Kategória: Növényvédelem | Forrás: NÉBIH
A gazdaság minden területén jelen lévő hamisítás ezt az ágazatot sem kerüli el, ezért fokozott körültekintést igényel a növényvédő szerek beszerzése.
Az Európai Növényvédelmi Szövetség becslése szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 5–7 százaléka érintett a hamisításban és feketekereskedelemben. A kínai és az indiai piacon az illegális növényvédő szerek mennyiségét 30%, illetve 20%-ra becsülik.
Magyarországon az illegális és hamisított növényvédő szerek körülbelül a piac mintegy 3–4 %-át teszik ki. A növény- és talajvédelmi hatóság az elmúlt években több tonnás nagyságrendben talált hamisított szereket, és feltételezhetjük, hogy a valódi mennyiség ennek többszöröse lehet.
Hamisított növényvédő szereknek azokat a termékeket nevezzük, amelyek eredete és összetétele ismeretlen, hatékonyságukért senki nem felel, külső megjelenésükben emlékeztetnek vagy megtévesztésig hasonlítanak a hatóság által engedélyezett készítményhez. Az eredeti, gyári termékek hatását, esetleges mellékhatásait, minőségét igen magas színvonalú ellenőrzés után engedélyezi a növényvédelmi hatóság. Ezeknek a növényvédő szereknek a minőségét a forgalmazás során is folyamatosan ellenőrzik. A címkéjükön előírt magyar nyelvű felhasználási utasítás, veszélyjelek és figyelmeztetések betartásával az engedélyezett kultúrákban biztonságosan alkalmazhatók.
A hamis növényvédő szereknek két típusát különböztetjük meg:
A rossz minőségű hamisítványokra jellemző, hogy a készítmények nem tartalmazzák előírt mennyiségben az aktív hatóanyagot, nem az adott készítmény hatóanyagát tartalmazzák, illetve más anyaggal kerül helyettesítésre a növényvédő szer.
A jó minőségű hamisítványokat nehéz megkülönböztetni az eredeti termékektől, mert megfelelő hatóanyag tartalommal rendelkeznek. Az utóbbi évekre inkább, de nem kivétel nélkül az jellemző, hogy a hamis növényvédő szerek beltartalma és a csomagolásuk is megtévesztésig hasonlít az eredetire, ilyen esetekben csak speciális laboratóriumi vizsgálatot követően bizonyítható a hamisítás ténye.
A hamisított termékek alkalmazásának kockázatai:
Az egészségügyi hatásukat nem vizsgálták (az emberi szervezetre közvetlenül mérgező hatásuk lehet, vagy a szervezetben káros anyagként raktározódhatnak, akár allergiát válthatnak ki), potenciálisan veszélyes és toxikus szennyezéseket, ellenőrizetlen melléktermékeket tartalmazhatnak, amelyek az alkalmazókra káros heveny vagy idült egészségügyi hatással lehetnek (pl. rákkeltő vagy ivarsejtkárosító hatás). Hamis növényvédő szer esetében nem ismert az ellenszer, ha mérgezés következik be.
A megvédendő termés károsodhat (fitotoxicitás) vagy akár meg is semmisülhet.
A betakarított termény ismeretlen és kivizsgálatlan szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat és veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét és a környezetet, szennyezve a talajt és az ivóvizet.
A nem megfelelő gyártástechnológia következtében más hatóanyagokkal is szennyezett lehet a termék, hatása így kiszámíthatatlan. Csak az eredeti növényvédő szerek minőségét garantálja a gyártó cég. Hamisított termék használata során előforduló károkért a forgalmazó és a felhasználó a felelős!
A növényvédőszer-hamisítás a szervezet bűnözés része, így nemzetbiztonsági kérdés is.
Sajnos gyakran nem könnyű első ránézésre felismerni egy nem eredeti terméket, bár odafigyeléssel, körültekintető vásárlással a legtöbb esetben ki lehet szűrni a hamis terméket. Feltétlenül gyanúra ad okot:
a termék ára, hiszen a hamis termékek általában feltűnően olcsóbbak, mint az eredeti márkás termékek;
az árusítási hely is árulkodó lehet, mert eredeti termékeket nem árulnak piacokon, félreeső helyen lévő, rossz állapotú raktárakban, gépkocsiból utcai árusok vagy házaló kereskedők;
a megmunkálás, kivitelezés látható minőségi problémái (pl. elmosódott feliratok, az ismerttől eltérő színárnyalatok használata, helyesírási hibák, címkék, doboz, csomagolás, eltérő anyag használata, inverz színek alkalmazása, rosszul záródó kupak);
intő jel lehet az is, ha a csomagoláson ugyan szerepel a szükséges logó, védjegy, azonban a terméken magán már nem, vagy ha a terméket úgy árusítják, hogy hiányzik az eredeti csomagolása;
valamely szokásos tartozék, például magyar nyelvű használati útmutató, kezelési kézikönyv, jótállási jegy hiánya, illetve ha nem tüntetik fel a gyártási időt és helyet, a származási országot vagy a kapcsolattartási adatokat (gyártó vagy forgalmazó).
A hamis termékeket továbbra is leginkább piacokon és az utcán, a határban gépkocsi csomagtartóból, illegális kereskedelmi csatornákon kínálják. Az internetes kereskedelem elterjedésével párhuzamosan egyre növekszik az interneten keresztül is a hamis termékek értékesítése, pedig a növényvédő szerek internetes kereskedelme – a reklámozással ellentétben – tilos!
Csak olyan növényvédő szert vásároljunk, amelynek jól olvasható, magyar nyelvű címkéje van, amely címkén a gyártó és a forgalomba hozó adatai feltüntetésre kerültek, és készítmény eredetiségéhez nem fér kétség. Kerüljük az olyan árukat, amelyeket különösen kedvező feltételekkel, kiemelkedően olcsó áron ajánlanak zugkereskedők.
Az sajnos 100%-os bizonyossággal nem állítható, hogy az üzletekben nem találhatók hamis termékek, ezért minden esetben indokolt a körültekintő vásárlói magatartás.
Kiemelten fontos, hogy csak üzlethelyiséggel rendelkező, megbízható, ismert kereskedőnél vásároljunk növényvédő szert, és a számlát őrizzük meg! A növényorvosi vényre felírt I. és II. forgalmi kategóriájú szer vásárlása esetén a vény egyik példányát is őrizzük meg!
Amennyiben hamisítás gyanúja merül fel, forduljon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz a 06-80/263-244-es zöld számon, vagy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara megyei szervezeteihez, illetve a területileg illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához.
Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!
Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudni
A zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza