együttműködési területek kiaknázására törekszik. Oroszország importhelyettesítési programot hirdetett meg, Magyarország többek között a mezőgazdaság terén igyekszik kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket és segítséget nyújt a magyar vállalatoknak abban, hogy ne veszítsék el piaci pozícióikat, hanem részt vehessenek ezekben a programokban. Az orosz programban magyar vállalkozások befektetésekkel, illetve az orosz partnerekkel vegyes vállalati formában tudnak részt venni, melyekre Oroszország nyitott, sőt, kezdeményező.

Az embargó hatásai fokozatosan gyengülnek. Bár a 2015. évi oroszországi exportunk tovább csökkent 2013-hoz és 2014-hez képest (már a 2010. évi szinten van), az alábbi célországok esetében a magyar agrárexport területén 2015-re jelentős értéknövekedést tudtunk elérni a 2013. évi kivitelhez képest:

A horvátországi piacon 30 százalékos növekedés történt, legjelentősebben bővülő árucsoportok: gabonafélék, húsok, vágási melléktermékek, tejtermékek.

Svájc esetében 20%-os növekedést regisztráltunk. Legjelentősebben bővülő árucsoportok: húsok és vágási melléktermékek, élelmiszeripari melléktermékek, állati takarmányok, gabona, liszt, keményítő.

Az ázsiai kontinensen jelentős, 5-szörös agrár-exportnövekedést értünk el Kína vonatkozásában. Legjelentősebben bővülő árucsoportok: húsok és vágási melléktermékek, italok, szesz, ecet, olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök.

Azerbajdzsán esetében a növekedés 50%-os. Legjelentősebben bővülő árucsoportok: élő állatok, italok, szesz, ecet, zöldségfélékből és gyümölcsökből előállított készítmények.

Tajvan esetében 40%-os a növekedés. Legjelentősebben bővülő árucsoportok: húsok, vágási melléktermékek, állati eredetű termékek, italok, szesz, ecet.

Kanada esetében a bővülés 29%-os. Legjelentősebben bővülő árucsoportok: zöldségfélékből és gyümölcsökből előállított készítmények, kakaó és kakaókészítmények, húsok és vágási melléktermékek.

Brazília esetében a bővülés 2,6-szoros. Legjelentősebben bővülő árucsoportok: élelmiszeripari melléktermékek, állati takarmányok, gabona, liszt, keményítő, kakaó és kakaókészítmények.

Az orosz embargóval kapcsolatos intézkedések

A gazdálkodók veszteségeinek csökkentésére európai és hazai szinten is történtek intézkedések. A különböző érintett ágazatokban hozott uniós intézkedések a piaci áresést csak lassítani vagy átmenetileg megállítani (pl. sertés magántárolási intézkedés 2015. tavaszi bevezetése) tudták, de az egészséges piaci környezetet visszaállítani nem sikerült.

1. Zöldség-gyümölcs ágazat

Az FM információja utal rá, hogy az Európai Bizottság által hozott százmillió eurós nagyságrendű (elégtelen) válságintézkedések vegyes eredménnyel jártak Európa-szerte, a már kialakult árcsökkenést megállítani nem tudták, legjobb esetben csak mérsékelni. Az intézkedések hazai végrehajtásával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban hazánk közel 3000 tonna almát tudott közösségi támogatás segítségével a piacról kivonni, amely az almatermés nagysága fényében elhanyagolható mennyiség.

Az érintett, eredetileg oroszországi exportra szánt termékeket vélhetően más tagállamok piacaira irányították át a piaci szereplők. Ennek következtében a szóban forgó tagállamok azon termelői, akik ugyanezeket a termékeket termelik, de hagyományosan nem Oroszországba exportálták őket, kénytelenek voltak piaci zavarokkal és áreséssel szembesülni. A piac további stabilizálása érdekében az Európai Bizottság ismét elérhetővé tette az uniós pénzügyi támogatást valamennyi tagállam termelői számára az 1031/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó termékek közül egy vagy több tekintetében, tagállamonként további legfeljebb 3000 tonnányi mennyiség erejéig, amelyet így természetesen Magyarország is igénybe vehet. Az MVH jelentése szerint Magyarországon ezt minimális mértékben vettük igénybe: 2015. szeptember 30-ig 16 hektáron 1006 tonna paradicsom be nem takarítására került sor, amelyre 124 207 EUR támogatás jár. Az Európai Bizottság összesítése szerint továbbá Magyarországon 2015. év végéig 1000 tonna alma piacról történő kivonására is sor került 99 150 EUR támogatás mellett.

2. Tej- és tejtermék ágazat

A tejtermékek iránti világpiaci kereslet a még mindig viszonylag alacsony – de emelkedő termelői – nyerstej árak miatt mára jónak mondható. Az elmúlt évek tejpiaci válsága Magyarországon és az Unió más tagállamaiban is okozott nehézséget, azonban a feldolgozóknak az utóbbi hónapokban leszállított nyerstej mennyisége és a tehénvágások száma nem arra enged következtetni, hogy a tejet termelő gazdák tömegesen készültek volna a termeléssel való felhagyásra. Természetesen a fő tejtermelő régiókban mára már megállt a tejtermelés növekedése, azonban ehhez hozzájárult az ágazat kiemelt támogatása is. Az Európai Bizottság számos válságintézkedést hirdetett meg 2014–2016 során a piacra helyeződő nyomás enyhítésére intervenciós felvásárlás, valamint a magántárolási konstrukciók, valamint más intézkedések bevezetésével. Uniós szinten a termelők teljes mértékben kihasználták a 150 millió euró támogatást nyújtó európai önkéntes és átmeneti tejtermelés-csökkentési támogatást is.

Hazánkban 134 pályázó vállalt önkéntes átmeneti csökkentést 2016 utolsó negyedévében. Az egy évvel korábbi ugyancsak negyedéves, referenciaként szolgáló időszakhoz képest hozzávetőleg 17 millió kg mértékben, amely a magyar termelés mindössze 1%-át teszi ki.
A fő tejtermék-importőrök közül Oroszország vásárlásai elmaradnak az előző években tapasztalt mértéktől, melynek hátterében továbbra is az életben lévő, a mezőgazdasági termékekre kivetett széles körű embargó áll. Ugyanakkor Kínában növekedett a kereslet a tejtermékek iránt. Az alacsony olajárak viszont azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy az EU kiemelt export-piacának számító közel-keleti államok vásárlásai is csökkenhetnek.

Az EU-ban megtermelt többlet tej egy jelentős részét 2016 folyamán – főleg sovány tejpor és vaj – intervenció, illetve magántárolás keretében vonták ki a piacról. Az EU tejtermék-exportjában a vaj, a sajt és a teljes tejpor kivitele megnőtt és a sovány tejpor kivitelének csökkenését is csak a jelentős mennyiségű intervenciós felvásárlás indokolja. Az ágazat piaci helyzetében közösségi szinten és hazánkban is további stabilizálódás várható, ami a tejtermelők számára várhatóan jó hírt jelent a jövőre nézve.

3. Sertéságazat

A sertéságazatban 2014 év elejétől vált kedvezőtlenné a piaci helyzet. Ekkor az afrikai sertéspestisre való hivatkozással Oroszország betiltotta a sertéshús és az élősertés importját a teljes EU-ból, ami érzékenyen érintette az ágazatot, hiszen korábban Oroszország volt az uniós sertéshús elsőszámú felvevőpiaca, mintegy 25%-os részesedéssel. (Megjegyzés: A hazai sertéságazat 2013-ban még mintegy 40 millió EUR értékben szállított az orosz piacra.)
Az EU piacán a Bizottság számos intézkedése eredményeként a túlkínálati nyomás jelentősen enyhült és a termelői árak 2016 második felétől meghaladták a 2015-ös árszintet. Az Európai Bizottság által 2016. januárban meghirdetett magántárolási intézkedés keretében betárolt termékek áprilisi visszaáramlása nem okozott érdemi problémát. A 16. héttől kezdve a javulás jelei látszanak a piacon. A meghatározó európai vágóhidak és vállalatok emelték a sertések átvételi árát, ezzel egy időben a tőzsdei jegyzések is emelkedni kezdtek.

Az EU sertéshúsexportja 2016 I. félévében 43,8%-kal nőtt. A fő exportcélország, Kína behozatali igénye jelentősen megnőtt (+115%), mivel a kisüzemek nagy számban hagynak fel a termeléssel. Az exportban a fagyasztott hús aránya a legjelentősebb. Az EU sertéshúsimportja 2016. I. félévében 12,4%-kal csökkent.

A Kormány – az utóbbi években megemelt összegű – nemzeti támogatásokkal, illetve a sertéshús áfájának 5%-ra való csökkentésével is segíti a magyar sertéságazatot. A támogatások között megemlítendők a sertés állatjóléti támogatás vagy a tenyészkoca állatjóléti program, illetve a más ágazatok által is igénybe vehető állatbetegségek elleni védekezéssel és az állati hulla ártalmatlanításával kapcsolatos támogatási konstrukciók.

Az uniós piaci helyzet jelentős javulásának hatásai 2016 végére a magyar piacon is megjelentek, ennek megfelelően a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 462 Ft/kg volt hasított meleg súlyban az 52. héten, 19%-kal nőtt éves összevetésben, mely nyereséges termelést tesz lehetővé.

A Kormány mindent megtesz az embargó és a nemzetközi piaci helyzet által okozott árletörő hatások hazai kompenzációjának érdekében.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai