NÉBIH: nem a büntetés a cél

Kategória: Élelmiszeripar | 2017/04/01

Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke

– Milyen évet zárt a NÉBIH 2016-ban? Milyen a hatósági ellenőrzések hatékonysága?

– Úgy gondolom, túlzás nélkül mondhatom, hogy sikeres év áll mögöttünk. A NÉBIH nélkül sem az állampolgárok, sem a gazdasági szereplők számára nem volt jól azonosítható állami felelőse az élelmiszerlánc-biztonságnak. Az egységes szervezetünk gyors, pontos és hatékony kockázatfelismerést és kockázatkommunikációt tesz lehetővé, amely mostanra a gyakorlatban is bizonyított. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2016-os területi közigazgatás átalakítása során a NÉBIH feladatköreit is megvizsgálta a Kormány, és az a döntés született, hogy a hivatalt meg kell erősíteni, egyfajta – képletesen szólva – élelmiszerőrségi feladatkört kell ellátnia a jövőben.

A NÉBIH központi ellenőrzéseinek hatékonysága továbbra is mintegy 92%-os. A hivatal gyors reagálású, operatív jellegű ellenőrzéseket végző részlege, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága 2016-ban is számos esetben derített fel illegális tevékenységeket, majd hozott nyilvánosságra élelmiszerlánc-hamisítási, csalási ügyeket. Munkatársaim tavaly országosan több mint 700 ellenőrzést végeztek és mintegy 1000 tonna terméket vontak ki a forgalomból, ezzel biztosítva, hogy a hamisított termékek nem kerültek a lakossághoz.

Fontos tudni, hogy Magyarországon az élelmiszerágazatban mintegy 200 000 vállalkozás működik, és ezeknek több mint 90 százaléka jogkövető magatartást tanúsít tevékenysége során. A hírekben is tapasztalt nagyszámú megjelenés azt tükrözi, hogy a tilosban járókkal szemben hatékonyan lép fel a NÉBIH. Emellett az aktív hatósági kommunikáció a NÉBIH létrehozása előtt nem volt jellemző, ezért tűnhet esetleg úgy, hogy több a visszaélés az utóbbi időben. Megítélésünk szerint a vásárlói tudatosság is javuló tendenciát mutat.

– Vannak-e esetleg mégis olyan feladatkörök, amelyektől az intézményi átszervezésben a hivatalnak meg kellett válnia? Ha igen, azok hová kerültek?

– A Kormány a hatékonyan működő, szolgáltató központi és területi államigazgatás megteremtése érdekében 2015 decemberében döntött a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatáról. A NÉBIH bürokratikus hatósági (engedélyezési, nyilvántartásba vételi) jogköre megszűnt, azonban továbbra is mi engedélyezzük többek között az engedélyköteles termékek (például növényvédő szerek, termelésnövelő anyagok) forgalomba hozatalát és felhasználását, az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállítását, az állatgyógyászati termékek forgalomba hozatalát.

A NÉBIH elsőfokú hatósági jogköreit részben a Földművelésügyi Minisztérium (a tenyésztő szervezetek elismerése, a halgazdálkodási terület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása esetében), részben a Pest Megyei Kormányhivatal (a zárttéri vadtartás, vadfarm, vadaspark, vadaskert engedélyezése terén), részben a megyei kormányhivatalok vették át.

Az engedélyköteles élelmiszer- vagy takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához az engedélyt a megyei kormányhivatal adja ki, míg bejelentésköteles tevékenység esetében az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékot a járási hivatalnak kell bejelenteni.

Ezzel egyidejűleg a NÉBIH első fokú ellenőrzési jogkörét az élelmiszerlánc valamennyi, az agrárigazgatás minden területén megerősítették. 2017. január 1-jével nem változott, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos ellenőrzéseket továbbra is kizárólag a NÉBIH folytatja. Az egyes hatósági feladatoknak a megyei kormányhivatalok, járási hivatalok általi ellátása mögötti informatikai, nyilvántartási rendszereket is hivatalunk működteti, kezeli, emellett továbbra is közreműködünk a megyei kormányhivatalok, járási hivatalok szakmai irányításában.

– Milyennek tartja Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzetét, különös tekintettel a mezőgazdasági élelmiszeralapanyag-termelésre? Esetleg mely területeken volna leginkább szükséges javítani az állapotokon?

– A mezőgazdasági élelmiszeralapanyag-termelés magyarországi élelmiszer-biztonsági helyzete alapvetően jónak mondható.

Az állati eredetű élelmiszerek legfontosabb alapanyaga ugyebár az élőállat. Ezen haszonállatok tartása, tenyésztése állat-egészségügyi, állatvédelmi szempontból is teljes mértékben megfelel a hazai és az Európai Uniós elvárásoknak. Természetesen annak érdekében, hogy ez így is maradjon – a megyei kormányhivatalokkal karöltve – folyamatosan ellenőrizzük, felügyeljük az állattartó gazdaságokat, hogy onnan csak egészséges állatok kerülhessenek vágóhídra.

Emellett fontosnak tartom megemlíteni, hogy a magyar állatállomány több olyan fertőző állatbetegségtől is mentes, amely emberi megbetegedést is okozhatna. Ezek közé tartozik például a szarvasmarhák gümőkórja vagy a brucellózis, de hazánk mentes a sertések Aujeszky betegségétől, valamint a klasszikus és afrikai sertéspestistől is. Emellett több országos mentesítési programot is folytatunk, mint például a baromfi-állományok szalmonella „mentesítése”, a sertések PRRS-, vagy a szarvasmarha állományok IBR-mentesítése. Ezek a hosszú távú programok a hatékonyabb gazdálkodást is hivatottak biztosítani, azon túl, hogy még jobb minőségű élelmiszer-alapanyaggal tudják ellátni a magyar élelmiszer-előállítókat.

Jelenleg is dolgozunk egy olyan projekten, amelynek célja, hogy valamennyi állatfaj esetében csökkenjen az élő állatok felnevelése alatt felhasznált antibiotikumok mennyisége. Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a magyar állattartás megfelel a hazai és uniós normáknak. Egészséges, maradék anyagoktól mentes élőállatokat vágnak le hazánkban, melyek biztosítják a jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszerek előállítását.

Hasonlóan jók a tapasztalatok a zöldség- és gyümölcs-előállítás terén. Ha visszatekintünk az elmúlt évek élelmiszerbotrányaira, relatíve kevés volt az olyan akut megbetegedés, amely az alapanyag termelése során kialakult élelmiszer-biztonsági kockázatnak volt köszönhető. Ugyanakkor az ellenőrzések alapján látszik, hogy felbukkannak olyan problémák, amelyek részben tudatlanságból, részben „nemtörődömségből” adódhatnak. Ilyenek például azok az esetek, amikor egy adott kultúrában nem engedélyezett növényvédő szerrel történő kezelést tapasztalunk, vagy mikotoxinokkal szennyezett gabonatételeket találunk. De visszatérő probléma a cékla nitráttartalma is.

A hivatal célja, hogy az ismeretek megosztásán, az ellenőrzéseken keresztül felhívja a termelők, a vásárlók figyelmét az esetleges élelmiszer-biztonsági kockázatokra, és azokat – amennyire lehetséges – minimalizálja.

Azt azért szeretném kiemelni, hogy a biztonságot csak a legálisan működő vállalkozások esetében tudja a NÉBIH garantálni. Ezért is „vadászunk” a feketekereskedelem részeként előállított és forgalmazott termékekre kiemelten!

– 2017-től a NÉBIH erősíteni fogja „élelmiszer-rendőrség” jellegét, mit jelent ez általában?

– Fontos, hogy ez alatt nem szószerinti rendőrségi hatáskört kell érteni, hanem azt, hogy az élelmiszerlánchoz kapcsolódó illegális tevékenységekkel szemben – például feketekereskedelem, a tisztességtelen vállalkozások felderítése, az élelmiszer-hamisítások kiszűrése – a jövőben is szigorúan fel kell lépnünk.

Az élelmiszertermelés alapanyagára vonatkozóan ki kell szűrni minden illegálisan az élelmiszergyártásba „becsempészni” kívánt alapanyagot, illetve ha mégis bekerül, mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a termék eljusson a vásárlókhoz.

A hatékony fellépés érdekében komplex tudásbázist kell kialakítani, valamint – a vizsgálati kapacitás és vizsgálati minőség emelése érdekében – folyamatosan fejlesztenünk kell a laboratóriumi rendszert.

A NÉBIH a vásárlók és a jogkövető vállalkozások érdekében szigorúan fellép a jogszabályokat megszegőkkel szemben, például az illegális fakereskedelem területén az EUTR-rendszer révén, vagy az orvhalászat és orvhorgászat terén a NÉBIH Állami Halőri Szolgálatának tevékenységével.

Az Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer (INTEL) fejlesztésével célunk egy koherensen végigvonuló, korszerű kockázatelemzési rendszer kialakítása és alkalmazása, amely hatékonyan segíti majd a nyomon követhetőség vizsgálatát.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése óta annak 10%-át kötelezően laboratóriumi fejlesztésekre fordítjuk. Ennek megfelelően a NÉBIH laborhálózata – amellett, hogy jelenleg is magas színvonalú munkára alkalmas – folyamatosan fejlődik a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel.

– Hogyan kívánja a NÉBIH továbbfejleszteni az ellenőrzéseket megalapozó kockázatelemzési rendszerét?

– Korunk kulcsfontosságú kérdései, mint a globalizáció – a demográfiai növekedés, a gazdasági és pénzügyi dominóhatások, az energia-, a víz- és az élelmiszer-biztonság, a klímaváltozás –, mind a tudományos értelemben vett komplexitás növekedését mutatják. Ennek háttere sok elemből álló, különböző dimenziójú (természeti, szociális, politikai, gazdasági) tényezők szövevényes rendszere, ahol az elemek közötti kapcsolatok száma egyre növekszik, és a rendszer egyre érzékenyebb lesz a változásokra, és kiszámíthatatlanabb a reakciója. Ilyen az élelmiszer- és élelmezésbiztonságot érintő rendszer lehet az élelmiszerek áramlása, az ágensek terjedése állatok vagy emberek mozgása által és azok útvonalán, vagy például a baktériumok folyamatos adaptálódása, amely képessé teszi azokat az élelmiszer-feldolgozási folyamatok túlélésére.

Az élelmiszerlánc-felügyelet alapvető feladata ezen tényezők minél pontosabb nyomon követése, megismerése, feltérképezése annak érdekében, hogy egyrészt képesek legyünk a bekövetkezett élelmiszerlánc-események pontos okának, forrásának felderítésére (nyomon követésére), másrészt – és ez a fontosabb és előremutatóbb – hogy képesek legyünk predikciókat tenni, előre jelezni a különböző ágensek felbukkanását, terjedését, a kritikus helyeket, termékeket, vállalkozásokat annak érdekében, hogy megelőzzük a veszélyes folyamatokat.

Az ilyen jellegű elemzések, előrejelzések a nagyszámú, egymással összefüggő tényezőrendszer folyamatos elemzését teszik szükségessé, és az utóbbi évtizedek informatikai, számítástudományi fejlődése teszi ezt ma elérhetővé. Röviden, az alábbi fejlesztéseket tervezi a NÉBIH az adatelemzések területén: a számítástudományi kapacitások kiépítését az élelmiszerlánc-felügyeletnél; az inputadatok gyűjtési rendszerének kialakítását, beleértve a hazai és nemzetközi együttműködéseket, adatcseréket is; valamint az inputadatok és eredmények értékelési és elemzési kapacitásának kiépítését.

Az, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet meg tud-e felelni a jövőben ezeknek a kihívásoknak, nagyban múlik azon, hogy képes-e fejleszteni, kiépíteni az elemzési kapacitásokat, össze tudja-e gyűjteni a szükséges adatokat, és képes lesz-e az eredményeket szakmailag is értelmezni.

– Számíthatnak-e a élelmiszertermelő vállalkozások a NÉBIH-től – és ha igen, miben – segítségre, tanácsadásra a helyes termelői gyakorlat megvalósításához, avagy a szankciók elkerüléséhez?

– Büszke vagyok rá, hogy a NÉBIH egy nyitott, ügyfélbarát hivatal. A jövőbeni feladataink között is az egyik legmeghatározóbb elem – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia célkitűzéseinek megfelelően – a tudásmegosztás és a szemléletformálás. Mindez nemcsak a vásárlókra, hanem a szakmai partnereinkre, azaz például a termelőkre, állattartókra és vállalkozókra is vonatkozik.

Az ellenőrzések során sem a büntetés az elsődleges célunk, hisz különbséget kell tenni a szándékosan csalók és a hibázók között. Utóbbi esetben – amennyiben a termelő, a vállalkozó nyitott az együttműködésre, érzékelhető a jó szándéka – csak tanácsot adunk a helyes gyakorlat kialakításához.

A segítő, tanácsadó szerepünk egyik klasszikus területe az ügyfélszolgálati rendszer, melynek segítségével évente több ezer kérdést válaszolunk meg. Több éve végezzük az állatjóléti felelősök és a vágóhídi állatjóléti tisztviselők ingyenes képzését. Számos konferencián, workshopon nyújtunk tanácsadást például a kistermelők számára.

Egy kettős, tanácsadó és ellenőrző program bevezetésével támogatjuk a harmadik országba irányuló élelmiszerexport sikerességét. Ennek során, valamint a harmadik országi hatóságok szakemberei által végzett helyszíni ellenőrzések kísérőjeként 2016-ban 75 ellenőrzést végeztünk, és az így felkészített vállalkozások sikeresen elnyerték a kínai marhahús-, vagy például az orosz szarvasmarhabelsőség-export lehetőségét, illetve fenntarthatják USA sertéskészítmény-export jogosultságukat.

Mindez csak néhány kiragadott példa, de ebből is látható, hogy valóban partnerei kívánunk lenni a jogkövető vállalkozásoknak.

– Várhatóan mi lesz a NÉBIH legjelentősebb kihívása 2017-ben és miért?

– A már említett nagy volumenű programokon túl, mint például az INTEL és a laborhálózat fejlesztése, a 2017-es év egyik jelentős projektje lesz a NÉBIH – EU-s Life programból megvalósuló – Maradék Nélkül nevű, élelmiszerpazarlás elleni programja.

Továbbra is működtetjük ingyenesen hívható zöldszámunkat (06-80/263-244), valamint NÉBIH Navigátor elnevezésű mobiltelefonos applikációnkat, amelyek segítségével bárki azonnal jelezheti, ha élelmiszerlánc-biztonsági problémát észlel.

A jövőben is hangsúlyosan fogunk foglalkozni az élelmiszerminőség kérdésével. A Szupermenta programon túl közreműködünk a Földművelésügyi Minisztérium által kezelt Magyar Élelmiszerkönyv alakításában (az idei évben szigorodtak például a hústermékekre és pékárukra vonatkozó előírások), valamint az előírások ellenőrzésében.

A NÉBIH számára kiemelten fontos az állatvédelem kérdése is mind a haszonállatok, mind pedig a kedvtelésből tartott állatok esetében. E téren – az állatjóléti felelősök és a vágóhídi állatjóléti tisztviselők képzésén túl – külön szemléletformáló programunk is van, amely tevékenységünket 2017-ben is folytatni fogjuk.

„Üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakítása”

Elkezdődött a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. vezetésével, a Debreceni Egyetem és a Balogh-Farm Tépe Kft. konzorciumi tagként való részvételével egy 4 éves kutatás-fejlesztési projekt. A beruházás összköltsége 2,151 milliárd forint, melyből a Magyar Állam és az Európai Unió támogatása 1,202 milliárd forint. A sikeres pályázat a Széchenyi 2020 keretében megjelent, „GINOP-2.2.1-15 - K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című pályázati felhívásra került benyújtásra 2016-ban. A támogatási szerződés 2016. szeptember 27-én lépett hatályba. A projekt célja olyan precíziós gazdálkodási rendszer kialakítása, amely nagy területre kiterjeszthető, a gyakorlat számára könnyen értelmezhető, végrehajtható, gazdaságosan üzemeltethető, egyben jövedelemtöbbletet eredményez a termelők számára. A projekt három helyszínen valósul meg: Nádudvar, Tépe és Debrecen. A fejlesztés keretében az egyes konzorciumi tagok az alábbi tevékenységekkel járulnak hozzá a projekt sikerességéhez: A KITE Zrt.: a jelenlegi szaktanácsadási folyamatok (adatfeldolgozás, adatelemzés) automatizálása mellett kidolgozásra kerül az online, valós idejű szakértői rendszer a precíziós gazdálkodási tevékenység valamennyi elemére.



A Debreceni Egyetem munkatársai elvégzik a precíziós gazdálkodást megalapozó kísérleti fejlesztéseket, valamint műszaki, informatikai és termesztéstechnológiai ismereteket rendszerbe foglaló, azok gazdasági vonatkozásait tartalmazó képzési módszertant fejlesztenek. A Balogh-Farm Tépe Kft. a rendelkezésre álló területével, erő- és munkagépeivel, infrastruktúrájával részt vesz az agronómiai és gépészeti kutatásokban, tesztelésekben, kísérletekben. A beruházásnak köszönhetően legalább 1 db iparjogvédelmi oltalom kerül bejelentésre, valamint 2 új munkahely jön létre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Brojleristállók építése