Adat – Információ – Haszon

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2017/04/26

Bolyki Bence, PREGA alapító, fõszervezõ

Bolyki Bence, a PREGA konferenciasorozat alapítója és főszervezője megnyitó beszédében is kiemelte, hogy a mezőgazdaság digitalizációjával foglalkozó legnagyobb hazai rendezvény alapvető célja, hogy bemutassa azokat a technológiai és informatikai megoldásokat, amelyek felkészítik a magyar gazdálkodókat a változásokra. Miközben a népesség létszáma folyamatosan növekszik, és élelmiszerigénye ezzel párhuzamosan nő, a mezőgazdasági termelésre egyre kisebb terület áll rendelkezésre. A kitörési pont a hatékonyság növelése lehet. Jelenleg már Magyarországon is elérte az agrárgazdaságot az „informatikai forradalom”.

Bolyki Bence azt hangsúlyozta, hogy az idei PREGA konferencia középpontjában az adat, az információ és a haszon áll. Ebben az új, adatalapú rendszerben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával. A biológiai, termőhelyi és vízgazdálkodási potenciált is ki kell használnunk. Felelősségünk az is, hogy a környezetterhelést csökkentsük, akár úgy is, hogy a termelésre nem alkalmas területeket visszaadjuk a természetnek. A keletkezett haszonnak pedig nemcsak pénzbelinek, hanem környezeti, társadalmi és erkölcsi haszonnak is kell lennie. Az agrártársadalom nem ért az informatikához, s az informatikusok nem értenek a mezőgazdasághoz, ezért a siker záloga csakis az együttműködés lehet. Az együttműködés, melynek révén a magyar mezőgazdaság növelve a hatékonyságát a digitalizáció nyertese lehet.

Új gazdatípus

A mezőgazdaság digitalizációjával megvalósul, hogy a gazdálkodók könnyebb és gyorsabb munkavégzés mellett, a hosszú távra eltárolt adatok segítségével kiszámítható és biztosabb termelést folytassanak. A hatékonyság növelése azért is fontos, mert 2020 után várhatóan megváltozik a támogatási rendszer, melynek fókuszába a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termény kerül. A precíziós növénytermesztés, állattenyésztés, és kertészet számára a technikai háttér elérhető a hazai piacon, hiány egyre inkább az eszközöket biztosan kezelni képes, a szükséges informatikai alapokat értő gazdálkodókból van. A konferencia teret biztosított a precíziós gazdálkodás iránt elkötelezett termelők számára a legújabb technológiai és agrárinformatikai lehetőségek és eszközök megismerésére, valamint olyan a gyakorlatban alkalmazható tudást közvetített a látogatói számára, amit saját hatékonyságuk növelésére beépíthetnek a gazdálkodási folyamataikba. Ezeket a kérdéseket az idei évben először a konferenciát megelőző PREGA Science tudományos eseményen is megvitatták a kutató szakemberek.

III. PREGA Science

Jakab István, a MAGOSZ elnöke

Az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közösen szervezett III. PREGA Science konferenciát megnyitó beszédében Jakab István elmondta, hogy a precíziós mezőgazdaság másfél évtizedre tekint vissza a világ fejlett országaiban. Magyarországon az elmúlt néhány évben kezdtek el érdemben foglalkozni ezzel a témakörrel az egyetemeken, a kutatóintézetekben, a Magyar Tudományos Akadémián. Miután a föld lakossága nő, az élelmiszer előállítását – ha csak 2050-ig vizsgáljuk – több mint 60 százalékkal kell növelni. Ugyanakkor a termőterület nem, illetve optimális esetben maximum 5 százalékkal nő a világ mezőgazdaságában, míg Európában várhatóan csökken ez a terület. Ott, ahol növelik a mezőgazdaságilag művelhető területek nagyságát, nos, ott bizony komoly környezetrombolás árán valósítható meg a terjeszkedés. A precíziós gazdálkodással a rendelkezésre álló területen növelni tudjuk a hozamokat úgy, hogy a környezetet ne romboljuk, hogy tápanyagban csak annyit, csak oda, és csak akkor juttassunk ki, amikor arra szükség van, hasonlóan az öntözővízhez, ehhez viszont szükség van a gazdálkodási területünk ismeretére. Hogy milyen a talaj állapota, hogy táblán belül milyen eltérések mutatkoznak, ezt egy tudatos gazdának ismernie kell. Az ennek az ismeretnek a megszerzéséhez szükséges eszközök ma már beszerezhetők, s ha rendelkezésre állnak, akkor a komputerben már meg lesznek azok az adatok, amelyek alapján a legjobb technológiát alkalmazzuk és a hozamot növeljük. S hogy mindez a rendelkezésünkre álljon, ahhoz információra, műszerezettségre van szükség. A precíziós gazdálkodás megvalósítása bonyolult, összetett feladat, ennek a tudásnak a rendszerbe foglalásához, hasznosításához szükséges jogi háttér megteremtése a döntéshozók feladata.

Adat és adatkezelés

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár

Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a konferencia második napi megnyitójában hangsúlyozta, hogy minden szakmai előrejelzés azt mutatja, hogy a precíziós gazdálkodás olyan értelemben a jövő, hogy számos lehetőség áll nyitva a magyar mezőgazdaság és a gazdálkodók számára. Az ő döntésük, hogy alkalmaznak-e ilyen technológiákat vagy nem. Az látszik, hogy a versenytársaink használják és használni fogják a precíziós gazdálkodás elemeit. S nem csupán az egyszerűbb technológiák alkalmazásáról van szó, mint a vetés vagy a tápanyag-utánpótlás, amelyeknek a használata a növénytermesztésben már kezd elterjedni, hanem az üzemirányításhoz szükséges, döntéshozatalt megalapozó, adatokat összegyűjtő, és feldolgozó rendszereké is. Az üzleti partnerek közötti kapcsolatban információt áramoltató adatbázisok rendszerei szintén terjednek, miként azok a szakrendszerek is, amelyek képesek a hatalmas mennyiségű adathalmazt akár szélesebb körben is feldolgozni. A lényeg az, hogy rengeteg területen halad előre a világ, terjed a digitalizáció, az ipari technológiák automatizáltsága, robotizáció, amivel nekünk is lépést kell tartanunk. Amikor arról beszélünk, hogy kevés a munkaerő, illetve arról, hogy demográfiai szempontból nem vagyunk optimális helyzetben, akkor azt gondoljuk, hogy a precíziós gazdálkodás egy olyan előre menekülési út lehet, amely a magyar mezőgazdaság jövőjét is megalapozhatja, mondta Feldman Zsolt.

Fontos a felzárkóztatás

Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy a precíziós gazdálkodás nem a megoldás, de a megoldás felé vezető út egyik fontos építőköve. Ha azt nézzük, hogy a világ népessége folyamatosan nő – tegyük hozzá, eléggé dinamikus ez a növekedés –, a rendelkezésre álló szántóterület szinte alig növelhető, akkor nincs más lehetőségünk, mint hogy fokozzuk a teljesítményt, a hatékonyságot, mégpedig oly módon, hogy közben ne tegyük tönkre a környezetünket, amiben élünk, és ez közép, és hosszú távon is megoldást kínáljon. Ezért jó megoldásokat kell keresni, s ebben a precíziós gazdálkodás egy valódi mérföldkő, amely képes a kritériumoknak megfelelni.

Fontos, hogy okszerűen, pontosan gazdálkodjunk, s a precíziós gazdálkodás erre kiváló lehetőséget nyújt, mondta az elnök. A precíziós gazdálkodás megismertetése nagy-nagy feladat, bár nem olyan dologról beszélünk, ami teljesen ismeretlen a magyar gazdálkodók számára. Sokan alkalmazzák már a precíziós rendszereket, de még többen vannak, akik nem is ismerik ezt a kérdéskört. Őket fel kell zárkóztatni, mert előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, és egyszer a technológiai lemaradás, az innováció hiánya őket a tevékenység abbahagyására fogja kényszeríteni. Mindenki azért dolgozik, mert szeretne eredményt elérni a gazdasági szempontok szerint is. Ha a gazda nem képes nyitottan hozzáállni ezekhez a fejlődési lehetőségekhez, akkor sajnos, előbb-utóbb a tevékenység befejezése kerül napirendre. Az a feladatunk, hogy minél kevesebb ilyen gazdálkodó legyen Magyarországon, s minél több gazdálkodóval ismertessük meg ezt a rendszert, és felkészítsük őket arra, hogy használják is ezeket a technológiai elemeket, mondta végezetül Győrffy Balázs.

A plenáris előadások után három szekcióban: szántóföldi, kertészeti, és állattenyésztési témákban folytatódott a PREGA konferencia. Mindhárom szekcióban a tudomány és a gazdaság képviselői mondták el a tapasztalataikat a precíziós gazdálkodásról.

A termelést teljesen zárt rendszerré kell átalakítani

A PREGA Science 2017 konferencián felszólalt Prof. Dr. Neményi Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akitől megkérdeztük, hogyan határozná meg a tudomány szintjén a precíziós gazdálkodás fogalmát?

A rendszereket általában nem egyszerű definiálni. Itt az élő és élettelen (műszaki, térinformatikai stb.) alrendszerek szimbiózisáról van szó. A dolog lényege az, hogy a diverzitást, a változatosságot, amely egy táblán belül van, ma már műholdak segítségével 100 m2-re, de akár sokkal kisebb területre lebontva is tudjuk kezelni. Valamikor, a kisméretű birtokokon ezt érzékelték, a tapasztalat apáról fiúra szállt, és tudták, hogy ide vagy oda nem érdemes ezt vagy azt vetni. A problémát ma már nem ez jelenti, hiszen ez a kérdés megoldott: nagyon pontos, precíz rendszerekkel dolgozunk. A kérdés az, hogy hova, mit és mennyit vessünk, helysajátosan mennyi műtrágyát szórjunk ki, és hogyan tudjuk a termést előre megbecsülni. A most használt modellekhez ugyanis 50 adatot gyűjtünk egy-egy kezelési egységről, amiből nyolc napi adat az időjárásra vonatkozik. De ez az adatmennyiség is kevésnek tűnik ahhoz, hogy az eddigieknél jobb prognózisokat adjunk, és jobb eredményeket érjünk el környezetkímélő, fenntartható módon.

A másik gond az, hogy a talaj mintavétele túlságosan is elnagyolt. Ugyanakkor, ha pár száz négyzetméteres területről vennénk a mintákat, és azokat laboratóriumban elemeztetnénk, a gazdálkodó nem tudná megfizetni ennek az árát. Ezeket az adatokat olyan eszközökkel lehet csak begyűjteni, amelyek mozgás közben folyamatosan adják az információt. Egyre több adatot kell bevinnünk a döntéstámogató rendszerekbe, folyamatosan ellenőriznünk kell a vetések állapotát, és csak a szükséges mértékig szabad például fejtrágyázni. Nyugat-Európában az olcsó ukrán műtrágyával túltöltöttek a talajok, ezért egyre jobban szorítják a gazdákat a műtrágya-felhasználás csökkentésére. A nagy kihívás az lesz, hogy a korábbi hozamszintet kevesebb műtrágya felhasználásával megtartsák. Nem lesz ez máshogy nálunk sem. Ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha pontosan tudjuk például azt, hogy hova, mennyi tápanyagra van szükség. Világméretben is igaz, hogy a kijuttatott nitrogén és foszfor műtrágya 40 százaléka nem hasznosul, magyarán többek között a talajvízben jelenik meg, illetve nő az ammóniakibocsátás. Ennek véget kell majd vetni. A termelést teljesen zárt rendszerré kell átalakítani. Nagyon komoly kihívásai vannak a tudománynak, mert a gazdálkodóknak pontos információkat kell adni, hogy mikor, hol és mit tegyenek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai