A kalászosok egyszikű gyomnövényei

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2017/04/16

Legjelentősebb szántóföldi kultúrnövényeink a kukorica és az őszi, tavaszi kalászosok, ezen növényeink vetésterülete összes szántóterületünk több mint 50%-át teszik ki.

Mind a kukorica, mind a kalászosok gyomosodását a vetésidő, a vetést követő csapadékviszonyok, a talajtípus, az elővetemény és nem utolsósorban a területen alkalmazott gyomirtó szerek határozzák meg. Az egyes gyomfajok felszaporodásában, mások visszaszorulásában jelentős szerepet játszik az egyoldalú vegyszerhasználat. Az eredményes és gazdaságos vegyszeres védekezésnek alapfeltétele a gyomfertőzöttség táblaszintű ismerete, mert a megfelelő herbicid csak ennek birtokában választható ki, a gyomnövények kelését, fejlődését tehát folyamatosan figyelni kell.

A kalászosok egyszikű gyomnövényei

Héla zab (Avena fatua): A vadzab napjainkban valamennyi jelentősebb gabonatermesztő országban megtalálható. Elterjedésének fő oka, hogy a vadzab nagyon egyenetlenül érik, ezért a termés egy része már a betakarítás előtt a talajra hullik. Terjedését elősegíti a növény jó bokrosodása és ennek következtében a nagy magtermése. A magvak csírázása viszonylag alacsony hőmérsékleten 6–7 °C-on indul meg, és amikor a talaj a 10 °C-os hőmérsékletet eléri, a csírázás már be is fejeződik. Az utóbbi években Magyarországon még a nagyfokú privatizáció is hozzájárult a terjedéséhez, a vegyszeres gyomirtás elhagyásával a gyomnövény szemtermésével hosszú időre jelentős területeket fertőzött meg.

Nagy széltippan (Apera spica-venti): Magyarországon a nagy széltippan a 10 leggyakoribb gabona gyomnövény közé tartozik. A fertőzött területek nagysága meghaladja a 230 ezer hektárt, a legfertőzöttebb Somogy, Zala és Veszprém megye területe. A nagy széltippan életformája alapján főleg ősszel, kisebb mértékben tavasszal csírázik. Termését nyár elejére beérleli, és szemtermései az őszi csírázás kezdetéig a talajban találhatóak. A magvak elsődleges szerepet játszanak a széltippan túlélési stratégiájában, mert csak magvakkal szaporodik. A magvak az állandóan nedves talajfelszínen, illetve a 0,5–1 cm-es talajrétegből kelnek a legnagyobb számban, 3,5 cm-nél mélyebbről már nem csírázik ki. Magyarországon az ősszel kikelt növények többsége 3–5 leveles állapotban telel át.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a széltippannal fertőzött táblákon a búza vetésének időpontja alapvetően meghatározhatja a kikelt széltippan mennyiségét. Az október 25. utáni gabonavetésekben, főleg, ha száraz ősszel párosul, általában nem alakul ki erős fertőzés.

Parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides): A parlagi ecsetpázsit a Földközi tenger vidékéről származik, és ma már egész Európában előfordul, a csapadékosabb Nyugat-Európában a legelterjedtebb gyomnövények egyike. Hazánkban a Dunántúl nyugati részén és az Alföldön a leggyakoribb, Békés, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megye területén számottevő gyomkártételi tényezőt jelent. A gyomnövény főként a kötött, mély fekvésű, jó vízellátású, mérsékelten savanyú kémhatású talajokat kedveli. Csapadékos ősz esetén magvai tömegesen kelnek, nagy térigényű növény lévén nagy mértékben akadályozza a kultúrnövény korai fejlődését. Rendkívül erős versenyképességgel rendelkezik az őszi vetésű kalászosokban, 150–200 növény/m2 gyomfertőzés esetén már a termés 25%-os csökkenésével lehet számolni.

Rozsnokfajok (Bromus spp.): A fokozott herbicid- és műtrágyahasználat, valamint a szűk vetésváltás hatására a művelés alatt álló területeken megnövekedett a gyompázsitfű fajok szerepe, köztük a rozsnokok borítása. Hazai viszonylatban legjelentősebbek a fedél rozsnok (Bromus tectorum), gabona rozsnok (Bromus secalinus), meddő rozsnok (Bromus sterilis), parlagi rozsnok (Bromus japonicus). Ősszel csírázó, kelő áttelelő egyéves növények, elsősorban az őszi gabonákat károsítják, irtásuk is ezekben a kultúrákban a legnehezebb. A rozsnokfajok magjai a búza betakarítása során nagy tömegben kerülhetnek a terménybe, a vetőmagnak szánt tételek alapos tisztítása ilyenkor nélkülözhetetlen. A rozsnokfajok felszaporodását a hiányos talajművelés is elősegíti. Csapadékos őszön a vetést megelőző talajmunkával eredményesen lehet védekezni a korán kikelt rozsnokfajok ellen. A vegyszeres védekezést az is nehezíti, hogy a rozsnok fajok csírázása elhúzódik októbertől decemberig, sőt néha kora tavasszal is megtörténhet.

Az ellenük alkalmazható legfontosabb készítmények

Genius WG (50 g/kg aminopiralid + 25 g/kg floraszulam + 50 g/kg piroxszulam + 50 g/kg kloquintocet-mexyl: A készítményt a kultúrnövény bokrosodásának kezdetétől a két nóduszos állapotig lehet kijuttatni 200 g/ha dózisban. Az árvacsalán, veronikafajok kivételével az összes fontosabb gabona gyomfaj ellen hatékony, ebbe beletartoznak mind a magról kelő egy- és kétszikűek, mind az évelő kétszikűek.

Legato Plus (100 g/l diflufenikan + 500 g/l izoproturon): A készítmény felhasználható vetés után – kelés előtt (preemergensen), illetve őszi vagy tavaszi posztemergens kijuttatással a kultúrnövény 3 leveles állapotától a bokrosodás végéig 1,25 l/ha dózisban. A készítmény a magról kelő egyszikűek közül a vadzab és a rozsnokfajok ellen nem hatékony.

Trinity (40 g/l diflufenikan + 300 g/l pendimetalin + 250 g/l klórtoluron): A készítményt 1,5–2,5 l/ha dózisban kell kijuttatni preemergensen, vadzab, rozsnokfajok elleni hatása nem kielégítő.

Puma Extra (69 g/l fenoxaprop-P-etil + 75 g/l mefenpír-dietil): A kultúrnövény 1–3 leveles állapotától a szárba indulás időpontjáig juttatható ki 0,8–1,0 l/ha dózisban. Jó hatékonyságú a vadzab, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit ellen, a rozsnokfajok ellen közepes hatékonyságú.

Izoron 500 SC, Protugan 50 SC (500 g/l izoproturon): Kijuttatható preemergensen és korai posztemergensen a kultúrnövény 3–4 leveles állapotától a bokrosodás végéig 2,0–3,0 l/ha dózisban. A nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit 1–3 leveles korukban a legérzékenyebbek a hatóanyagra. Vadzab, rozsnokfajok ellen nem hatékony.

Protugan Super (300 g/l izoproturon + 150 g/l bifenox + 145 g/l mekoprop-P): A kombináció izoproturon hatóanyaga révén az egyszikű gabona gyomnövények ellen hasonló hatékonyságú, mint az Izoron 500 SC, Protugan 50 SC. A kultúrnövény 3 leveles állapotától a bokrosodás végéig lehet kijuttatni 2,5–3,0 l/ha dózisban.

Huszár OD (100 g/l jodoszulfuron-metil-nátrium + 300 g/l mefenpír-dietil): A készítményt a kultúrnövény 3 leveles állapotától a bokrosodás végéig lehet kijuttatni 0,1 l/ha dózisban. A gabona egyszikű gyomnövényei közül vadzab, nagy széltippan ellen kiváló, parlagi ecsetpázsit, rozsnokfajok ellen gyengébb hatású.

Caliban (1% jodoszulfuron-metil-nátrium + 8% mefenpír-dietil + 16,8% propoxikarbazon-nátrium): A készítményt 0,250 kg/ha dózisban a kultúrnövény 3 leveles állapotától a szárba indulás kezdetéig lehet kijuttatni, a gabona egyszikű gyomnövényei közül a vadzab, nagy széltippan ellen kiváló, a parlagi ecsetpázsit és rozsnokfajok ellen gyenge hatású.

Lentipur 500 SC, Tolurex 50 SC (500 g/l klórtoluron): 2,8–3,0 l/ha dózisban kell alkalmazni a kultúrnövény 2–3 leveles állapotától a bokrosodás végéig. Jó hatékonysággal irtja a nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit gyomfajokat, de vadzab és rozsnokfajok ellen gyenge hatású.

Herbaflex (85 g/l beflobutamid + 500 g/l izoproturon): A készítmény preemergensen és posztemergensen is alkalmazható 2,0 l/ha dózisban. Nagy széltippan ellen jó hatékonyságú, parlagi ecsetpázsit ellen gyenge, vadzab, rozsnokfajok ellen nem hatékony.

Pledge 50 WP (50% flumioxazin): A készítményt preemergensen vagy korai posztemergensen lehet kijuttatni 0,06 kg/ha dózisban. Nagy széltippan ellen jó hatékonyságú, parlagi ecsetpázsit, rozsnokfajok ellen közepes hatékonyságú, a vadzabot nem irtja.

Axial One (45 g/l pinoxaden + 5 g/l floraszulam + 11,25 g/l cloquintocet-mexyl): A készítményt a kalászosok bokrosodásától a zászlós levél kiterüléséig lehet kijuttatni 0,75–1,3 l/ha dózisban. A készítmény kiváló hatékonysággal irtja a vadzab, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit gyomnövényeket, valamint a rozsnokfajokat. A floraszulam hatóanyag révén a magról kelő és évelő kétszikű gyomfajok ellen is széles hatásspektrummal bír.

Aperon WG, Athos (750 g/kg szulfoszulfuron): A készítményt a kultúrnövény bokrosodásának kezdetétől kétnóduszos állapotáig lehet kijuttatni 13–26 g/ha mennyiségben. Jól irtja a rozsnokfajokat, és a vadzab, parlagi ecsetpázsit, nagy széltippan gyomnövényeket. Számos magról kelő kétszikű gyomnövény ellen is hatékony a készítmény.

Logran 20 WG (200 g/kg triaszulfuron): A kalászosok vetése után, kelése előtt (preemergensen), illetve kelés után posztemergensen 2 leveles fejlettségtől a szárba indulásig juttatható ki. Preemergensen, korai posztemergensen ősszel kijuttatva 60–75 g/ha a dózisa, tavaszi posztemergensen 35–50 g/ha a dózisa. A kalászosokban károsító magról kelő egyszikű gyomnövények közül csak a nagy széltippan ellen hatékony.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai