Az egyszerűsített foglakoztatás szabályai

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2017/04/07

A vonatkozó jogszabály egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint alkalmi munkára vonatkozóan enged létesíteni. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a mezőgazdasági ágazatban tevékenységet végzők egyszerűsített foglalkoztatást a mezőgazdasági idénymunkára, vagy ha ez nem alkalmazható, alkalmi munkára jelenthetnek be.

Mezőgazdasági idénymunka

Azt, hogy mi minősül mezőgazdasági idénymunkának, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény definiálja részletesen, miszerint a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása minősül mezőgazdasági idénymunkának. Ezzel ellentetében nem alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás ezen tevékenységek kapcsán azok tovább feldolgozása során.

Fontos feltétel az is, hogy az idénymunka keretében az azonos foglalkoztató és foglalkoztatott között a munkaviszony nem haladhatja meg az egy naptári évben a 120 napot.

Alkalmi munka

Az olyan tevékenységek, amelyek nem tartoznak a fenti felsorolásba, is végezhetőek egyszerűsített foglakoztatás keretében, de nem mint mezőgazdasági idénymunka, hanem mint alkalmi munka. Az alkalmi munka keretében végzett munka során nincs szabály a végezhető tevékenységekre, viszont az ilyen formában végzett munkanapok száma korlátozott. Ez azt jelenti, hogy egy naptári éven belül maximum 90 napig, és egy hónapon belül legfeljebb 15 napig lehet egyszerűsített foglakoztatás keretében munkát végeznie egy foglalkoztatottnak az adott foglalkoztatónál, oly módon, hogy az alkalmi munka összesen legfeljebb egymást követő 5 napig tarthat.

Vagyis alapvetően arra kell figyelni, hogy egymást követő maximum 5 napig lehet alkalmi munkát végezni, utána mindenképpen ki kell maradnia legalább egy napnak, de egy hónapon bel is maximum 15 napot lehet ezen munkaviszonyban dolgozni.

A szervezetnél foglalkoztatható alkalmi munkát végzők maximális száma pedig a szervezetnél a munkatörvénykönyve szerinti főállásban foglalkoztatottak számától függ. Egy napon maximálisan foglalkoztatható alkalmi munkát végzők számánál a tárgyév január vagy július hónapját megelőző 6 hónapjára eső átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni. Júliust megelőző hónapokban történő foglalkoztatás esetén a január hónapot megelőző hat hónap, míg január előtti hónapokban történő foglalkoztatás esetén a júliust megelőző 6 hónap átlagát kell kalkulálni. Ha nem működik a cég még hat hónapja, akkor a működés egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámot kell alapul venni. Ez alapján az alábbiak szerint alakulhat az alkalmi munkát vállalók száma:

Az alkalmi munka jellegéből fakadóan a napi létszámkeret a tárgyév napjaira egyenlőtlenül is beosztható, tehát lehetőség van arra, hogy a tárgyéven belül a napi limitnél adott napon több főt is alkalmazzon a szervezet, ha ezzel egyébként a tárgyéven belül a napi átlagot nem haladja meg. Az adott évben fel nem használt keret a következő évre viszont nem vihető át, így csak az adott naptári éven belül van lehetőség elosztani a napi keretet.

Példa: a munkatörvénykönyve szerint főállású foglalkoztatottal nem rendelkező cég egy napon akár 365 főt is foglalkoztathat, de az év többi napján nem lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottja.

Ha fenti létszám és vagy időkorlát túllépésével létesít egyszerűsített foglalkoztatásra jogviszonyt a munkáltató, akkor arra a kedvezőbb feltételek már nem teljesülnek, ilyenkor a korlát túllépéséig visszamenőleg és az általános adózási szabályok szerint kell a közterheket bevallania és megfizetnie.

Fontos feltétel az is, hogy egy foglalkoztató és egy munkavállaló között több alkalommal létesített egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló eltérő jogviszonyok időtartamai – tehát az idénymunka és az alkalmi munka együttesen – sem haladhatja meg a 120 napot az évben.

Lehetőség van arra is, hogy harmadik országbeli állampolgár alkalmazására kerüljön sor az egyszerűsített foglakoztatás keretében, de ez csak mezőgazdasági idénymunkára történhet. Ez a kitétel nem vonatkozik a letelepedett vagy bevándorolt jogállású személyekre.

Harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély birtokában végezhet egyszerűsített foglakoztatás keretében mezőgazdasági idénymunkát. Az erre vonatkozó hatósági bizonyítványt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ellenszolgáltatás nélkül adja ki.

Figyelni kell arra, hogy nem jogosult egyszerűsített foglalkoztatásra az a munkáltató, aki az egyszerűsített foglakoztatás tételes adójából, szociális hozzájárulási adóból, szakképzési hozzájárulásból, egészségügyi hozzájárulásból, rehabilitációs hozzájárulásból, valamint a személyi jövedelemadó levont adóelőleg tekintetében 300 ezer forintot meghaladó adótartozást halmoz fel.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig kell írásba foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.

Bérezés, járulékok

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. 2017-ben a képzettséget nem igénylő munkakör esetén a minimálbér után ez 108 375 Ft, míg a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakör esetén 140 070 Ft-ot jelent.

A minimálbér napi összege 2017-ben 5870 Ft, garantált bérminimum esetén 7410 Ft. Ez azért is fontos, mert a munkavállalónak nem kell személyijövedelemadó-bevallást készítenie, illetve nem készít a NAV bevallástervezetet, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás napjainak és a minimálbér vagy garantált bérminimum napibérként számított összegének a szorzatát.

Példa: Legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben adott hónapban összesen 10 napot dolgozó munkaviszony esetén: 10 × 7410 = 74 100 Ft. Abban az esetben, ha ennél több volt a munkavállaló bevétele ezen jogviszonyból, akkor bevallást kell készítenie a 74 100 Ft-ot meghaladó bevételről, ellenkező esetben nem.

A közteher mértéke mezőgazdasági idénymunka esetén foglalkoztatottként és naponként 500 Ft, míg alkalmi munka esetén 1000 Ft. A közteher összegét a tárgyhót követő hónap 12-éig kell megfizetni a külön erre a célra létrehozott adónemre.

Ezen tételes közteher esetén nem terheli a munkáltatót a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, személyi jövedelemadó adóelőleg levonási kötelezettség.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkavállaló menetsül a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség alól.

A foglalkoztató bevallási kötelezettségét is a fenti időpontig a 1708-as bevalláson – kizárólag elektronikus úton – teljesíti. Az egyszerűsített foglalkoztatás tekintetében a bevalláson kizárólag:

• a munkáltató adóazonosító számát;
• a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a magánszemély nyugdíjas státuszát;
• azt, hogy a magánszemély korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e;
• az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét és a foglalkoztatás napját (napjait) kell közölni.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint abban az esetben, ha foglalkoztató a tárgy év során akár csak egy alkalommal is köteles volt a 1708-as bevallás benyújtására, onnantól kezdve a tárgyév további hónapjaira is eleget kell tennie ezen kötelezettségének függetlenül attól, hogy van-e foglalkoztatottja vagy történt-e részéről kifizetés vagy sem. Ilyen esetben ugyanakkor lehetőség van a 1708-as bevallást a NY jelű adatlap – nullás adattartalmú bevallás – benyújtásával kiváltania.

Bejelentés

Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének módjai megváltoztak az elmúlt évekhez képest, így azt már csak az elektronikus módon az eBEV felületén keresztül – a 17T1042E adatlap kitöltésével –, vagy az telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehet megtenni, papíron, postai úton vagy személyesen már nem tehető meg.

A bejelentés során meg kell adni:

• a munkáltató adószámát;
• a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét, TAJ számát;
• a foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági idénymunka, alkalmi munka stb.);
• a munkaviszony napjainak számát;
• az esetleges – az előbbiekben részletezett – közteherfizetés alóli mentesülés okát.

A bejelentést még a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni, míg az esetleges változás bejelentésének az azt követő két órán belül kell eleget tenni. Abban az esetben, ha a bejelentés a munkavégzés megkezdése előtti napokon vagy több napra vonatkozott, akkor a módosítás bejelentését legkésőbb az adott napon reggel 8 óráig lehet megtenni.

A foglalkoztatónak olyan igazolást kell kiadni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló részére a kifizetéskor, amelyből kitűnik a bevétel teljes összege, és jogcíme, viszont nem kell összesített igazolást készíteni és kiadnia a tárgyévet követő év január 31-éig.

A tételes összegű közteher esetén a munkavállaló nem minősül biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Így ha más biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkezik, akkor köteles a havi egészségügyi szolgáltatási járulék összegét megfizetni, melynek összege 2017-ben 7110 Ft/hó.

Érdemes a munkavállalónak azt is tudnia, hogy a nyugellátás alapja az 500 forintos közteher esetén 1370 Ft/nap, 1000 forintos közteher vagy a fölötti közteher esetén pedig 2740 Ft/nap lesz.

A munkáltatónak a költségelszámolásakor alkalmazni a kell az Szja. törvény és Tao. törvény rendelkezésit, vagyis az egyszerűsített foglakoztatás szabályi szerint létesített jogviszonyban a foglalkoztatott részére egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai