2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újabb fenyegető betegségek

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: vé, 2017/03/29

Magyarországon 2016 novemberében jelent meg a madárinfluenza.

A járvány megjelenése óta összesen valamivel több, mint 3 millió baromfi lett ártalmatlanítva. A leölésből származó közvetlen kár körülbelül 3 milliárd forintra tehető. A kormány számára rendkívül fontos a kialakult helyzet megoldása, így a járvány megjelenése óta folyamatosan arra törekszik, hogy minél hamarabb segítséget nyújtson az érintetteknek. Az állattartóknál felmerült közvetlen kárigényeket 100 százalékban megtéríti, melyre a fedezet is rendelkezésre áll. Mindemellett a Földművelésügyi Minisztérium jelenleg egy jövedelempótló támogatási konstrukció előkészítésén is dolgozik.

Eddig mintegy 1,2 milliárd forint került kiutalásra. A járványügyi intézkedés következtében a közvetlen kár – leölt állatok, megsemmisített termékek, anyagok, eszközök és tárgyak – miatt a tulajdonosok 100 százalékos állami kártalanításban részesülnek. Ez minden állattartóra vonatkozik, aki az állat-egészségügyi előírásokat betartja, illetve betartotta.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit!

Hazánk teljes területére elrendelte a baromfik zártan tartását Bognár Lajos országos főállatorvos. Az intézkedést az indokolta, hogy már 10 megyében 18 településen 55 vadmadárban mutatta ki a NÉBIH laboratóriuma a madárinfluenza vírusát. Az előírás célja, hogy tovább csökkenjen az állományok vadon élő madarakkal történő érintkezésének lehetősége.

A január 27-től hatályos 1/2017. számú országos főállatorvosi határozat – a korábbi intézkedések kiegészítéseképpen – előírja, hogy az ország területén valamennyi baromfit csak zártan lehet tartani. Amennyiben ez nem megoldható, a kifutót megfelelő erősségű madárhálóval kell védeni. A madárhálóval lefedett résznek, amelyre a baromfi kiengedhető, legalább az állattartó épület alapterületével megegyező nagyságúnak kell lennie.

Továbbra is kulcsfontosságú, hogy az állattartók szigorúan betartsák az általános járványvédelmi szabályokat, és jelezzék az állatorvosuknak vagy az állat-egészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen betegségre utaló tünetet észlelnek.

A feldolgozók kárait is enyhítenék

A Baromfi Termék Tanács azt javasolja a Kormánynak, hogy a közvetett károk miatt ne csak a termelők kapjanak ellentételezést, hanem a kereskedők és a feldolgozók is. Tíz-tizenkét baromfi-feldolgozónak 3 milliárd forintos közvetett kárt jelent csak az, hogy több ezer dolgozójukat heti öt nap helyett csak egy napon tudják foglalkoztatni a termeléskiesés következtében. A földművelésügyi tárca közölte: a feldolgozóüzemeknél a madárinfluenza miatt keletkezett munkaerőpiaci problémák kezelése túlmutat a minisztérium hatáskörén. Több tárca együttműködésében készül javaslat a kormány számára.

A kór okozta foglalkoztatási nehézségek enyhítésére a baromfivágást, illetve -feldolgozást végző vállalkozásoknak jelenleg is elérhető a munkahelymegőrző támogatási program.

Az ágazat finanszírozásához rendelkezésre állnak állami szerepvállalással működő, kedvezményes hitelprogramok is. A kisebb gazdaságok forgóeszköz-finanszírozásában fontos szerepet tölt be az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel, de elérhetőek az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 vagy az MF Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kedvezményes hitelei is. A kedvezményes hitelekhez az agrártárca kamattámogatást ad, illetve az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott kezességhez kezességvállalási díjtámogatást biztosít

Az Európai Unió szabályozása lehetőséget biztosít arra, hogy egészségügyi vagy járványügyi szempontból indokolt esetekben be lehessen avatkozni a belső piac működésébe, és különleges, egyedi válságintézkedéseket hozhasson az Európai Bizottság.

Tekintettel a jelentős mértékű ágazati nehézségekre Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Miniszteri Tanács során Magyarország részére hivatalosan is kéri a Bizottság rendkívüli válságtámogatási intézkedését a hazai madárinfluenza járvány gazdasági hatásainak enyhítésére.

A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint jelenleg a madárinfluenzán kívül az afrikai sertéspestis és a bőrcsomósodáskór azok a fertőző betegségek, amelyek hazánk állatállományát leginkább fenyegetik.

Bőrcsomósodáskór

A bőrcsomósodáskór a szarvasmarhaféléket megbetegítő, himlővírus okozta betegség, melyet vérszívó ízeltlábúak terjesztenek. Jelenleg a hideg időjárás miatt kevésbé jelent veszélyt Magyarország állatállományára, de a vektormentes időszak végével újra megnőhet a veszélye annak, hogy átlépi határainkat is a betegség. Megjelenése esetén Magyarország rendelkezik vakcinakészlettel, amivel egy esetleges járványkitörés körül a fogékony állatokat vakcinázni tudják a hatóságok, így előzve meg a betegség továbbterjedését. Hazai megjelenése komoly közvetlen és közvetett gazdasági károkat okozhat. A szarvasmarhák tejtermelése csökken, a bőr használhatatlanná válik. Az állatokon az alábbi tünetek észlelhetőek: láz, levertség, étvágytalanság, súlyvesztés, szem-orr körüli váladék, 2–5 cm-es csomók jelennek meg az állatok fején, nyakán, hátán, lábain, tőgyén és farok tájékon, tejtermelés csökkenése a teheneknél, a végtagok vizenyőssé válnak, az állatok nem szívesen mozognak, gyakori szövődmény a tüdőgyulladás és tőgygyulladás, előfordulhat vetélés, valamint átmeneti vagy végleges terméketlenség is. A fertőzött állatok közel fele mutatja a betegség jellegzetes tüneteit.

A betegség megjelenését mind az Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalnak (OIE) mind a Európai Bizottságnak be kell jelenteni. A bejelentést követően a 3. országok valószínűleg minden élő szarvasmarha és szarvasmarha termék kereskedelmét le fogják állítani, az Európai Bizottság pedig korlátozás alá vonja a fertőzött régiót, de a többi régió kereskedelmét valószínűleg nem fogják korlátozni. A veszélyhelyzet megszüntetése és a súlyos káresemények időben történő megelőzése érdekében kiemelten fontos a betegség terjedésének a megakadályozása, mivel a betegség terjedésével az okozott kár arányosan nő.

Ezen kívül, a hatóságok megpróbálnak nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre, ezért a NÉBIH ismeretterjesztő szóróanyagok elkészítését és kihelyezését is szorgalmazta.

Kárpátalja felől támad az afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki Magyarországhoz közel, a kárpátaljai Nagyszőlősön. A betegség az emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható. Hazánkban eddig még sohasem jelent meg a vírus, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.

ASP vírusát a nemrég az ukrajnai Nagyszőlős területén mutatták ki. Ez az első eset, hogy Kárpátalján megjelent a betegség. A helyi hatóságok a fertőzött nagyszőlősi gazdaságot 40 napra állat-egészségügyi zárlat alá helyezték, az állományt (négy vaddisznót és hat malacot) felszámolták és az elhullott állatok tetemeivel együtt elégették. A hatóságok szerint a fertőzési gócot lokalizálták, így az nem jelent további veszélyt. Egyúttal 20 kilométeres körzetben elrendelték az összes házi sertés állatorvosi vizsgálatát. A megfigyelési körzet Magyarország és Románia területére is átnyúlik.

Mint az FM lapunknak adott információjából kiderül, hazánkban eddig még sohasem jelent meg az ASP vírusa. A betegség nem gyógyítható, a fertőzött állományokat fel kell számolni, ezért kulcsfontosságú a megelőzés. A NÉBIH mindent megtesz a behurcolás megakadályozásáért, azonban fontos az állattartók, a vadászok és a lakosság közreműködése is. Lényeges például, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni! Ha valaki elhullott vaddisznó tetemet lát, értesítse a hatóságot a NÉBIH zöld számán (06-80/263-244). A sertéstartók kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések betartására, a házi sertések vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint a gazdák, ha tüneteket észlelnek állataikon, haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak.

Az afrikai sertéspestis egyébként a házi sertés, az európai vaddisznó és egyéb disznófélék vírus okozta, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegsége. A betegség nem gyógyítható, vakcina nem áll rendelkezésre, a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus az embert nem betegíti meg, így közegészségügyi jelentősége nincsen.

Az ASP vírusa 2007 elején Grúziában jelent meg, majd onnan – részben a vaddisznók, részben a fertőzött házi sertések és az ezekből származó élelmiszerek, élelmiszer-hulladékok, valamint az állat- és takarmányszállító járművek közvetítésével – a betegség átterjedt a Kaukázus térségének országaira, Oroszországra, Ukrajnára és Fehéroroszországra is. Az Európai Unió tagállamai közül 2014-ben Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban is megállapították a betegséget elhullott vaddisznókban. Az azóta eltelt két év alatt a balti tagállamok, Lengyelország, Moldova és Ukrajna jelentett kitöréseket házi sertésben és vaddisznóban is. A legutóbbi ukrán eset Nagyszőlős külterületén, a magyar határtól kevesebb, mint 20 km-re található, ez pedig valós fenyegetést jelent hazánk sertésállományára.

A keleti határátkelőinken elrendelt óvintézkedések (az utasforgalomban a poggyászok szigorított ellenőrzése, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzása, az országba belépő teher- és személygépjárművek fertőtlenítése), többnyelvű információs táblák kihelyezése az ASP-vírus behurcolásának megelőzését szolgálják. Kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a megfelelő higiéniai intézkedéseket, rendszeresen takarítsák és fertőtlenítsék a sertések tartási helyét, az etetésre és itatásra használt eszközöket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
Egy versenyképes ágazat fenntarthatósági küzdelmei
Nagy István agrárminiszter több fórumon is kijelentette, hogy a magyar barofiágazat az egyik legversenyképesebb állattenyésztési ágazat Magyarországon, így a jövőbeli kilátások is biztatóak. A miniszteri dicséret természetesen megalapozott, bár Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója szerint igen sok munka és küzdelem húzódik meg a siker mögött.
Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza