Vidékfejlesztés és hagyományőrzés

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: H. Gy., 2017/04/12

A környezet- és természetvédelem területén soha nem látott fejlesztések folynak az országban, kezdte mondandóját az államtitkár. Ezt igazolandó elmondta, hogy míg az előző uniós támogatási ciklusban 2300 milliárd forint, addig a jelenlegi ciklusban 2800 milliárd forintot fordíthatunk fejlesztésre. A földalapú támogatások zöldítési részével együtt több mint 3400 milliárd forint áll rendelkezésre környezet- és természetvédelemre. V. Németh Zsolt hozzátette, hogy közvetlenül a természetvédelemre európai uniós forrásból 61 milliárd forint fordítható, amelyből a legnagyobb arányt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 37,4 milliárd forintos kerete adja, de ezt bővíti a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) több mint négy milliárd forintos forrása is. Nemzeti hatáskörben, a KEHOP és VEKOP keretében felhasznált európai uniós források kiegészítéseként az Európai Bizottság által közvetlenül felügyelt LIFE program forrásait felhasználva eddig egy hazai természetvédelmi projekt megvalósítása indult el, de további 5 projekt az Európai Bizottság döntésére vár.

Élőhely-megújítás a Fertő tónál

Miután a fejlesztések már megkezdődtek, a hírek között gyakran olvasható, hogy egy élőhely-megújításra, vagy bemutatóközpontra mekkora forrás jut. Friss információ, hogy több, mint százezer hektáron javul majd a természeti és természet közeli élőhelyek állapota 2020-ra. Ennek egyik szelete Sarródon, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban valósul meg, ahol március 10-én 836 millió forintos élőhely-fejlesztési projekt nyitó rendezvényét tartották. Itt mondta el V. Németh Zsolt, hogy az elkövetkezendő években megvalósuló természetvédelmi beruházások között kiemelten szerepel a leromlott közösségi jelentőségű élőhelyek ökológiai állapotának helyreállítása, valamint a természetvédelmi kezelés feltételeinek javítása. Így például a 13 ezer egyeddel bíró őshonos állatállománnyal rendelkező nemzeti parkokban állattartással kapcsolatos épületeket, építményeket hoznak rendbe és újítanak fel.

A természetvédelmi beruházások további eleme a természetvédelmi őrszolgálat megerősítése és a természetvédelmi bemutatást célzó infrastruktúra fejlesztése. A fejlesztés által a szakemberek sokkal hatékonyabban tudják majd felmérni a természeti és természet közeli élőhelyek és ökoszisztémák állapotát. Ezek az adatok szolgáltatnak alapot a későbbi fejlesztésekhez, kezelésekhez. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a természetvédelem fejlesztését segítik a határon átnyúló INTERREG és LIFE programok, a GINOP-forrásokat pedig az igazgatóságok ökoturisztikai látogatóközpontok építésére fordíthatják. A Fertő tavi projekttel kapcsolatban még elhangzott, hogy a 2020-ig tartó élőhelyfejlesztéssel helyreállítják és összenyitják a Fertő-tájon elszigetelt gyepfoltokat, illetve a vízellátás javításával javul a Natura 2000-es területek ökológiai állapota. Egyebek mellett felszámolják az özönnövény fajokat (bálványfa, selyemkóró, japán keserűfű), a vízgazdálkodás javítása érdekében 16 műtárgyat cserélnek le, és újakat építenek, tíz helyszínen megsemmisítik az illegális hulladéklerakókat, 11,8 kilométeren földutakat újítanak fel, 19 mezőgazdasági gépet vásárolnak, valamint az állattartási infrastruktúra fejlesztése érdekében felújítják a Hídi majort. A kivitelezés az év második felében kezdődik, a megvalósításhoz szükséges engedélyek megszerzése és a hatástanulmányok elkészítése után.

Ezután részletesen is szót váltottunk a tanyaprogramról, a hozzá kapcsolódó zártkerti revitalizációs programról, valamint a nemzeti értéktár kialakításáról és a hungarikumokról. Mindezek ugyanis hazai, és nem uniós forrásokból valósulnak meg.

Zártkertek

A zártkertek megújítása különösen kedves terület. Az országban 200 ezer hektár zártkert van, amely 1,15 millió földrészletet jelent, s amelynek a fele gondozatlan, megműveletlen terület. Ezen a tulajdonviszonyokban is elaprózódott területen igen nehéz áttörést elérni. Az is oka a zártkertek gondozatlanságának, hogy 2–3 évtizeddel ezelőtt a tulajdonosok életmódváltásának következtében látványos módon felhagytak az őseik foglalatosságával. Az államtitkár megjegyezte, hogy bizony elveszni látszik az a tudás is, ami ahhoz szükséges, hogy valaki a hétvégét a kis-, illetve a zártkertben munkával töltse. Alapvetően nem árutermelés folyt itt, hanem saját célra, önellátás érdekében gondozták a szőlőt és a gyümölcsöst.

A zártkerti tevékenység több szempontból is hasznos az ország számára, jelentette ki az államtitkár. Az egyik szempont az, hogy a magyar táj szerves részét jelenti a zártkert. Amerre megyünk az országban, az a látkép, amit a szőlőhegyek nyújtanak (s itt nem a történelmi borvidékekre kell gondolni), azok szervesen illeszkednek a tájba. S ez úgy jó, ahogy van, mondta V. Németh Zsolt, éppen ezért volna szerencsés, ha ezek a kertek megmaradnának a szőlő, a gyümölcsös, a gyepművelési ágban. A gondozatlan kertek ismét művelésbe vonásával a tájkép megőrzése is megvalósul. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor a természet veszi vissza a területet, és sok esetben tájidegen fajok alkotta, elvadult erdőtársulások jelennek meg. Vidékfejlesztési szempontból is fontos a revitalizáció, hiszen a zártkertekben folyó termelés kisegítő gazdálkodás és másodlagos jövedelemszerzési lehetőség. Szerencsés lenne, ha ez is megmaradna. A harmadik, s nem utolsó szempont az, hogy a génmegőrzés „paradicsoma” a zártkertek világa. A gyümölcskultúránk olyan szigetei ezek a területek, ahol megtalálhatók az utolsó tájfajták. Azt tudjuk, hogy nemcsak a biológiai sokféleség csökken, hanem az agro-biodiverzitás is, pedig ez is fontos, különösen a klímaváltozás miatt. Ez a program a 24. órában indult, hiszen most még össze lehet gyűjteni azokat a kiveszőben lévő gyümölcs-tájfajtákat (aszaló- és tüskéskörtét, bakszar körtét, sózó körtét, cigányalmát stb.), amelyek két-három évtizeddel ezelőtt uralták a zártkerteket.

Ezek a kertek a közösség megtartásának, fejlesztésének a terepei is, hiszen nemcsak a régi, ősi szőlőhegyeken alakulnak ki összetartó „gazdálkodói” közösségek, hanem a nagyvárosok szomszédságában lévő hobbikertekben is, amelyek szintén nagy értéket hordoznak. Amikor tehát a célokat megfogalmazták, akkor a tájvédelem, a génmegőrzés, a közösség- és a vidékfejlesztés állt a középpontban. Kiegészítésül azt is hozzá kell tenni, hogy nagyon sok népi építészeti elem, szakrális kisemlék, de még ősi szerszámok is fellelhetőek ezekben a kertekben, ezért indítottak egy kísérleti programot az ország különböző részein.

Ennek keretében az önkormányzatoknak az ország egész területéről lehetősége nyílik egyedi támogatási kérelmet benyújtani külterületi szociális mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramok megvalósítására, amelynek célja az egykori zártkerti, elhanyagolt területek újjáélesztése közösségi műveléssel. A használaton kívüli, elaprózódott gyümölcsparcellák megvásárlásával az önkormányzat nagyobb területű összefüggő gyümölcstermő területekhez jut, amelyeken újraindíthatja a közösségi gyümölcstermesztést, elsősorban a helyi körülményekhez leginkább alkalmazkodó tájfajták termesztésével.

Ha az önkormányzat egy helyi egyesülettel teszi mindezt, akkor az egyfajta előny is. A cél az, hogy egy elhagyatott szőlőhegy valamely részét egy közösség használatba vegye, ezáltal lesz gazdája a területnek, továbbá a jelenlétével segíti a többi gazdálkodó értékmegőrző tevékenységét, és közösen gondoskodhatnak arról is, hogy az út járható legyen, a csapadékvizet összegyűjtsék, és a területet a vadkároktól megvédjék. A program már ötven településen működik, és az elmúlt években 50 ezer facsemetét ültettek el, 80 hektárt vontak művelésbe az önkormányzatok. A programra eddig 476 millió forintot fordított a tárca, s nem titok, hogy nemcsak folytatása lesz, hanem ki is terjesztik a projektet.

Tanyaprogram

A tanyaprogram elindításának oka az volt, hogy a 2011-es népszámlálás során azonosították, Magyarországon csaknem 300 ezer ember él és lakik külterületen, akik közül 170 ezren valamelyik alföldi megyében élik mindennapjaikat, és településszerkezeti sajátosságból adódóan, jelentős szociális és gazdasági hátránnyal küzdenek a fennmaradásért. Ezt felismerve a kormány 2011-ben a nemzeti vidékstratégia kiemelt intézkedéseként indította el a tanyaprogramot, és 2013 óta már 724 településről lehet pályázni. Az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a program népszerűsége nőtt, és a hatéves működés során 1693 pályázat részesült támogatásban, összesen 8,1 milliárd forint értékben. Kétféle pályázat működött: önkormányzati típusú, helyi közösségek számára kiírt, illetve egyéni típusú, tanyai lakosoknak, gazdáknak szóló pályázat.

A közösségek számára kiírt konstrukció többek között a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére irányult, a helyi termelői piacok felfuttatását szolgálta, de külterületi földutak karbantartását biztosító vontatott munkagépek, eszközök beszerzésére is lehetett pályázni. Egészségügyi szűrővizsgálatok végzését is támogatták, illetve a tanyavillamosítási törekvéseket is figyelembe vették. Az egyéni típusú program keretében a magántulajdonú, életvitelszerűen lakott tanyák lakhatási és gazdasági célú fejlesztései valósultak meg. Mindkét programot össze kellett csiszolni a Vidékfejlesztési Programmal, hiszen uniós elvárás, hogy párhuzamos finanszírozás ne valósuljon meg.

A tanyaprogram 2017. évi terveiről V. Németh Zsolt elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján két új területtel bővül a pályázati lehetőség. Az egyik a nyitott tanyagazdaságok hálózatának a kialakítását és fejlesztését szolgálja. Másik fontos kihívás, hogy a tanya, mint tájérték megőrzése, a környezetminőség és a települési kultúra, az igényes településkép és táj alakítása érdekében az önkormányzatoknál, önkormányzati társulásoknál képzett szakemberek legyenek, ezért a 2017. évi Tanyafejlesztési Program keretében arra is lesz lehetőség, hogy az önkormányzatok pályázzanak egy-egy munkatársuk tájgondnok képzésben való részvételének támogatására. Fontos, hogy szakemberek segítsék az alföldi táj mostani, szeretett formájában történő fennmaradását. Maga a település szerkezetét is védeni, megőrizni kell, az a természet közeli, gazdálkodási életmód, ami a tanyavilágban valaha létezett, az megőrzendő érték, hiszen adaptálni lehet a 21. századi léthez. Támogatandó, ha egy gazdaság központja külterületen van, és nem terheli a lakókörnyezetet az ott folyó gazdálkodási tevékenységgel. A tanya érték, ahol a hátrányokat ki lehet küszöbölni. S a vidéki, falusi turizmus egyik bázisa is, hiszen a természet közeli turizmus ugrásszerű fejlődését jósolják a trendkutatók.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai