Egy innovatívabb, fiatal generáció

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2014/04/10

– Elnök Úr! A magyar társadalom elöregedése megállíthatatlan folyamatnak látszik. Mi a helyzet a mezőgazdasággal, van-e, lesz-e utánpótlás a szektorban? Milyen most az új agrárnemzedékünk?

– A konferencián a megszokotthoz képest hihetetlenül sok huszonéves arcot lehetett látni. A magyarázat egyszerű: eltelt 24 év a rendszerváltozás óta, és a tanácskozáson megjelentek a kilencvenes évek elején a mezőgazdaságba belépő gazdák gyermekei. Ennek a generációnak a feltűnése már csak azért is örvendetes, mert tagjai már másféle szemmel tekintenek a világra. Másban, egy internetes világban nőttek föl, sokkal dinamikusabb, szabadabb világba születtek bele. Nem cipelik apáik nagyapáik lelki, gondolkodásbeli terheit. S nem túlzás, ha azt tételezzük fel, hogy egy sokkal versenyképesebb, hatékonyabb mezőgazdaságot lehet rájuk építeni.
Az Agrya arra a gazdálkodói rétegre fókuszál, amelyik ebből tartja fenn magát a családjával és elsődlegesen a piacra termel. Ezek a fiatalok nem másodállásban, nem kiegészítő tevékenységként, nem félig önellátó termelőként tevékenykednek az agráriumban. Tehát egy csökkenő létszámú mezőgazdász réteg van jelenleg Magyar­országon, amelynek tagjai professzionálisabban, hatékonyabban gazdálkodnak, mint korábban. Ha erre a rétegre vetítjük rá a fiatalok arányát, akkor nincs okunk a pesszimizmusra. Jól látható, hogy megjelentek a többgenerációs gazdálkodói családok, egyre több a tudatos pályaválasztású fiatal, aki családi hatásra megy az agrár felső- és középfokú oktatási intézetekbe tanulni, hiszen az apai gazdaságot néhány éven belül át kell vennie. Ezt a folyamatot kell támogatáspolitikai eszközökkel erősíteni. A Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködve ezen dolgozunk, a tervezési folyamatok most zajlanak. Az EU 2014–2020-as évek közötti támogatáspolitikájának egyik pillére az ifjúság kiemelt kezelése. A fiatalok munkanélküliségének csökkentése amúgy is átfogó célja az EU-nak. Ezt kell lebontani a vidékfejlesztési politika szintjére is. A magyar kormánynak köszönhetően al­programot indíthatunk a generációváltás kezelésére.

– Mit tartalmaz a készülő alprogram?

– Nos, új, innovatív jellegű intézkedések is bekerültek ide, például egy gyakornoki program is. Reméljük, hogy a 2014–2020-as időszakban ez a program segít abban, hogy a termelésben közvetlenül érdekelt cégeknél vagy az agrobiznisz egyéb szereplőinél már gyakorlattal rendelkező fiatalok tudjanak munkára jelentkezni, vagy önállóan elindítani egy gazdaságot, és legalább a kezdeti buktatók egy részét meg tudják spórolni. Annál inkább is szükség lenne a gyakornoki programra, mert a végzős fiatalok inkább elméleti ismeretekkel rendelkeznek, mint gyakorlati tudással. De ugyanígy egy tanácsadói hálózatnak a fölépítése is elképzelhető ennek a támogatási csomagnak a részeként. Ez a nemzedék egészen más kommunikációs csatornákat használ, egészen más a világban a helyük, más a mobilitásuk. Teljesen más eszközöket igényel a fiatalabb emberrel való foglalkozás, a vállalkozói készségeinek, képességeinek a fejlesztése, egyáltalán a fölkészítése a mezőgazdasági területen végzendő munkára, mint mondjuk egy 60–65 éves emberé. Mivel a szaktanácsadási rendszerek mindenkinek ugyanazt a megoldást kínálják, úgy gondoljuk, a fiatalokkal érdemes lenne egy-egy speciális mezőben foglalkozni. Ez is része lesz az alprogramnak.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a fiatal gazdák induló támogatása mellett az egyéb beruházás jellegű támogatásokhoz kapcsolódóan továbbra is lesznek többlettámogatások. A VM munkatársai több mint 3000 fiatal gazda adatait gyűjtötték ki, és kiderült, hogy vannak olyan jogcímek, ahol a számarányukhoz képest a pénz többszörösét hozták el. Kimondottan azok a jogcímek voltak a nyerők, amelyek komolyabb munkaerőigényt jelentenek, nagyobb szakmai felkészültséget, tudást igényelnek. Mindez arra utal, hogy az innováció, a szakmai felkészültség bizonyíthatóan jelen van a fiatalok a gazdaságaiban. A kertészet jogcím esetében például szignifikánsan nagy azoknak az aránya, akik fiatal gazda támogatást nyertek.

– Földtörvény?

– A földtörvény ügyéhez – annyi mindenfélét beszéltek róla – nehéz újat hozzátenni. Várjuk, hogy elinduljon a működése, működtetése. Egy-két évnek el kell telni, hogy a hatásai látsszanak. A föld amúgy elég „meleg” téma. Nagyon várjuk, hogy a földbizottságok fölálljanak, hogy a gazdák dönteni tudjanak arról a testületről, amelyik az ő földjeiket helyben kezeli. Egy tisztességes választás sokat segítene abban, hogy földügyben végre béke legyen.

– A fiatal gazdák támogatása is megjelenik a közvetlen támogatások körében: a keretösszeg 0,62 százaléka fordítható erre acélra.

– Ez matematika. Tény, hogy az európai döntéshozók szájából ez nagyon jól hangzó történet volt annak idején, de amikor elkezdtünk matekozni, kiderült, hogy nem lehet lehívni ezt az opciót. Persze érdemes odafigyelni rá. Az európai szövetségünknek van egy olyan elképzelése, hogy az első pilléres támogatásokból azt a pénzt, amit föld, illetve terület alapján nem lehet kiosztani a fiatal gazdáknak, át lehessen csoportosítani a kettes pillérbe.

– Az Agrya legújabb kezdeményezése a Fiatal Gazda Obszervatórium. Ez mit takar?

– Ez saját fejlesztése az Agryának, egy kommunikációs felület, ami arra ad lehetőséget, hogy az agrárgenerációs ügyekben szereplők egy asztalhoz üljenek és konkrét témákról beszélgessenek. Ebben az a különlegesség és újdonság, hogy jelenleg nincs ilyen! Mi az Obszer­vatóriummal erre teszünk kísérletet, lezárva azt a közel hároméves gyakorlatot, ami a partneri együttműködéseinknek a kialakításáról szólt. A legelejétől kezdve törekedtünk arra, hogy az állami, üzleti és szakmai szervezetek együttműködési hálót hozzanak létre a fiatal gazda ügy köré. Itt jegyzem meg, hogy amikor a partneri együttműködéseinket alakítjuk, mindig az ügyet képviseljük és nem a szervezetet. Most ennek a folyamatnak a lezárása, betetőzése az, hogy formalizáltan is létrejön egyfajta kommunikáció. Két olyan átfogóbb téma van erre az esztendőre kitűzve, amivel foglalkozni kívánunk. Az egyik az agrárfoglalkozatás, a másik a kertészet. A március 18-i konferenciánk ezt a folyamatot indította el. A KSH-val hamarosan elindul az a kutatás, ami ezt mélyebben áttekinti a statisztikai adatok szintjén, kiegészülve a fókuszcsoporttal készített mélyinterjúkkal. Forrás oldalon rendelkezésre állnak azok a foglalkoztatási ügyekre hasznosítható pénzek, amelyek az EU-s támogatások sajátos logikája mentén jól fölhasználhatók nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az egész magyar gazdaságban is. Szeretnénk megmutatni, hogy hol vannak azok a helyek, ahol ebből a pénzből munkahelyeket lehet teremteni, olyan szakembereket képezni, elindítani a pályájukon, akikre szüksége van a mezőgazdaságnak. A másik fókusz téma a kertészeti ágazat. A kettő egyébként összefügg, hiszen a kertészet az egyik olyan ágazat, ahol a legnagyobb munkaerő potenciál van, amit nem használunk ki, másrészről olyan ágazata a magyar mezőgazdaságnak, amelyben hihetetlen növekedési lehetőségek rejlenek. Csak valahogy nem tudjuk ezt a lehetőséget felszínre hozni.

– Vajon miért nem?

– Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miért nincs egy átfogó kertész szakmai érdekképviseleti szervezet Magyarországon. Az ágazatnak bizonyos szűk szegmenseit képviselő szervezetei vannak ugyan, de általános kertész érdekképviselet nincs. Például a FruitVeB sem az. A FruitVeB egy szakmaközi szervezet, és nem is definiálja magát érdekképviseleti szervezetként. Az Agrárkamara pedig köztestület, ami nem azonos az érdekképviselettel. Talán ez is az oka annak, hogy nem jelenik meg a kertészet érdeke a megfelelő módon. Másrészt ez egy eléggé sajátságos piac a maga végfelhasználói körével, mondjuk a nagyáruházakkal és a hozzá kapcsolódó kiskereskedelmi háttérrel. Érdemes lenne ezzel a témával behatóbban, hatékonyabban foglalkozni.
A fiatalok számára a kertészet ráadásul egy harmadik szempont miatt is érdekes. Ez az ágazat lehet ugyanis a belépési pont a mezőgazdaságba. A szántóföldi növénytermesztés, mint olyan irtózatosan erőforrás-igényes, és olyan kevés erőforrás – konkrétan föld – van szabadon, hogy gyakorlatilag lehetetlen, hogy valaki a nulláról belépjen. Az állattartás szintén beruházásigényes. Meg­lehet, a kertészet az egyetlen olyan ágazat, ahol ezt a belépési pontot meg lehet találni. Hiszen viszonylag kicsi felületű földterületen már lehet intenzív kultúrákban kertészeti tevékenységet folytatni, nagyon komoly a kézimunka igénye, a gépesítettsége bizonyos szegmensében eléggé alacsony.
De akadnak kisebb „horderejű” témáink is, például az agrárfinanszírozás kérdése. Le kellene ülni ebben az ügyben is a partnereinkkel, és végigbeszélni a tapasztalatokat, hogy egyáltalán egy fiatal számára a jelenlegi finanszírozási környezet milyen lehetőségeket teremt. Hol vannak azok a speciális igények, lehetőségek, amelyeket a pénzintézeti szektornak érdemes lenne megfontolni. Szóval igyekszünk előbbre tekinteni a holnap holnapjánál.

– Mit lehet tudni az Agrya külkapcsolatairól?

– Annak idején ezek a kapcsolatok teremtették meg számunkra a legitimációs helyzetet. Volt ezért egy olyan időszaka az Agryának, amikor külföldön jobban elismertek minket, mint itthon. Ez a kapcsolatrendszer most is élő, a régióban is nagyon jó kapcsolataink vannak a fiatal gazda partnerszervezetekkel, mi is ott vagyunk az európai szintéren. Azzal együtt, hogy az egész európai gondolat, gondolkodás ez idő tájt valamelyest kátyúban van. Európa az útját keresi a szakmai szervezetek szintjén is. Útkeresés zajlik mindenhol, a nemzeti adminisztrációk, a nemzeti szervezetek szintjén ugyanúgy, mint az európai struktúrákban. Az európai szövetségben, a fiatal gazdák európai tanácsában most egy jó folyamat indult el négy év helyben járás után. Az európai szövetségünk új vezetése elsősorban a közösség felé fordul, és ennek még jó vége is lehet. Tény, hogy holnap meg azután is lesz Európa. Ezzel a ténnyel nekünk, magyaroknak is kezdeni kell valamit. Ezért nagyon fontosak számunkra nemzetközi kapcsolatok, amelyek szépen fejlődnek.

A kertészet az egyik olyan ágazat, ahol a legnagyobb munkaerő potenciál van

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai