Kategória: Növényvédelem | 2017/04/20
A mai modern növénytermesztés nem képzelhető el az intenzív technológiai módszerek alkalmazása nélkül.
A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű élelmiszert és takarmányt állítson elő. Mindezt úgy kell megoldani, hogy a legfontosabb természeti erőforrásunkkal, a termőtalajjal fenntartható módon gazdálkodjunk: úgy őrizzük meg minőségét és termőképességét, hogy jövedelmezően termeljünk rajta.
Az elmúlt évszázadban a különböző vegyipari termékek (műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők stb.) növelték legnagyobb mértékben és leglátványosabban a mezőgazdaság termelékenységét.
Az érem másik oldala, hogy ezzel együtt járt talajaink leromlása, mivel megszűnt azok természetes képessége a regenerálódásra és arra, hogy egészséges „élő” állapotukban fennmaradjanak.
Mi lehet a megoldás?
A talajélet helyreállítása biológiai rekultivációval (baktériumok felhasználásával), aminek során célirányosan növeljük a hasznos mikroszervezetek számát. Ehhez a folyamathoz biztosítani kell a hasznos mikroszervezetek optimális működéséhez szükséges feltételeket is:
- A megfelelő talajművelés elvégzése.
- A talaj szervesanyag-tartalmának növelése.
- A talajéletre káros kemikáliák (műtrágyák, talajfertőtlenítők, gyomirtók, érésgyorsítók és egyéb kemikáliák/) használatának csökkentése.
A hasznos mikroszervezetek optimális működése révén valósul meg:
- a tápanyagok kedvező feltáródása;
- a levegő nitrogénjének nagyobb mértékű megkötése;
- a kötött állapotban lévő foszfor feltárása;
- humuszanyagok képződése;
- a mikroelemek kedvezőbb feltáródása;
- a növények ásványianyag-ellátása;
- a peszticidek hatásának kontrollálása;
- a növénypatogén mikroorganizmusok háttérbe szorítása.

1. ábra. PGPR: Növény Növekedést Stimuláló Rizobaktérium hatásmechanizmusa. (Forrás: Balázsy Sándor: Mikroorganizmusok a növények szolgálatában. Nyíregyháza; 2014, pp.156. (kézirat)
Legfontosabb elvárások a baktériumokkal szemben:
- biokontroll hatás (a készítményben lévő mikrobák más patogén mikroorganizmusok szaporodását visszaszorítják);
- effektívitás a nitrogénkötés szempontjából;
- az ásványianyag-forgalomban megfelelő intenzitással és hatásosan vegyenek részt;
- jó szaporíthatóság;
- stabilitás (a baktériumoknak fajon belül is tartaniuk kell az eredeti hatékonyságukat);
- jó kolonizáló képesség.
A baktériumtrágyázás hatására bekövetkező talajszerkezet javulás azt eredményezi, hogy a talaj több vizet képes befogadni és tárolni, majd a növény igényei szerint biztosítani. Így optimálisabbá válik a csapadék hasznosulása. Ez a hatás egyrészt csökkenti a belvizek, másrészt az aszály kockázatát. Miután hazánk egész területe, de különösen az ország középső része az EU klímaváltozás miatt legsérülékenyebb részei közé tartozik, ezért érthető, hogy a Magyar Kormány talajjavításra vonatkozó támogatási kezdeményezése Brüsszelben is azonnali támogatásra illetve elfogadásra talált.
2015-től új korszak kezdődött a baktériumtrágyázás történetében: a Talajok Nemzetközi Évéhez kapcsolódóan Magyarország Kormánya célzott támogatást biztosított a talaj termékenységét megőrző, illetve azt növelő technológiai elemek alkalmazásához. Ez a célzott támogatás a baktériumtrágyák (talajoltó anyagok) használatát, a szervestrágyázást, a talajtakaró növények vetését (zöldtrágyázás) érinti. Sőt a forgatás nélküli alapművelés is a támogatás körébe került.
Ezek a technológiai elemek természetesen kombinálhatóak, sőt a legtöbbször a kombinációjuk adja a legjobb eredményt, de a támogatás ezek közül egy elemre vehető igénybe. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy a gazdálkodónak el kell döntenie, hogy a talaját melyik elemmel tudja a leghatékonyabban védeni, illetve melyik elem alkalmazásához szeretne támogatást igényelni.

Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Hírlevél feliratkozásLegfrisebb cikkekből ajánljuk
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. EzzelAranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent. Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Másfél évtizede a biogazdálkodás szolgálatában
Tovább nőtt a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete, amely így stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt, adta hírül a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Öko Vetőmag Munkacsoportja. Besenczy Zoltán, a Hungaro-Corn Kft. ügyvezetője is azt tapasztalja, hogy egyre nő a bio-, és ökogazdálkodás iránti érdeklődés. Ami jó hír azoknak a gazdálkodóknak, akik az átállásban gondolkodnak, hogy az átálláshoz állami támogatás is igénybe vehető.Nagy a baj a szőlőültetvényekben - A kormány kézbe vette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést
Idén drámai mértékben felgyorsult az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség terjedése, amely a szőlő teljes pusztulásához vezet. Az Agrárminisztérium akciótervet fogadott el, és 3,8 milliárd forintot elkülönített a védekezésre.Találja meg az Önnek való tartalmat