A munkaerőhiány rákfenéi

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2017/04/08

Ledó Ferenc, elnök

Ledó Ferenccel, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökével elemeztük a munkaerő helyzetet.

– Elnök úr, évek óta azt hallani, hogy a kertészeti ágazat óriási munkaerő gondokkal küzd. Mi a jelenlegi, pontos helyzet?

– A zöldség-gyümölcs ágazatban mintegy 150 ezer állandó munkavállaló dolgozik, amely létszámot a termelők hellyel-közzel biztosítani tudják a termeléshez. Nagyobb a gond, amikor eljön a kampánymunkák ideje, ami a betakarítás időszaka, s amelyet az állandó dolgozókkal nem tudnak megoldani. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy általában kultúránként, növényfajonként egy időben jelentkezik ez az időszak. Az ágazatban június elejétől október közepéig 100–150 ezer alkalmi foglalkoztatású személyre van szükség, akiknek a „megszerzése” nagyon nagy gondot okoz a legtöbb termelőnek. Minden megoldással próbálkozunk, idehaza és a környező, magyar lakta országokból „toborozzuk” a munkaerőt.

– Gondolom, nem olcsó mulatság ez a „toborzás”…

– Nem bizony, hiszen a munkásoknak lakhatást, ellátást, utazást is biztosítani kell, ami jelentős többletköltséggel jár. Az idei minimálbér 15 százalékos és a bérminimum 25 százalékos emelése leginkább a mezőgazdasági vállalkozókat hozza nehéz helyzetbe, mert az ágazat jövedelemtermelő képessége nem teszi lehetővé a bérnövekedés megfizetését. A legnehezebb helyzetben azok a termelők vannak, akik kis hatékonysággal végzik a tevékenységüket.

– Mi a megoldás?

– Több javaslatunk is van. Az egyik az áfa csökkentése. A zöldség-gyümölcs ágazat 27 százalékról 5 százalékra történő áfacsökkentését több tényezővel indokoljuk. A zöldség- és gyümölcsöknek megkérdőjelezhetetlen a szerepe az egészséges táplálkozásban. A zöldség- és gyümölcs ágazatban magas az élőmunka-felhasználás. A kereskedelmi folyamatokban az alacsony áfakulcs megszünteti a csalásokat. A szervezettség és ezzel a versenyképesség is növekszik. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek (TÉSZ) kizárólag a tiszta gazdasági folyamatokban érdekeltek. Az alacsony áfa bevezetésével a termelői összefogások, termelői szervezetek erősödése várható, ugyanakkor a piaci folyamatokat is megtisztítja. S nem utolsósorban az árak is emelkednek 5–10 százalékkal, amellyel a termelők ki tudnák gazdálkodni a megemelkedett költségeket. A másik javaslatunk az ágazati szintű mezőgazdasági jövedelemadózási rendszer bevezetése. Ez szükségszerű, mivel a jelenlegi mezőgazdaságot érintő jövedelemadózási rendszer bonyolult, gyakran átláthatatlan. Lényegesen eltér az adózási szerkezet az őstermelés, az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság esetében, vagyis eltérő startvonalról indulnak a termelők egy azonos ágazatban. Hozzáteszem, hogy a túlzottan heterogén és bonyolult jövedelemadózási rendszerek a szürkegazdaság melegágya.

– Szükséges-e szakképzettség az idénymunkások esetében?

– Alapvető gond, hogy az él a köztudatban, hogy almát, paprikát mindenki tud szedni. Nos, erre azt mondhatom, hogy nem kell szakképzettnek lenni, de jobb hozzáállást várnának el a munkaadók. A gyümölcs szedése ugyanis kényes feladat, mert itt dől el, hogy lesz-e profit és mennyi, vagy nem. Az első osztályú almából is lehet léalma, ha nem gondosan folyik a szedés. Ez tehát nagy kihívás, mert akik jelentkeznek idénymunkára, azok egy része alkalmatlan a minőségi munkavégzésre. Pedig az időszaki munkásnak is érdeke, hogy jól végezze a munkát, mert akkor a termelő többet tud fizetni, mert nagyobb lesz a bevétele.

– Rontja-e a közmunka az ágazat helyzetét a munkaerőpiacon?

– Valahol igen, valahol nem. Általában az adott település polgármesterén múlik, hogy mennyire működik együtt a helyi vállalkozókkal. Sok önkormányzat végez termelő tevékenységet, és emiatt abban a szezonban nem tudja elengedni a közmunkást, mert nála kell a zöldséget-gyümölcsöt betakarítani. Úgy gondolom, hogy azok, akik a település tisztaságáért felelnek, azok közül néhányat pár hétre át lehetne irányítani a kertészetekbe. Mi már javasoltuk a minisztériumnak, hogy vezessék be azt a gyakorlatot, hogy a termelők jeleznék, kit szeretnének a közmunkából „kivenni” ennyi meg ennyi időre, mert akkor van esély arra is, hogy az illető vissza tud térni a munka világába. A hosszú távon előre gondolkodó termelők, feldolgozók ugyanis azt szeretnék, ha a legtöbb munkát állandó dolgozóval tudnák elvégezni, adott esetben még akkor is, ha a téli időszakban nincs érdemi munka, inkább fizetnének állásidőt.

– Milyen az idénymunkás bérezése?

– Országosan változó, de a közmunkánál lényegesen jobban fizetnek a termelők. A minimálbért mindenhol megfizetik, de sok esetben, aki tartósan minőségi munkát végez, az lényegesen több pénzt visz haza. Sőt, aki végigdolgozza a szezont, azt premizálják is a szezon végén.

– Mit javasol a szakmaközi szervezet a termelőknek a munkaerőhiány megoldására?

– A termelőt arra szeretnénk ösztönözni, hogy olyan beruházásokat hajtson végre, amelyekkel hatékonyan, gazdaságosan termelhet, és ki tudja gazdálkodni az élő munkaerő versenyképes bérét. A fejlesztések révén persze csökken az élőmunkaerő-igény is, de a hatékonysággal jobb lesz a hozam, a minőség, a fajlagos költségek csökkennek, így magasabb munkabéreket tud fizetni. Ezzel pedig van esély arra, hogy felszámolja a munkaerőhiányát. A másik törekvésünk az, hogy a közmunka programnál szeretnénk elérni, hogy főszezonban járásonként korlátozzák a közmunka mennyiségét. Nyugodtan ki merem mondani, hogy aki Szentes környékén április elsejétől november 30-ig nem talál munkát, az nem is akar dolgozni. A téli időszakban olyan képzéseket, tanfolyamokat kellene a kormányzatnak szervezni, ahol a tudásukat fejleszthetik. S ehhez a képzéshez még a termelők is hozzájárulnának.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai