Milyen egy jó baktériumtrágya?

Kategória: Növényvédelem

A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű élelmiszert és takarmányt állítson elő. Mindezt úgy kell megoldani, hogy a legfontosabb természeti erőforrásunkkal, a termőtalajjal fenntartható módon gazdálkodjunk: úgy őrizzük meg minőségét és termőképességét, hogy jövedelmezően termeljünk rajta.

Az elmúlt évszázadban a különböző vegyipari termékek (műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők stb.) növelték legnagyobb mértékben és leglátványosabban a mezőgazdaság termelékenységét.

Az érem másik oldala, hogy ezzel együtt járt talajaink leromlása, mivel megszűnt azok természetes képessége a regenerálódásra és arra, hogy egészséges „élő” állapotukban fennmaradjanak.

Mi lehet a megoldás?

A talajélet helyreállítása biológiai rekultivációval (baktériumok felhasználásával), aminek során célirányosan növeljük a hasznos mikroszervezetek számát. Ehhez a folyamathoz biztosítani kell a hasznos mikroszervezetek optimális működéséhez szükséges feltételeket is:

• A megfelelő talajművelés elvégzése.
• A talaj szervesanyag-tartalmának növelése.
• A talajéletre káros kemikáliák (műtrágyák, talajfertőtlenítők, gyomirtók, érésgyorsítók és egyéb kemikáliák/) használatának csökkentése.

A hasznos mikroszervezetek optimális működése révén valósul meg:

• a tápanyagok kedvező feltáródása;
• a levegő nitrogénjének nagyobb mértékű megkötése;
• a kötött állapotban lévő foszfor feltárása;
• humuszanyagok képződése;
• a mikroelemek kedvezőbb feltáródása;
• a növények ásványianyag-ellátása;
• a peszticidek hatásának kontrollálása;
• a növénypatogén mikroorganizmusok háttérbe szorítása.

1. ábra. PGPR: Növény Növekedést Stimuláló Rizobaktérium hatásmechanizmusa. (Forrás: Balázsy Sándor: Mikroorganizmusok a növények szolgálatában. Nyíregyháza; 2014, pp.156. (kézirat)

Legfontosabb elvárások a baktériumokkal szemben:

• biokontroll hatás (a készítményben lévő mikrobák más patogén mikroorganizmusok szaporodását visszaszorítják);
• effektívitás a nitrogénkötés szempontjából;
• az ásványianyag-forgalomban megfelelő intenzitással és hatásosan vegyenek részt;
• jó szaporíthatóság;
• stabilitás (a baktériumoknak fajon belül is tartaniuk kell az eredeti hatékonyságukat);
• jó kolonizáló képesség.

A baktériumtrágyázás hatására bekövetkező talajszerkezet javulás azt eredményezi, hogy a talaj több vizet képes befogadni és tárolni, majd a növény igényei szerint biztosítani. Így optimálisabbá válik a csapadék hasznosulása. Ez a hatás egyrészt csökkenti a belvizek, másrészt az aszály kockázatát. Miután hazánk egész területe, de különösen az ország középső része az EU klímaváltozás miatt legsérülékenyebb részei közé tartozik, ezért érthető, hogy a Magyar Kormány talajjavításra vonatkozó támogatási kezdeményezése Brüsszelben is azonnali támogatásra illetve elfogadásra talált.

2015-től új korszak kezdődött a baktériumtrágyázás történetében: a Talajok Nemzetközi Évéhez kapcsolódóan Magyarország Kormánya célzott támogatást biztosított a talaj termékenységét megőrző, illetve azt növelő technológiai elemek alkalmazásához. Ez a célzott támogatás a baktériumtrágyák (talajoltó anyagok) használatát, a szervestrágyázást, a talajtakaró növények vetését (zöldtrágyázás) érinti. Sőt a forgatás nélküli alapművelés is a támogatás körébe került.

Ezek a technológiai elemek természetesen kombinálhatóak, sőt a legtöbbször a kombinációjuk adja a legjobb eredményt, de a támogatás ezek közül egy elemre vehető igénybe. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy a gazdálkodónak el kell döntenie, hogy a talaját melyik elemmel tudja a leghatékonyabban védeni, illetve melyik elem alkalmazásához szeretne támogatást igényelni.

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve