Versenyképesség és integráció – a zöldség-gyümölcs ágazat kihívásai

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2017/04/09

A konferencia elnöksége: Dr. Domján Erika, Nagypéter Sándor, Dr. Helyes Lajos, Ledó Ferenc, Dr. Nagy István, Szőriné Zielinska Alicja és Angyal László

Dr. Domján Erika, a FruitVeB ügyvezető igazgatója és a házigazda, Prof. Dr. Helyes Lajos, a SZIE tudományos rektor-helyettese köszöntője után Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke értékelte az ágazat elmúlt évi eredményeit.

13 százalékkal több zöldség

Az elnök ismertette, hogy a gyümölcstermelésben 2015-höz képest milyen mennyiségi változások következtek be. A legfontosabb gyümölcsünk, az alma az elmúlt évben két százalékkal kevesebb termést hozott, így 510 ezer tonnát szüreteltek. Az almaültetvényekkel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az országos termésátlag 20–25 tonna hektáronként, de vannak gazdaságok, ahol öt év átlagában hektáronként 45–55 tonna termést is elérnek. A magasabb hozamokkal a jobb minőség is párosul. A táblázatból kiolvasható, hogy a cseresznye, a meggy és a kajszibarack jobb hozamokat ért el, mint az előző évben, de az összes termést illetően csupán egy százalékkal haladta meg az előző évi eredményt. A 840 ezer tonna gyümölcstermés – elsősorban az időjárás miatt – nem mondható kiugrónak.

Az elnök a szántóföldi zöldségek termelési eredményeiről szólva elmondta, hogy az összes, csaknem 1500 tonna mennyiséggel 13 százalékkal több zöldség termett, mint tavaly. Ez jó eredmény, de egy zöldséges példát is kiemelve az elnök elmondta, hogy a hajtatott paradicsom termelésénél az országos átlag négyzetméterenként 33–35 kilogramm, de a korszerű üvegházakban a termelők elérik a 60–65 kilogrammos átlagot is. Az erősen gépesített kultúrák, mint a zöldborsó, a csemegekukorica viszont szép eredményeket értek el. Azokban a kertészetekben, ahol a korszerű technológiákat alkalmazzák, a termelők hosszútávon is talpon tudnak maradni.

Versenyképesnek lenni

A globalizált világban csak az tud versenyképes maradni, aki folyamatosan fejleszt, s az innováció minden eszközét felhasználja. Az elnök külön is szólt azokról a gondokról, amelyek akadályozzák a termelők fejlődését. A fő kérdés az, hogy 10–20 évre tudunk-e reális jövőképet rajzolni a termelők számára, hiszen egy ültetvénytelepítés, egy fólia- vagy üvegházépítés, de akár még egyéves szántóföldi zöldségtermesztés esetén is, a nagy értékű célgépek megvásárlásával évekre, évtizedekre kell előre tervezni.

Az egyik legnagyobb gond az öntözés, mivel ma nem lehet versenyképes termelést folytatni öntözés nélkül. Hazánk vízzel a legjobban ellátott ország Európában, mégis csak összesen 100–150 ezer hektáron öntözünk, amelyben nemcsak a kertészet, hanem a növénytermesztés is benne foglaltatik. Az a jogszabályi háttér, ami mostanra kialakult, a még fejleszteni akaró termelők kedvét is elveszi a beruházástól. Nem véletlen, hogy a kertészet korszerűsítésére kiírt pályázatok közül az ültetvények telepítését nem jegyezték túl. Sajnos, jelenleg a gyümölcsösöknek mintegy 20–25 százalékát öntözzük. A zöldségeknél valamivel jobb a helyzet, mivel ott 70–75 százalék közötti ez az arány. A szakmaközi szervezet sokat dolgozik azon, hogy az öntözés kérdése nyugvópontra jusson, és kisebb adminisztrációval, egyszerűbben lehessen pályázni az öntözési beruházásokra. Sajnálatos, ezek a tárgyalások eléggé vontatottan, eddig kevés eredménnyel folynak a Belügyminiztériummal.

A másik jelentős probléma a fekete, illetve szürke kereskedelem, az adózás és az áfa kérdése, jelentette ki az elnök. Ezekről a kérdésekről azonban külön előadással készültek, így Ledó Ferenc nem tért ki a részletekre. A szakképzett, és nem szakképzett munkaerő helyzetről azonban az elnök elmondta, hogy sok esetben azért nem indítanak el beruházást, mert a fejlesztésekhez nincs elegendő kétkezi munkás. Nem véletlen, hogy a szakmaközi szervezet az idén országos tanácskozást hív össze ebben a témakörben.

Támogatási források

Az elmúlt másfél évben több fontos pályázatot hirdettek meg, amelyekre a termelők benyújtották a pályázataikat, de az elbírálás még nem történt meg, amit a pályázók nem igazán értenek. Várható, ha a termelők egyszerre kapják kézhez a jóváhagyó nyilatkozatokat, akkor a beruházások megvalósításában fennakadás lesz, és jelentős árfelhajtás is történhet.

A FruitVeB az elmúlt két évben folyamatosan részt vett a pályázati kiírásokat előkészítő munkákban, de csak a szakmai kérdésekben vették figyelembe a véleményüket. A tagságot mindig segítették abban, hogy hosszú távra tervezzenek, hiszen a most megvalósuló beruházásoknak 10–20 év múlva is gazdaságosan kell termelniük. Nagyon sok tanulmányt készítettek, főképpen Apáti Ferenc kolléga vezetésével a termelékenység, a hatékonyság, a gazdaságosság szempontjait elemezve, ami konfliktusokra is okot adott. A szakmai elemzésekkel csak arra akarják a termelők figyelmét felhívni, hogy fejlesztések nélkül sok termelő tönkre mehet. Állandó kérdés a bürokrácia csökkentése, amit a kormányzat is célul tűzött ki. De azt kell mondani, hogy a mostani pályázatok, jelentési kötelezettségek sokkal bonyolultabbak, időnként átláthatatlanabbak, mint korábban. A válasz minden esetben az, hogy az uniós elvárás ezt diktálja.

Magyar terméket

A fogyasztói elvárások is szigorodnak, ami örvendetes. 2010-ben elvégeztek egy felmérést, amelyben arra keresték a választ, hogy a fogyasztó minek alapján választja ki a terméket. Az elsődleges szempont a válaszadók felénél az volt, hogy magyar-e a termék, vagy importból származik. A tavaly elvégzett hasonló felmérésnél azonban már 80 százalék fölött volt azok száma, akik elsősorban a magyar terméket veszik le a polcokról. A fogyasztók bizalmát nem szabad elveszíteni, a termelés biztonságát kell növelni ahhoz, hogy ez a bizalom ne vesszen el. Mindenkinek nagy a felelőssége, nem elegendő, ha az integráció csak a kereskedelemben jelenik meg, a termelést is integrálni kell. A tészeket sokan bírálták, de azok, amelyek a termelést is szervezték, nemcsak a kereskedelmet, azok ma jól működnek, míg a csak kereskedelemmel foglalkozó tészek zömmel tönkrementek. Magyarországon a friss zöldség-gyümölcsnek az ötven százalékát üzletláncokban vásárolják. 20–25 százalék kerül exportra, ahol csak nagy mennyiséggel, folyamatosan jó minőséggel, élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelő árualappal lehet megjelenni. Ehhez pedig az integrációt tovább kell erősíteni.

A FruitVeB 2013–2014-ben elkészítette a 2020-ig tartó ágazati stratégiáját. A pályázatok kiírása után némileg újra kellett gondolni a stratégia néhány elemét, de az alapcélkitűzések nem változtak.

Nagy kihívás előtt állnak a zöldség-gyümölcs feldolgozók is. Többszöri nekifutással sikerült elérni, hogy részükre is jut elegendő fejlesztési forrás. Az elkövetkezendő 1–2 évben az a feladat, hogy a feldolgozók és a termelők között jó partneri viszony alakuljon ki. Elengedhetetlen a szerződéses fegyelem szigorítása, betartása, mert ez mindkét fél érdeke.

A FruitVeB tavaly is azon dolgozott, hogy az ágazat szereplőinek szakmai véleményét összehangoltan képviselje. A zöldség-gyümölcs ágazathoz kapcsolódó többi szakmai szervezettel jó kapcsolatok kiépítésére törekszenek, de még vannak tartalékok. Az elnök végül megköszönte azok munkáját, akik véleményükkel, kritikájukkal segítették a szakmaközi szervezet munkáját. A FruitVeB ajtaja minden zöldség-gyümölcs termelő előtt nyitva áll annak érdekében, hogy az idei év eredményesebb legyen, mint a tavalyi, zárta mondandóját Ledó Ferenc.

Kormányzati részről

Az agrárkormányzat rendkívül fontosnak tartja a kertészeti ágazat fejlesztését, mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese. A mezőgazdaságon belül a kertészet számít a legmunkaigényesebb területnek, sok-sok embernek adva munkát, mintegy 300–350 ezer család megélhetését biztosítja – jelentette ki Nagy István. A tárca Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégiájában megfogalmazott célja az, hogy a mostani 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljen az ágazat. A tervekről szólva a miniszterhelyettes azt is elmondta, hogy a fejlesztések eredményeként a zöldségtermesztés termésátlaga 35 százalékkal, míg a gyümölcstermesztésé 70 százalékkal emelhető. Sikeres fejlesztés esetén hazánkban százezer új munkahely is létesülhet az ágazatban, amelyek 80 százaléka a termesztésben, míg 20 százaléka a feldolgozóiparban jöhet létre.

Nagy István hangsúlyozta, legalább 40 százalékos mértékre kell növelni a termelői szerveződések szerepét a zöldség-gyümölcs ágazatban, ami elsősorban az új tagok belépésével, a tagság bővítésével érhető el. Mindezek mellett meg kell szervezni az exportpiacok nagy termésmennyiséggel történő ellátását, ehhez pedig, a termelői szerveződések közötti együttműködést is ösztönözni kell. Jelenleg 68 szervezet működik az országban, a tagok száma 16 ezerre tehető. Szövetkezeti termelés összesen 37,2 ezer hektáron folyik ma Magyarországon. A szervezetek által forgalmazott termékek értéke 52 milliárd forint, amely az ágazati értékesítés közel 20 százalékát teszi ki.

A termelői szerveződések, együttműködések elsősorban az alapanyag-ellátásból veszik ki a részüket. Rendelkezésre álló támogatási forrásaik is főként a működés és az elsődleges árualap-előállítás, valamint a hozzájuk kapcsolódó beruházások ösztönzésére szolgálnak. A termelői szerveződések egyik fő célja a kisebb termelési volumennel bíró gazdálkodók együttműködése, a jobb piaci pozíciók elérése érdekében.

A termelők versenyelőnye az átláthatóság, az áruk nyomon követhetőségének növelésével, a minőségi árualapok megteremtéséhez szükséges eszközök biztosításával, a kereskedelmi tevékenység feltételeinek szigorításával és azok ellenőrzésével fokozható.

Nagy István a négy főbb termelői szerveződési típust ismertetve elmondta, a zöldség-gyümölcs termelői csoport 2014-ig a piacszabályozás alatt támogatott szervezet volt, 2015-től pedig a többi termelői csoporttal együtt a vidékfejlesztés alatt kaphat működési támogatást. A zöldség-gyümölcs ágazatban tevékenykedő szervezetet a termelői szervezet az európai közösség a piacszabályozás keretében támogatással ösztönözi. A tej ágazatban működő termelői szervezeteket az európai közösség a piacszabályozás keretében versenyszabályok alóli kivételeket biztosító szabályozási eszközökkel ösztönzi. Ezek mellett pedig létezik az a termelői csoport, amelyek a zöldség-gyümölcsön kívüli ágazatokban működő együttműködések.

Az elmúlt években, a többi ágazatban termelői együttműködések EU-támogatásban részesült formáit, a Termelői Csoportokat a jogcím alapján folyamatosan támogatják. Támogatási, adminisztrációs, megfelelőségi feladataik terén segítik, gondozzák azt a mintegy 165 termelői csoportot, amely 18 termékcsoportban, a teljes agráriumot lefedve minden ágazatban tevékenykedik. Az elmúlt évtől 60 új termelői csoport részesült elismerésben, kibővülve immár a zöldség-gyümölcs ágazat összefogásaival is. A termelői csoportok taglétszáma meghaladja a 13 ezer főt, éves értékesítési árbevételük pedig, a 220 milliárd forintot.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai