2026. 04. 28., kedd
Valéria
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Változásban a jövő - Beszélgetés Lajos Mihállyal az Agrofil SZMI Kft. ügyvezetőjével

Kategória: Agrárgazdaság | 2017/04/27

Megalakulásunk óta folyamatos a változás, ami a mi életünkben mindig töretlen fejlődést jelentett.

– Mi változik most?

– A paradoxon beszélgetésünk vezérgondolatában az, hogy a jövő mindig más, mint a jelen és a múlt, de most van valami plusz a „levegőben”. Középgenerációként bennünk van a folytonosság, mi kötjük össze a múltat a jövővel. Az idősebb generáció számára kevésbé érdekes már a jövő, a fiatalokat leginkább a ma, az innovatívabbakat a jövő érdekli. A középgeneráció kezében van a lehetőség, az erő és a bölcsesség, hogy – generációkat összefogva – levezényelje azt az átalakulást, amelyet én most ”tech-forradalomként” nevesítenék. A világ újabb sebességfokozatba kapcsol, amely útnak a végén az emberi intuíciót lecseréli a mesterséges intelligencia. Amennyiben ez realitás (a jövő mindig bizonytalan), akkor én – az életem során – várhatóan nagyobb változást élek meg, mint a nagyapám, akinek két világháború mellett a kommunizmus legvadabb 30 évére is alkalma nyílott „rácsodálkozni”.

– A mezőgazdaság?

– A „forradalom” az élet minden területén zajlik. A mezőgazdaság sem marad ki belőle annak ellenére, hogy ezen gazdasági ágazat folyamatai többnyire nem mesterséges terekben bonyolódnak, így nehéz kizárni a környezeti faktorokat. Számtalan ember, rengeteg felhalmozott tapasztalata működteti ezt a hatalmas rendszert – jelenleg. A döntéssorozatban sok az intuitív elem (ez a szakmánk szépsége), ezáltal a kockázat. E területen is az a vízió, hogy az emberi megérzéseken alapuló döntéseket mindinkább a méréseken alapuló algoritmusok segítsék, majd esetleg átvegyék?! A tény az, hogy a rendszer elemeinek kifejlesztése elkezdődött, és az eredmények megdöbbentőek.

– Mi a helyzet Magyarországon?

– Annak ellenére, hogy kevés a témában a magyar szabadalom és a gyakorlatban is használható, hozzáadott tudás, és többnyire csak felhasználóként vagyunk jelen a rendszerben (ennek változni kellene!), a kreatív és innovatív magyar elme az átlagosnál nyitottabb és érdeklődőbb az újdonságok iránt, mint a minket körülvevő nemzetek. Úgy gondolom, hogy a tradicionális szolgáltatásokkal, megújulás és innovatív hozzáállás nélkül nehéz lesz versenyben maradni. Ugyanakkor ennek létezik az ellentéte is, hogy tisztán tech-alapokon elindulva „mellőzik” az agronómiai ismereteket és a tapasztalatokat. Ez természetesen legalább olyan veszélyes, mint tudomást sem venni a változásokról. Nyitott szemmel kell járni és meg kell találni azokat a szolgáltatókat, ahol technika mögé technológiát is fejlesztenek és valódi megoldásokat is kínálnak.

– Változik-e az Agrofil?

– Megalakulásunk óta folyamatos a változás, ami a mi életünkben mindig töretlen fejlődést jelentett. Akik régebb óta ismernek bennünket, azok biztosan meg tudják ezt erősíteni. Fejlesztő cégként mindig az innováció sodorvonalának közelében kellett hajóznunk. Sok mai sikertörténet indulásánál –eltérő mélységben – jelen voltunk. Az első húszezer hektár GPS-alapú talajmintavételt, ellátottsági kartogramokat valamikor 2005 táján készítettük. Ebben már volt 1–2 ezer ha hozamtérképek alapján készített mintavétel is. Elkészültek az első kijuttatási térképek is (nem is kevés). A folyamatok azonban elakadtak. A hozamtérképező rendszerek korlátosak, bizonytalanok és nehezen kalibrálhatóak voltak. Ebből adódóan pontatlanok. Kevés volt a differenciált kijuttatásra alkalmas eszköz. A vezérlőrendszerek összeférhetetlenek és megbízhatatlanok voltak. A sok rossz tapasztalat elkedvetlenítette a leginnovatívabb gazdálkodókat is. A rendszer Magyarországon majdnem egy évtizedre kihűlt. Külföldön, leginkább a Tengerentúlon, a precíziós gazdálkodás rendszerének fejlesztése és fejlődése töretlen volt. Ez a nem kis volumenű „törekvés” keres most magának helyet a magyar piacon. Nem is érdemtelenül. Mára ugyanis a technika tökéletesen összeállt, stabil, pontos. Élvezet vele dolgozni. Sokkal több a sikerélmény. Felcsillan a valós profit reménye.

– Kérdés-e az, hogy valós-e a profit?

– Szerintem ez itt a kérdés. A technológiai fejlődés teljesen állva hagyta az agronómiai fejlesztést. Most hiányoznak azok az input agronómiai információk, amelyekkel ezeket a már tökéletesen működő és együttműködő rendszereket a valós haszon elérésének érdekében validálni lehetne. Ezen ismeretek nélkül csak a virtuális élmény (haszon), amiben részesülhetünk.

– Mire épít az Agrofil?

– Először is megalkottuk az AgroField programunkat, ami rögtön a kérdés elevenjébe igyekszik vágni. Pénzt szeretnénk keresni a gazdáknak, és természetesen ezáltal magunknak is. Ezt nem is leplezzük, de nem rövid távra építünk. Az AgroField program az „Agrofil jégtörő” éle. A teste az a közel negyven mérnök, aki a fejlesztésben dolgozik nálunk, a motorja pedig az a fejlesztő munka, ami 2007 óta jelentős volumenben folyik az Agrofil keretein belül. Ez egy átgondolt és megalapozott rendszer.

– Milyen fejlesztési tapasztat áll rendelkezésre?

– Az elmúlt tíz évben négy növénykultúrában (búza, kukorica, repce, napraforgó) öt talajtípuson folytatott tápanyag-gazdálkodási kísérlet, több mint negyvenezer parcellájának, több mint 400 000 adatát dolgoztuk fel. Ez jó alap, hogy ne legyünk bizonytalanok egy tápanyagmodell esetében.

– Milyen képességek állnak rendelkezésre?

– Jól felszerelt kísérleti gazdaságunkban lehetőségünk van tesztelni minden újdonságot. Igény szerint hozamtérképek, műholdról és drónról készült biomasszatérképek, illetve talajszkennelés alapján, táblán belüli zónalehatárolásokat, ezek alapján talajminta-vételi és kijuttatási terveket (műtrágya, hígtrágya), vetéshez tőszámtérképeket tudunk készíteni. Ehhez az eszközök, a személyzet és a tapasztalat is rendelkezésre áll. A differenciált tőszám vonatkozásában az elmúlt évben mi is megtettük az első kísérleti lépéseket. Az eredmények biztatóak.

– Milyen hiányosságok vannak?

– Ezek fejlesztési irányok, amelyek meghatározzák ma a mi és más szolgáltatók innovációs elképzeléseit. A differenciált tőszám javaslatához általában nem áll rendelkezésre megalapozott tőszámmodell. Miért? Mert nem vagy alig történt ilyen fejlesztés. (Ez az elmulasztott évtized hozadéka országosan, de akár még Európában is.) A szakma most megpróbálja eltömíteni a hajó oldalán ezt a „folytonossági hiányt”. Miután az első nyilvános elméletek gyorsan elvéreztek, remélhetőleg elkezdődik egy higgadtabb, megalapozottabb munka. Mi ennek a hívei vagyunk, és tartós, valós megoldásokat keresünk.

Nagyon nehéz feladat lesz a tápanyag- és a tőszámmodellek egybeolvasztása változó talajviszonyok mellett. Ez mindenkinek komoly kihívás lesz, itt várok majd a sietségből előjövő vadhajtásokat. Ezen a ponton még a jó kísérleti módszer megtalálása is döntő lesz, és a valóban használható eredmények majd csak utána érkezhetnek.

Menedzsment zónák lehatárolása EC mérés segítségével

Drónok "harca" az Agrofil kísérleti gazdaságban

– Mi lesz a Big Datával?

– Ha ezt a magyar és az európai jogrend képes lesz elfogadni (amennyiben ezt egyáltalán szabályozni akarja) és teljesen normálisnak fogja fel, hogy személyes és saját gazdálkodási adatainkat mások gyűjtsék, felhasználják és éljenek, esetleg visszaéljenek vele (erre is volt példa), akkor mind a gazdálkodóknak, mind a szolgáltatóknak fel kell készülni erre, és meg kell találni a hasznos és biztonságos, kölcsönös bizalmon alapuló megoldásokat.

– Milyen zárszó lehetne?

– Az AgroField program alkalmas és jó megoldásokat szolgáltat minden olyan gazda és gazdaság számára, akik a precíziós gazdálkodásból valós profitot kívánnak realizálni beruházásaikkal. A valódi jövedelem elérését célzó megoldások hosszútávon segíthetik partnereink szakmai döntéshozatalát. Tesszük mindezt úgy, hogy nekünk nincs termékértékesítési kényszerünk, szabadon választunk a lehetőségek közül, annyit, amennyi szakmailag indokolt. Versenyelőnyünk a függetlenség, a rugalmasság és a páratlan kutatás-fejlesztési háttér.

– Köszönöm a beszélgetést.

www.agrofil.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza