Őszintén az agrárhitelezésről

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: H. Gy., 2017/04/06

Szabó István, OTP Bank Agrárágazati Igazgatóság ügyvezető igazgató-helyettese

– Miért fontos az OTP-nek az agrárágazat finanszírozása?

– Az OTP Bank menedzsmentje 2010-ben úgy döntött, hogy a banki folyamatokon belül kulcsszerepet szán az agrárágazat finanszírozásának is. Ennek érdekében év végén létrehozta az Agrárágazati Igazgatóságot. Ekkor már két évvel túl voltunk a 2008-as pénzügyi világválságon. Azt tapasztalhattuk, hogy ha egyes területeken kicsit lazíthatunk a finanszírozás feltételein, bevonjuk a garancia intézményeket, valamint a termőföldet, mint fedezetet, akkor az olyan kitörési pont lehet az ágazat számára, amelyre érdemes odafigyelni. Emellett megjelentek az uniós pályázatokhoz kapcsolódó beruházások finanszírozáshoz igényelhető források is. Általánosságban elmondható, hogy a mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi helyzete már akkor is stabilabb volt, mint az egyéb ágazatban tevékenykedő ügyfeleké.

– Milyen eredményeket értek el az elmúlt hat évben?

– Bebizonyosodott, hogy a menedzsment jól döntött, nemcsak bevételi oldalról, hanem az ügyfelek számosságát tekintve is. Az ágazat ugyanis nyitott volt egy új finanszírozó piacra lépésére. S ha figyelembe vesszük a hitel- és betétállomány alakulását, akkor is jelentős fejlődést értünk el ezen a téren. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy ha agrárfinanszírozásról van szó, akkor az OTP Bank megkerülhetetlen szereplője a piacnak. Az indulás nem volt egyszerű. Azzal is meg kellett küzdenünk, hogy miért éppen az agrárágazatban kezdődjön meg a hitelezési feltételek enyhítése. De sikerült elérnünk a termőföld fedezeti értékének növelését, ami finanszírozás szempontjából előrelépés volt. A területalapú támogatások előfinanszírozási arányait is sikerült módosítani. Kezdetben még garancia intézmény kezességének bevonásával, de a hitelezési feltételek további enyhítését követően ez a fedezet kikerült a konstrukcióinkból.

– Mekkora az agrárágazat hitelállománya?

– Ha a mezőgazdaságot nézzük, akkor a társas vállalkozások hitelállománya 350 milliárd forint, míg az egyéni vállalkozóké 130–150 milliárd forint. Ez összességében közel 500 milliárd forintot jelent. Az élelmiszeripar hitelállománya 380 milliárd forintra rúg.

– Milyen az Önök hitelezési politikája? Válogatnak-e a hitelfelvevők között?

– Ez nem válogatás kérdése. A hitelezési politika határozza meg az egyes alágazatok kockázati besorolását. A szántóföldi növénytermesztés egy stabil ágazat. Az árakat a piac határozza meg, de van egy közvetlen támogatási rendszer, amelyik erősen hat az ágazat eredménytermelő képességére. Sikerült egy olyan ügyfélkört kialakítani, akikkel kiváló az együttműködésünk. Ez természetesen csökkentette a kockázati tényezőket is, ami a kondíciókban is jól látható. Az OTP Bank finanszírozási jelenléte az állattenyésztési ágazatban is meghatározó, akár a tejtermelést, akár a sertéságazatot vesszük figyelembe. A baromfiágazatban is van az OTP Banknak kitettsége, de itt – történtek bedőlések, ami az OTP-t is érintette – a nagyobb kockázatok miatt kicsit hátrébb húzódtunk. Hadd említsem meg a géptámogatásokat is, amelyek igen jelentős összegekre rúgtak az elmúlt támogatási ciklusban. Az ágazat láthatóan képes a megújulásra (lásd precíziós gazdálkodás eszközrendszere) és a legújabb technika terjesztésére. Ha megnézzük, hogy egy traktor ára hogyan alakult támogatással és a nélkül, akkor bizony (sok esetben) zongorázni lehetett a különbséget. Ezzel együtt azt mondom, hogy mindhárom szereplő (gépgyártók, gazdálkodók, kereskedők) nyertese a támogatásnak. Nem titok, a banki szektor is megtalálta a számítását a finanszírozás kapcsán. Az élelmiszeriparra visszakanyarodva szerencsés lenne, ha az elkövetkezendő időszakban azok a programok megvalósulnának, amelyeket a GINOP vagy a VP keretében kiírt pályázatok jelentenek. Ez az ágazat nincs jó helyzetben, mivel nem tudunk versenyezni a dömpingárukkal, az olcsó tömegtermeléssel, amit az Unió más országaiban állítanak elő. Véleményem szerint komoly szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az élelmiszeripar kimozduljon a jelenlegi helyzetéből. Ehhez mi, mint fogyasztók is jelentősen hozzájárulhatunk. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai alapján, ha a fogyasztói kosarunkba 15 százalékkal több hazai termék kerül, akkor ez közel 100 milliárd forint GDP-növekedést generálna, és 21 ezer új munkahelyet eredményezne.

– Térjünk vissza a finanszírozáshoz. Ön is említette, hogy a gazdálkodók jó partnerek. Miért?

– Elsősorban a számok is ezt igazolják. Egy agrárvállalkozó négyszer jobban fizet, mint a másik szektorban dolgozó. A bedőlés és a csődráta is sokkal alacsonyabb mértékű a mezőgazdaságban, ezért a kockázat is alacsonyabb.

– Figyelik-e az agrárágazatban zajló folyamatokat? Készülnek-e elemzések?

– Természetesen. 2012 óta működtetünk egy agrárkollégiumot, amelynek az a feladata, hogy vizsgálja meg azokat a folyamatokat, amelyek a hazai ágazatokat érintik és jellemzik. A vizsgálat természetesen nem áll meg az országhatárnál, hanem elemezzük az EU-ban és a világban végbemenő folyamatokat is. Tavaly bevezettünk az otpagrar.hu honlapot, amelyen az OTP agrárszakértői havonta 2–3 alkalommal, különböző témákban elemzéseket tesznek közzé. A legutóbb a sertéságazat helyzetét értékeltük. A folyamatokat és a tendenciákat természetesen globálisan szemléljük. Itt el kell mondanom, hogy a magyar agrárágazatnak a legnagyobb problémája az – s ebben a támogatások is közrejátszanak –, hogy életképes, és nem versenyképes mezőgazdaságot építünk. A versenyképes ágazatban fontos a fejlesztés, bizonyos esetekben a koncentráció, az integráció, a szakmai tudás fejlesztése. A magyar agrárium rákfenéje két ponton érhető tetten. Az egyik az összefogás hiánya, a másik a generációváltás problémái. Sok esetben mi is megnézzük az adott vállalkozásnál, hogy a vezetésben van-e második vonal. Ha nincs, akkor felhívjuk a gazda figyelmét arra, hogy ideje ezzel a kérdéssel is foglalkoznia, mert a jövő gyorsan itt van.

– Mit tesznek azért, hogy az ügyfeleket segítsék?

– Az edukáció számunkra is fontos, bár nem a feladatunk a tudás fejlesztése. Ennek ellenére időnként részt veszünk ebben is. Első lépésként az OTP Bankban dolgozó kollégáknak adjuk tovább azt az agrártudást, ami a központunkban összpontosul. Ugyanez vonatkozik a hitel engedélyezésére is. Azok az információk, amelyek az igazgatóságunkon rendelkezésre állnak, a belső intraneten mindenki számára elérhetőek. Rendszeresen szervezünk szakmai konferenciákat, ügyféltalálkozókat, ahol elmondjuk, hogyan látjuk mi az agrárágazatban zajló folyamatokat. Tavaly például a Groupama Arénában tartottunk egy ügyféltalálkozót, ahol a jövőt próbáltuk meg vizionálni. A vízgazdálkodásról, a finanszírozásról, a klímaváltozásról, az árutőzsdei folyamatokról beszéltünk. Ha csak a múlttal foglalkozunk, akkor hátrafelé megyünk. Természetesen érdemes tisztában lenni azzal, hogy honnan hová tarunk annak érdekében, hogy mit kell tennünk a jövőben ehhez. Aquinói Szent Tamás mondta, hogy „a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása”. Probléma az, hogy sok esetben még a hamut őrizzük.

– Akkor, amikor egy gazdálkodó az OTP-ben megjelenik, és hitelt kér, akkor bizonyára górcső alá veszik a gazdaságát. Ha a gazdálkodási mutatók nem jók, akkor mit tesznek? Elküldik-e az illetőt, avagy segítenek abban, hogy a mutatók javuljanak?

– Erre a kérdésre jó példa a sertéságazat. Ha nem látjuk, hogy egy kilogramm húst mennyi takarmányból állítanak elő, hogy mennyi a szaporulat, hogy honnan van a genetika, és a leendő ügyfél nem számol az állatjóléti támogatással sem, akkor sajnos, el kell küldenünk. De ha azt látjuk, hogy a beruházási kérelme megalapozott, és a termelése hatékony, de vannak még gyenge pontok, akkor arra természetesen felhívjuk az ügyfél figyelmét. Az üzleti tervet persze nem nekünk kell elkészítenünk. A sok-sok kis, de fontos kérdésre a gazdálkodónak kell megadnia a választ. Az persze, nem működik, hogy beadom a pályázatomat, aztán majd lesz valami. Mi – mint minden bank – górcső alá vesszük az ügyletet, de ha nem biztosított az adósságszolgálat és nincs meg a szükséges fedezet, akkor nagyon nehéz az ügylettel érdemben foglalkozni. Van olyan helyzet is, hogy egy garanciaintézmény kezességét kérjük, de a garanciaintézményeket sem szeretjük nehéz helyzetbe hozni.

– Végezetül szóljunk magáról a finanszírozásról is.

– Március végén lezárul az NHP 3. szakasza, amely eddig sok segítséget adott a gazdáknak a hitelfelvételhez. Visszatér a finanszírozás a régi medrébe, de az NHP fix kamatának szelleme és a PHP lehetősége arra ösztönzi a bankszektort, hogy alacsony kamatokkal jelenjen meg a piacon. Nagyon várjuk, hogy a Vidékfejlesztési programban szülessenek meg a pozitív döntések, mert az OTP egy olyan zöldfolyosós megoldással szeretne az ügyfelek rendelkezésére állni az OTP Hungaro Projekt, illetve az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány együttműködésével, amelyben bizonyos feltételek teljesítése esetén viszonylag standardizált módon finanszírozáshoz tudjuk juttatni az ügyfeleket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai