A zöldítés és egységes kérelem változásai

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2017/04/02

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár

A zöldítést a KAP-reform eredményeképpen, 2015-től vezették be a magyar gazdálkodók számára. A zöldítés fogalmába az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenység tartozik. Minden gazdálkodónak, aki egységes területalapú támogatást igényel, teljesítenie kell ezt a gyakorlatot, hacsak valamilyen módon nem mentesül. Fontos tudni, hogy zöldítési támogatást – ez az uniós mezőgazdasági támogatási források 30 százalékát teszi ki – csak az egységes területalapú (SAPS) támogatással érintett területek után lehet kérni. A zöldítés támogatásának összege 81 euró, azaz mintegy 25 000 Ft hektáronként, ami éves kifizetésű, vissza nem térítendő támogatás. Ez éves szinten 125 milliárd forint támogatás kifizetését jelenti.

A zöldítés három különböző gyakorlat összessége. Az egyik az állandó gyepterületek fenntartása, mivel az állandó gyepterületeknek minősülő területeket meg kell őrizni. A másik a terménydiverzifikáció, azaz a növénytermesztés diverzifikálása, változatosabbá tétele: a 10 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben a szántóterületeken legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteni, míg a 30 hektár feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább háromféle növénykultúrát. Két kultúra esetén, a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75 százalékát foglalhatja el, három növény esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75 százalékát foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95 százalékát.

A harmadik gyakorlat az ökológiai jelentőségű területek kijelölése (EFA): A 15 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak a szántóterületük legalább 5 százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai jelentőségű területet kell kijelölniük. Ilyenek lehetnek például a parlagon hagyott területek, az ökológiai jelentőségű másodvetés, a fasor, a fás sáv, vagy a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek, de sokféle lehetőség – mindösszesen 18 – közül lehet kiválasztani a gazdaság számára legkedvezőbbeket.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az európai uniós keretek között úgy alakították ki a hazai gyakorlatot, hogy az a leginkább igazodjon a magyar mezőgazdasági termelés sajátosságaihoz, s a lehető legkevesebb változtatási kényszerrel terhelje a gazdálkodókat. Ez a várakozás jelentős mértékben teljesült, amit a tavalyi adatok is igazolnak. Két különböző növénykultúra termesztésének gyakorlatát végző, 10 és 30 hektár közötti szántóterületen gazdálkodók száma 26 907 fő, míg három különböző növénykultúra termesztésének gyakorlatát végző, 30 hektár szántóterületnél nagyobb területen gazdálkodók száma 21 281 fő. Azok a kultúrák vehetőek figyelembe, amelyek a tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig vannak jelen a gazdálkodó bejelentett parcelláin, beleértve a másodvetést is.

A 2016-os igénylési évre vonatkozóan a zöldítési részfizetés első köre a 2017. február 27-ével kezdődő héten indult meg. Főleg a kisebb területtel rendelkező ügyfelek érintettek ebben a kifizetési fázisban. A 95 296 ügyfélből 88 896 ügyfél kapott zöldítés előleget is (6400 ügyfél nem kapott).

A 2017. évi egységes kérelemben változtak a zöldítés szabályai. Feldman Zsolt elmondta, hogy bővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája, mégpedig az alábbi fajokkal: sziki kender (Crotalaria juncea L.); négermag (Guizotia abyssinica); abesszin vagy etiópiai mustár (Brassica carinata); fekete zab (Avena strigosa); pannonbükköny (Vicia pannonica); len (Linum usitatissimum); takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia).

1. táblázat. Zöldítés teljes keretösszege 2015, 2016
Forrás: Kincstár, 2017

2. táblázat. Zöldítés részfizetés 2015, 2016
Forrás: Kincstár, 2017

Az elmúlt két év tapasztalatai alapján annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, fenntartási időszakot írtak elő, így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetést a gazdálkodó nem forgathatja be. A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a hazánkban alkalmazott termesztési technológiához igazítják. Az idei évtől a babbal bevetett terület akkor ismerhető el EFA-területnek, ha tárgyév május 10. és július 20. közötti időszak teljes tartamában jelen van a mezőgazdasági termelő földterületén. Nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA-területként, amely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli csíraszám aránya meg kell, hogy haladja az 50 százalékot. A spárga, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianád fajok, az olasznád, a szilfium, és keleti kecskeruta fajok, mint lágyszárú energianövények zöldítési szempontból állandó kultúrának minősülnek.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a 2016. évi egységes kérelem egyik legfontosabb változása az volt, hogy uniós jogszabály-módosítás alapján lehetővé vált az úgynevezett „sárga lapos” rendszer bevezetése. Ha a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott termelőnél csekély mértékű túligénylést tapasztaltak, akkor csökkentett – 50 százalékos – szankciót kapott a gazdálkodó. De ha a következő évben ismét túligénylést tapasztalnak nála, akkor a tárgyévben a normál szankcióval sújtják továbbá a tárgyévet megelőző év alapján a csökkentett és normál szankció különbségét is ki kell fizetni. A 2017. évi kérelmezés során az előzetes ellenőrzési rendszer használatára nyílik majd mód, ez az eljárás lehetővé teszi a gazdáknak az egységes kérelem kitöltése során vétett hibák az ellenőrzéseket megelőző, szankciómentes javítását.

3. táblázat. Az egyes EFA-típusok leigényelt darabszáma és a hozzájuk kapcsolódó területnagyság a 2016. évi kérelmek alapján

Forrás: MVH 2016. november 15-ei adatszolgáltatása alapján

A 2017. évi egységes kérelem termeléshez kötött támogatásainak változásairól a helyettes államtitkár elmondta, hogy márciusban jelenik meg a változásokat tartalmazó jogszabály. A jogszabály számos, a termelők érdekeit szolgáló, a támogatási feltételeknek való jobb és könnyebb megfelelést biztosító módosítást fog tartalmazni. Ennek keretében kiemelendő néhány változás.

A 2017-ben csak azok a tejhasznú tehenek lesznek jogosultak, amelyek március 31-ig már leellettek, és ekkor már a kérelmező tenyészetében vannak, továbbá legalább 23 hónapos korúak. A zöldségnek minősülő fűszernövényeknél támogatható válik a menta, a bazsalikom, a tárkony, a rozmaring, de kizárják az olajretket. Az ipari zöldségeknél az étkezési burgonya válik támogathatóvá. Némely gyümölcs esetében módosul a tőszámra, illetve az életkorra vonatkozó előírás, valamint megkülönböztetésre fognak kerülni az intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösök is, így az előbbiek hektáronkénti támogatása jelentősen növekedik majd.

A szőlőültetvények növény-egészségügyi védekezésében 2017-től az eddigi 50 százalékos támogatást 75 százalékra emelik, a hektáronként nyújtható támogatás összegét pedig arányosan 8000 forintról 12 000 forintra emelkedik, a gépi bérmunka-szolgáltatás is elszámolható a támogatási rendelet feltételei szerint. A szőlő- és gyümölcságazat megemelt összegű nemzeti támogatásai közül meg kell említeni a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez 95 Ft/gázolaj literről 105 Ft/gázolaj literre nő a támogatás.

A juh- és kecsketartók új támogatásként a tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához mezőgazdasági csekély összegű támogatást kaphatnak, amelyet először a 2016. október 1. és 2017. március 31. közötti időszakban megvásárolt, illetve tenyésztésbe állított apaállatok után számolhatnak el. A vízi szárnyas (kacsa, liba) ágazat esetében pedig 1,7 milliárd forintos rendkívüli csekély összegű támogatása számíthatnak a termelők.

Változások lesznek az agrárkár-enyhítés rendszerében is. E szerint az üzemi szintű termelési értékcsökkenési limit (15%) a károsodott növénykultúra szintjére kerül. Az aszálydefiníció kiegészül a nyári hősokk miatti jelenségekkel (csapadék + hőmérséklet). Országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer épül, amely rendszer kiépítése a Vidékfejlesztési Programból támogatható. A Kárenyhítési Alapból 1,5 Mrd Ft/év működtetési forrás biztosítható. Önkéntes befizetésekre is lesz lehetőség, mivel a befizetett összeg kedvezmény formájában a társasági adóalapból – 50 százalék erejéig – leírható.

Hitelfinanszírozással kapcsolatban Feldman Zsolt elmondta, hogy kedvező fordulat tapasztalható a mezőgazdasági vállalkozások hitelezésében, amely megfigyelhető egyrészt az általános trenddel szembeni állománynövekedésben, másrészt a hitelfelvevők összetételének változásában. Miközben a nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 2011-ről és 2016-ra 24 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági társas vállalkozásoké 22 százalékkal bővült. Különösen örvendetes, hogy az egyéni gazdaságok hitelállománya még ennél is jelentősebb mértékben, 51 százalékkal nőtt ugyanezen időszakban, ami a banki bizalom növekedését jelzi. A nemzetgazdasági ágak közül a legalacsonyabb csődráta (1,9 százalék) az agrárágazatban van. A hitelállomány 2012-től kezdve fokozatosan nő, 2016 végén már meghaladta a 490 milliárd forintot (egyéni + társas). A hitelek lejáratát tekintve a 2011. évi 67 százalékos értékről, 76 százalékra növekedett az éven túli hitelek részaránya.

A Növekedési Hitelprogram (NHP) már csak március 31-ig érhető el, ebben a szakaszban már csak beruházáshoz kapcsolódó hitelek igényelhetők. A hitelprogram célja a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése volt, hosszú lejáratú, rendkívül kedvezményes kamatozású (2,5%/év) forgóeszköz és beruházási hitel nyújtása révén. Jelentős részben a programnak köszönhető az agrárgazdaságban végbement hitelállomány-növekedés, a hitelszerkezet tekintetében lezajlott kedvező változások. A számszerű eredmények azt mutatják, hogy a mezőgazdaság kiemelkedő módon, közel 20 százalékban, több mint 434 milliárd forint összegben részesedett az NHP forrásaiból. A részarány lényegesen meghaladja a mezőgazdaságnak a GDP termelésében számított 4 százalék körüli részarányát, valamint a társas vállalkozások esetében a nemzetgazdaság hitelállományából való, szintén 4–5 százalékos részesedését. Az igénybe vett források közel 60%-a (280 milliárd forint) beruházási célokat szolgált.

Jelentős sikernek értékelik a „Földet a gazdáknak!” program keretében az NHP forrásaira alapozva meghirdetésre került 250 milliárd forintos keretösszegű MFB-NHP Földhitel Hitelprogramot, amelynek segítségével a földvásárlást saját forrásból finanszírozni nem képes földművesek számára is elérhetővé közelségbe került az állami földek megvétele. A megkötött hitelszerződések összege már eléri a 100 milliárd forintot.

Az FM által támogatott hitelek közül Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel emelendő ki. Akár 3 éves futamidőre a maximális hitelösszeg 50 millió forint, a hitelösszeg 500 ezer forinttól 100 ezer forintos lépésközzel meghatározható, a lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelők számára adható hitelösszeg 15 millió Ft. A tárgyi biztosíték nélkül felvehető hitel összege 25 millió Ft. A hitelhez általános esetben az FM évi 4 százalékpontos kamattámogatást, és 50 százalékos kezesidíj-támogatást nyújt. A ténylegesen fizetendő kamat mértéke jelenleg 0,15%/év. 2011 óta összesen mintegy 6100 vállalkozás részesült közel 50 milliárd forint összegű kedvezményes hitelben, ebből az egyéni gazdaságok hitelei 35 milliárd forintot (70 százalékos részarány) tettek ki.

A 2016. évi tavaszi fagykárral és jégesőkárral sújtott településen (összesen 909 település) gazdálkodó, ültetvénnyel és gyümölcsössel rendelkező termelők az ASZK Folyószámlahitel, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020, valamint az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében felvett, 2017. március 31-ig megkötött hitelszerződésekhez 100 százalékos kamat-, kezességdíj-, és költségtámogatást igényelhetnek. A támogatás hektáronként 500 000 forint hitelhez vehető igénybe. Folyamatban van a hitelszerződés határidejének módosítása 2017. május 31-re, valamint a támogatás alapjául szolgáló hektáronkénti hitelösszeg felemelése 1 millió forintra. Eddig 347 vállalkozás 2,6 milliárd forint összegű hitele részesült kiemelt támogatásban.

A tejhasznú tehéntartással, illetve sertéstartással foglalkozó gazdálkodók az ASZK Folyószámlahitel hitelprogramból kamat-, kezességidíj-, és költségmentesen igényelhetnek hitelt 2017. június 30-ig. A hitel állategységenként 500 000 forint, de vállalkozásonként legfeljebb 50 millió forint összegben vehető igénybe. A kamat-, kezességidíj-, költségtámogatás nem minősül csekély összegű támogatásnak. Eddig 89 vállalkozás közel 2 milliárd forint összegű hitele részesült támogatásban.

Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány intézményi kezességvállalásának kulcsszerepe van az agrárszektor hitelezésében. A hazai gazdasági szereplők egy része túlságosan eladósodott ahhoz, hogy újabb hitelt vegyen fel (nincs elég szabad fedezete). Sok olyan kistermelő van, aki nem tud megfelelni a bankok szigorú hitelbírálati feltételeinek. Ezért felértékelődik az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tevékenysége. Az Alapítvány 1991 óta segíti készfizető kezességével a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban működő mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. A fennálló kezességállomány csaknem 150 milliárd forint, a kezességgel biztosított hitelek összege meghaladja a 200 milliárd forintot, amelyek több mint 14 000 ügylethez kapcsolódnak. Az alapítvány által segített agrárvállalkozások 94,4 százaléka mikrovállalkozás, 5,1 százaléka kisvállalkozás, és 0,5 százaléka középvállalkozás. Az FM a kezességvállalás díjához általános esetben a kezességgel biztosított összeg 0,4 százalékának megfelelő éves kezességi díjtámogatást biztosít, mondta végezetül Feldman Zsolt.

Nemzeti támogatási jogcímek 2017-ben

1. Átmeneti nemzeti támogatás + dohány, anyakecse de minimis, kivételes alkalmazkodási tej támogatás (26,1 Mrd Ft).
2. Baromfi állatjóléti támogatás (12,0 Mrd Ft).
3. Az étkezési tojást termelő tyúkállományok, tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatása (1,25 Mrd Ft).
4. Sertés állatjóléti támogatás (9,144 Mrd Ft).
5. Tenyészkoca (anyakoca) állatjóléti támogatás (8,6 Mrd Ft).
6. Állatbetegségek megelőzésének, leküzdésének támogatása (10,5 Mrd Ft).
7. Agrárkár-enyhítés (2016. évi károk után 4,86 Mrd Ft).
8. Állatihulla-elszállítási és ártalmatlanítási támogatás (3,6 Mrd Ft).
9. Csekély összegű (de minimis) támogatások (pl. gázolaj, rendezett piaci kapcsolatok kialakítása, hal, szárított takarmány, méhészeti járművek, fűszerpaprika, nyúltenyésztés, tenyészkos-tenyészbak).
10. Hitelprogramok (NAV által kifizetésre kerülő konstrukciók, MÁK által kifizetésre kerülő MFB-s hitelprogramok, ASZK, KKV kezesi díj).
11. Egyéb támogatások (pl. növény-egészségügyi vizsgálatok, szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség elleni védekezés, jégeső-elhárítás).
12. Állattenyésztési feladatok (1,3 Mrd Ft).
13. A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása (1,1 Mrd Ft).
14. Állat-, növény- és GMO kártalanítás.
15. Tanyafejlesztés.
16. Osztatlan földtulajdon kimérésének költsége.
17. Egyéb támogatások (erdészet, vadgazdálkodás, fejlesztési típusú támogatások).
18. Mezőgazdasági gázolaj-visszatérítés (28 Mrd Ft).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai