Döntési helyzetbe hozzák a gazdákat

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2017/04/25

Maróti Miklós a PREGA konferencián

A céget úgy is jellemezhetjük, hogy az innovatív megoldások egyik meghatározó hazai képviselője, s nem véletlen, hogy Maróti Miklóst, az AgroVIR Kft. alapítóját, a kft. ügyvezetőjét választották meg 2016-ban az Év Agrárembere Kitüntető Díj rendezvényen az Agrárinnováció kategória győztesének.

– Ügyvezető úr, mikor alakult a cég, és honnan volt az ötlet? Piaci rést látott meg ezen a téren?

– Már akkor szükség volt egy megoldásra, de induláskor még nem gondoltuk, hogy a mezőgazdasági IT hová fejlődik néhány év alatt. Három évig dolgoztam Angliában egy agrárcégnél a termelésben, s amikor hazajöttem, olyan termelési ügyviteli szolgáltatást szerettem volna nyújtani a magyar gazdáknak, mint amilyet Angliában tapasztaltam. De nem álltak rendelkezésünkre azok az adatok, amelyeket elemezni tudtunk volna, és amelyek alapján a termelési adatokat összehasonlíthattuk volna. Ezért „alkottuk meg” azt a szoftvert, amellyel az adatokat rögzítettük, és azokat elemeztük. Az AgroVIR Kft.-t 2007-ben alapítottuk, de 2010-ben lett piacképes termékünk, amely szoftver azóta önálló életet kezdett.

– Mit jelent az, hogy a szoftver önálló életet kezdett élni?

– 2010-ben három kollégával dolgoztam, most 14 magyar, 2 szlovákiai és 4 romániai kollégával végezzük a munkát. Ezt csak azért említettem, mert ezzel is megerősítem, hogy a szoftverünk saját lábra állt. A gazdák ugyanis megismerték a termékünket, s nagy multinacionális cégek is megtaláltak minket. A mezőgazdasági IT szektorban a vállalatirányítási rendszerünk meghatározó piaci részesedést ért el. Ma már csaknem 200 cég 300 ezer hektáron alkalmazza a megoldásunkat.

– Mit tud a termék, ha beszélhetünk erről?

– Gyakorlatilag egyetlen egy célért veszik meg az ügyfelek a rendszert, hogy naprakészen lássák, melyik technológia mennyibe kerül, azaz mennyiért állítunk elő egy liter tejet, egy tonna búzát, egy kilogramm sertéshúst. De ahhoz, hogy ezt a jövedelmezőségi mutatót megkapjuk, rengeteg adatra van szükségünk. Mi megoldottuk, hogy az adatokat csak egyszer kell rögzíteni, ezzel jelentősen csökkent az adminisztráció, mert nem kell külön vezetni gazdálkodási naplót, permetezési naplót, nitrátjelentést, táblatörzskönyvet, munkaidő-nyilvántartást stb. A mi rendszerünkben elegendő rögzíteni, hogy XY 11 órán keresztül ezzel a traktorral, munkagéppel dolgozott, ezen a területen, így a gazda készen kapja a táblatörzskönyvtől a gazdálkodói naplóig az összegző adatokat. Konkrét példaként említeném, hogy ahhoz, hogy tudjuk a terméshozamot, a szoftver automatikusan kapcsolódik a hídmérleghez, így a saját, és az idegen készletről is minden információt kézhez kapunk. A terményraktárba ki és be nem megy áru anélkül, hogy a rendszer ne rögzítené.

– A cég kollégái tulajdonképpen szoftverfejlesztők?

– Agronómusok és szoftverfejlesztők.

– Nemrégen, február 21–22-én zajlott le a PREGA 2017 konferencia, amelyen Önök is szerepeltek. Miről szólt az előadásuk?

– Mi kezdetektől részt veszünk a PREGA konferencián, az idei különleges alkalom volt, mert 3 magyar vállalkozás termékével (Infobex Kft. – iMező; Ro-Sys Kft. – LogBox; Sys-Control Kft. – AgroSense) közösen egy nemzetközi szinten is különleges megoldást tudtunk bemutatni. A gazdák ugyanis szembesülnek azzal, hogy hiába áll rendelkezésükre egyre nagyobb mennyiségű adat, azokat nem tudják értelmezni. A VisibleFarm (Látható Hatékonyság) koncepció segítségével ezt a sok adatot feldolgozzuk, és döntési helyzetbe hozzuk a gazdákat. Itt arról van szó, hogy például nagyon sok ügyfélnél van meteorológiai állomás, amelyeket legjobb esetben is csak visszamenőleges elemzéshez használnak a gyakorlatban. A gazdák többsége azonban nem tudja ezeket az adatokat elemezni. Ha viszont meteorológiai szenzorokat helyezünk ki a távolabb lévő tábláinkra, akkor növelhetem a hatékonyságomat, amennyiben az AgroVIR rendszerében megtervezem a következő napomat. Ha a szenzorok azt jelzik, hogy például túl nagy a levélnedvesség, vagy erős szél fúj, akkor nem megyek ki permetezni, és spórolok azon (alkalmanként több százezer forintot is), hogy nem vonulok ki feleslegesen. Természetesen más munkaműveleteknél is felhasználhatóak a meteorológiai adatok (pl. betakarítás, rendkezelés). Így a szenzoradatokat operatív szinten tudjuk felhasználni, a napi szintű döntések meghozatalában. A gépek adatait is begyűjtve maga a traktor „árulja el”, hogy mennyi gázolajat égetett el a motor, mennyi üzemórát dolgozott a gép, s ha van rajta korrekciós GPS, akkor automatikusan tudjuk, hogy hány hektáron dolgozott a traktor. Mindezt megkapjuk úgy, hogy nem kell adatokat rögzíteni. S itt már egy újabb szintet is elértünk, mert látjuk, hogy milyen fordulatszámon dolgozott a motor, amiből következtethetünk a szerviz- és alkatrészigényre stb. Ezzel már nyakig ülünk a Big Data elemzésekben, hirtelen teljesen új világ nyílik meg előttünk. Az, hogy önmagában ezek a működő, meglévő megoldások összekapcsolódnak, hatalmas előnyt biztosítanak. És akkor még nem beszéltünk a térinformatikai adatelemzésről és az állattartás digitalizálásáról. Egyik ügyfelünk, Bakos Gábor, a BOS-FRUCHT Agrárszövetkezet állattenyésztési igazgatója, s a tejtermelésben jeles szakember, arra ösztönöz minket, hogy állategyedekre lebontva oldjuk meg, hogy a tej önköltségét megkapjuk. Ezt még nem tudjuk prezentálni, mert még csak termelési csoportokra lebontva elemezhetőek az adatok. De látjuk a lehetőséget abban, hogy adott állatra lehessen értékelni, hogy ténylegesen mekkora profitot hozott az adott tehén az életciklusa során.

– Elhallgatva Önt, arra következtetek, hogy olyan szoftvereket alkotnak, amelyekkel a gazdák döntését könnyítik meg. Beszéljünk arról, hogy mennyire készült fel a magyar gazdatársadalom erre a technikai színvonalra?

– Jobban, mint általában az emberek gondolnák. És nem csak a generációváltás miatt, ami sok ügyfelünknél már megtörtént, hanem az idősebb gazdák egy része is nyitott a digitális világ megismerésére. De a termelők egy részénél még kísért a múlt, és a határidőnaplóban van minden ismeret. Véleményem szerint hasonló változást fog okozni a mezőgazdásági digitalizáció, mint pár évtizede a gépesítés fejlődése. Húsz éve természetes volt, hogy a gazdák MTZ traktort vettek, és pótkocsival szállították be a terményt. Ma is látni ilyet, nem egyet. Ezek a gazdaságok nem léptek a fejlődés irányába. A lépéshátrány nem egyszerre jelentkezik, hiszen nem egy konkrét döntés következménye, hogy miért marad le szép lassan a mellette lévő gazdaságtól, ahol meglépték a fejlődés következő lépcsőjét. Ugyanez történik a mezőgazdasági informatika alkalmazásában, nincs egy éles határvonal, amire mondhatjuk, hogy rossz döntést hoztam, mivel a lemaradás apró lépésekből áll össze. Nincs azonnali következménye egy gazdaságnál, ha most nem kezdik el az informatika nyújtotta lehetőségek alkalmazását, de vállalati kultúra szinten egyre nehezebb lesz felzárkózni. A digitális vonat egyre gyorsabban száguld, s amelyik cég nem száll fel erre a vonatra, annak egyre nagyobb különbséget kell áthidalnia.

– Való igaz, hogy felgyorsult az élet. Ha nem tudjuk a gazdálkodókkal megértetni, hogy miért kényszerpálya a fejlesztés, akkor bizony nagyon sok cég többet veszít, mint amennyit nyer az ügyön.

– Én is ezt látom, de cégvezetőként nagyon nehéz elkezdeni a digitalizációt, és rászorítani az embereket annak használatára. Viszont el kell kezdeni, mert lehet, hogy két-három év is kell az átállásra, és ha nem indulunk el, akkor egyre nagyobb lesz a szakadék.

– Nagyon sokan nem is tudják, hogyan kell elindulni ezen az úton.

– Mert nem érzik a szükségét. Bizonyos szempontból ezért tartom rossznak a támogatások egy részét, mert ezzel elősegítettük, hogy rossz döntéseket is lehet hozni következmények nélkül, a támogatás felszínen tartotta a rosszul gazdálkodókat is. Ez nem magyar specifikum, ugyanez igaz a többi EU-tagállamra is.

– Végezetül: mit hoz a jövő az AgroVIR-nél?

– Ha valaki 2010-ben azt mondja, hogy 2017-re idáig jutunk, akkor azt boldogan aláírtam volna. Már siker sztori a miénk, sokan használják a termékünket. De nagyon elégedetlen lennék azzal, ha itt megállnánk. A mai tudásunk szerint nemzetközi szinten sincs még komplex megoldás a termelésirányítási területen. A termékünkben megvan az a potenciál, amivel a világot meghódíthatjuk. Persze, igen nagy a verseny, hiszen nekünk nincsenek dollármillióink a farmmenedzsment fejlesztésekhez. Sőt, eléggé nehéz a gazdálkodási környezet, így csak lépésről lépésre haladhatunk előre. Akkor lennék magunkkal elégedett, ha 2020-ban mondjuk tíz országban olyan meghatározó szerepet töltenénk be, mint idehaza, s nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben, hanem az állattartásban, a szőlészetben-borászatban, s az ültetvényben is letettük a névjegyünket.

– A sikersztorit az Év agrárembere díj is igazolja…

Aktív/passzív munkaidő arányának változása AgroVIR bevezetésével

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai