Egyre népszerűbb a KMS védjegy

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: H. Gy., 2017/04/22

A KMS védjegy rendszerének a kidolgozását 2013-ban kezdték el a terméktanácsban, ahol már évtizedek óta foglalkoztak azzal, hogy a magyar sertéshús minőségét elismertessék. Menczel Lászlóné megemlíti, hogy a rendszerváltás előtt Magyarország tízmillió sertés országa volt, s együtt indultunk a dánokkal, ahol 13 millió darabos sertésállományt tartottak. Mára azonban lemaradtunk, mert míg idehaza 3 millióra csökkent a sertésállomány, addig Dániában meghaladja a 20 milliót. Ennek az igencsak eltérő fejlődésnek az okát keresvén, Magyarországon 1989-ben következett be egy fordulat, amikor a sertésállományunk a tízmillióról a felére csökkent. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hozta meg a következő mérföldkövet, amikor még tovább apadt az állomány, mégpedig 3 millióra, pedig a sertéságazat a puhán szabályozott ágazatok közé tartozott. De az ország olyan konkurenciaharcot vállalt fel az uniós csatlakozás érdekében, amire valójában nem voltunk kellően felkészülve.

Sertésstratégia

A kormányzat 2010-ben felismerte, hogy a sertéságazat mélyzuhanását meg kell állítani, s 2012-ben meghirdette a sertésstratégiát. A sertésstratégiában elsődlegesen volumennövekedést tűzött ki célul, amely azonban nem képzelhető el minőségi váltás, a minőségi garancia előtérbe helyezése nélkül. Ezért indult el a KMS védjegy rendszerének kidolgozása. A védjegy működtetését, a szabályozásának a kidolgozását a Földművelésügyi Minisztérium a VHT-ra bízta. A tárca megfelelő szellemi és anyagi segítséget is nyújtott a rendszer kidolgozásához, így 2014-ben a VHT meghirdette a KMS védjegy elnyerésének feltételrendszerét. Az FM azt is kikötötte, hogy a VHT-nak akkreditáltatnia kell ezt a tevékenységet, mivel ez garanciát nyújt a védjegynek, egyfajta megfelelőségi bizonyítványt jelent a szakma számára. A terméktanács ezt a feltételt is teljesítette, és a KMS védjegyet és a VHT Védjegytanúsító Irodát együtt akkreditáltatta, így minden feltétel adott a tevékenység végzéséhez. A VHT Védjegytanúsító Irodájának a működését a nemzeti akkreditáló hatóság tavaly januárban elismerte.

Feltételek

Az iroda sokat tett azért, hogy a védjegy fontosságát a termelők felismerjék. A védjegy egyben nyomon követést is jelent, hiszen a felépítése vertikális, ami azt jelenti, hogy minden szinten folyik ellenőrzés. Legyen az termelő, feldolgozó, vagy kereskedő, aki a védjegyet használni kívánja, az adott terméknél az állat születésétől kezdve ellenőrzik a tartástechnológiát, mivel Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon született és felnevelt, az EU által engedélyezett takarmány összetevőket tartalmazó vágott állat húsa minősíthető. Az etetett takarmány legyen gabona alapú. A késztakarmányon belül a GMO-mentes kukorica részaránya legalább 30 százalék legyen, a nem növényi eredetű melléktermékek aránya nem haladhatja meg az 5 százalékot. Élelmiszeripari és állati eredetű melléktermék felhasználása nem megengedett. Ha import húsból készült a termék, akkor az már nem pályázhat a védjegy elnyerésére. A KMS Védjegyre történő pályázókat a Földművelésügyi Minisztérium azzal segíti, hogy a pályázat és a védjegy használata jelenleg ingyenes. Az elmúlt két-három évben mintegy százharminc termelőüzem nyerte el a KMS védjegy használati jogát, s a jelenlegi hazai élőállat kibocsátásnak a kétharmada (2 millió sertésről van szó) már a KMS védjegy „oltalma” alatt nevelkedik és kerül a vágóhídra. A vágóhidak esetében pedig, hárommillió sertés vágókapacitása áll rendelkezésre a KMS védjegyet elnyert sertések feldolgozására.

A titkár megjegyezte, hogy a húskészítmények gyártásában még korántsem érték el a kívánt mértéket, ezért azon dolgoznak, hogy a közeljövőben ez a helyzet megváltozzon. A készítmények esetében nehezebb az ellenőrzés, hiszen hogy mi van a kolbászban és más hústermékben, azt nemcsak igazolni kell, de az ellenőrzés sem maradhat el. A vágósertés minősítése egyszerűbb, hiszen jól nyomon követhető a tartástechnológia. Jelenleg hét olyan vállalkozás van, amelyek már megmérettették magukat a készítményeikkel és elnyerték a védjegy használati jogát. A termékek között meghatározó szerepet töltenek be a kolbász- és sonkafélék, de már megjelentek a felvágottak is.

Ami nehezíti az iroda munkáját, hogy a reklámtevékenység tulajdonképpen kettévált. A fogyasztói reklámmal az AMC foglalkozik. Szerencsére jó az együttműködés a két szervezet között, míg a VHT a sertéságazat szereplői között végez reklám tevékenységet annak érdekében, hogy a kereskedelemnek, megfelelő kínálatot tudjanak biztosítani.

Megtartani a minőséget

Sántha Zsófia, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervet és Terméktanács irodavezetője elmondta, hogy a KMS Védjeggyel forgalmazott hús mennyisége 2000 tonnát tesz ki. Ami a jövőt illeti, továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az éves felülvizsgálatokra, a minőségi elvárások megtartására, ugyanis a védjegyet csak úgy lehet megtartani, ha a minőségben nem következik be romlás. Nem elegendő a védjegyet megszerezni, a színvonalat tartani is kell, ezért az éves ellenőrzésekre még nagyobb hangsúlyt helyez az iroda, mivel az állandó jó minőség megtartása a legfontosabb.

Az idei évben az oktatásra és a kutatásra is fókuszálnak, mert ezen a téren nagy hiányosságokat tapasztaltak, hiszen a szakképzett munkaerő kínálata erősen beszűkült. Annak érdekében, hogy a cégek a hazai és a nemzetközi versenyben ne maradjanak le, s mivel az oktatás nem megoldott, ezért az iroda létrehoz egy sertésspecialista képzést, amit a védjegy használatához kötnek. A márciusban induló ötnapos tanfolyamon ingyenesen, átfogó ismereteket adnak a sertéstartóknak, akik a tanfolyam végén a sikeres szóbeli vizsga után kapják meg a bizonyítványt. A kutatás területén a húsminőséget befolyásoló tényezőkre koncentrálnak, s a védjegyes készítménygyártást népszerűsítik. Történt már próbagyártás E-számmentes termékekkel, de ez nem a végleges irány, fűzte hozzá végezetül Menczel Lászlóné.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai