2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A nemesítés miatt fagytűrőek a gabonák

Kategória: Növénytermesztés | 2017/03/21
Címkék: gabonatermesztés, gabonanemesítés, bőtermő és ellenálló gabonafajták

Nagyobb károk nélkül átvészelte az őszi vetés az elmúlt tíz év leghidegebbnek bizonyult telét. Mindez többek között a hazai nemesítésű növények fagytűrő képességének is köszönhető

Bár az elmúlt tíz év leghidegebb telén vagyunk túl, az őszi vetés nagyobb károk nélkül átvészelte a kemény fagyokat – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Veisz Ottó, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének igazgatója. Elmondta: az áttelelést leginkább az adott fajtának a genetikai háttere és a környezeti feltételek befolyásolják.

A tavaly őszi, esős időjárás nem kedvezett a vetésnek, ezért a gazdák az ország több körzetében csak későn tudtak végezni a munkálatokkal, ellenben a novemberi és a decemberi hőmérséklet ideálisnak bizonyult ahhoz, hogy a növények felkészüljenek a zord időre. Ahhoz ugyanis, hogy a vetés túlélje a napokig tartó –20 Celsius-fok körüli hőmérsékletet, megfelelő edzettségi állapotba kell kerülnie.
Mivel novemberben és decemberben is fokozatos volt a lehűlés, így a januári nagy hideget sok helyen hótakaró nélkül is túlélték a növények. Azokon a területeken, ahol nem tudtak időben vetni a termelők, előfordultak károk. Ugyanakkor, ahol jó fagytűrő képességű fajtát választottak a gazdák, még így sem tapasztaltak nagyobb kifagyást. Ez a búza mellett az árpára és a repcére is igaz. A repcetáblák január végén, február elején országszerte eléggé rossz képet mutattak, mostanra azonban kiderült, hogy összességében a repcénél sem lesz jelentős a kár – jegyezte meg.

A martonvásári gabonakutató intézet szakembere szerint mindez többek között a hazai nemesítésű fajták hidegtűrő képességének is köszönhető. A harminc-negyven évvel korábbiakhoz képest jelentősen javult a fajták genetikai háttere. A nemesítők úgy szelektálták az új törzseket, hogy ha kemény hideg jön, akkor is nagyobb veszteség nélkül átteleljenek a növények.
A martonvásári nemesítési programban kötelező elemként szerepel a fagytesztelés. Európa egyik legnagyobb kutatási berendezésének, a fitotronnak köszönhetően a külső időjárási tényezőktől függetlenül tudnak kísérletezni a fajtákkal a szakemberek. Ma már csak azok a fajták kerülhetnek forgalomba, amelyek még a bejelentés előtt átmentek a próbán.
– A globális klímaváltozás kapcsán általában a felmelegedés miatt aggódunk, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ennek a folyamatnak az egyik legmarkánsabb jellemzője, hogy nő a szélsőséges időjárási események száma – emelte ki Veisz Ottó.

Annak ellenére, hogy az elmúlt száz évben közel egy Celsius-fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, pont az idei tél mutatta meg, hogy időnként előfordulhatnak olyan telek, amikor napokig tartja magát az akár –20 fokos hőmérséklet. A nemesítők tehát arra törekednek, hogy olyan fajták szülessenek, amelyek mindkét szélsőség esetén minél kevesebb termésveszteséggel tudják elviselni ezeket a sokkokat. Magyarország három klímazóna határán helyezkedik el, ezért nagyon nehéz előre tudni azt, hogy az adott év éppen szárazabb, melegebb lesz-e, vagy sem. A gazda elsődleges érdeke tehát, hogy olyan fajtát válasszon, ami ehhez a környezethez alkalmazkodott.

A szakember szerint a termelők egyre jobban odafigyelnek arra, hogy a választott fajta ne csak bőtermő és jó minőségű legyen, hanem az időjárási szélsőségeknek és a betegségeknek is ellenálljon. Nem mindegy ugyanis, hogy hányszor kell egy táblát növényvédelemben részesíteni. Az ellenálló fajta költség- és környezetkímélő módon termeszthető, ami nemcsak a gazda pénztárcáját kíméli, hanem a környezetet is megóvja a feleslegesen kijuttatott vegyszerektől. (Magyar Idők)

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza