Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Tóth László SZIE GÉK, 2017/04/28
Szálastakarmányok elsősorban a nagytestű gazdasági állatok alaptakarmányát jelentik. Főként tartósítva használják, amihez meg kell oldani a betakarítástechnológia gondos megválasztása mellett a takarmány tartósítását és tárolását is.
Gyepfélékből elsősorban széna és szenázs készítése ajánlott, lucernából viszont zöldtakarmány és szenázs is készíthető. A takarmánykeverékekből zöldtakarmány, széna és szenázs is készíthető.
A lucerna betakarítása nagymértékben függ az időjárástól. Általában a lucerna második, esetleg harmadik kaszálása alkalmas (kifejezetten száraz időjárás mellett) jó minőségű széna készítésére. A gyepek és a pillangósok élettani és morfológiai tulajdonságaiban jelentős eltérések vannak, ezért a betakarítási technológiájuk is eltérő.
Mindegyik technológiánál első művelet a kaszálás, a rendre vágás rotációs vagy alternáló kaszával. Eltérőek a réti széna, a lucernaszéna és a lucernaszenázs készítésének technológiái. Ha nem szecskázott zöldtakarmányt etetünk, akkor a műveletsor a rendre vágással kezdődik, követi a rendkezelés. A rendfelszedéssel egy időben elvégezhető a szecskázás, a bálázás és a csomagolás is. Az erjesztés történhet hagyományos silóban vagy csomagolt bála formájában.
A kaszák függesztett és vontatott változatban is készülnek. A magajárógépek jelentős mértékben hasonlítanak a függesztett kaszákhoz, melyek egyaránt lehetnek mellső- (frontkasza) vagy hátsó függesztésűek. A mellső függesztésű változatokat általában nagyobb teljesítményű, magajáró gépekhez használjuk.
A kaszák a traktor jobb és bal oldalán is használatosak, a levágott rendek 1,1–2,7 m szélesek. A kaszák eleje rendszerint felnyitható, ami megkönnyíti a kaszapengék gyors cseréjét. A középső vontatású (1. ábra) szársértős kaszával nagy területteljesítmény érhető el a 3,5 m-es munkaszélességnek köszönhetően.

1. ábra. FC 3560 TCD középső vontatású tárcsás kasza
A hajtásvédelemmel rendelkező kaszáknál akadály esetén a kaszatárcsa irányított leválása következik be, s így nem az egész fogaskerékhajtás sérül, csak az az egy kaszatárcsa, amely az idegen anyaggal ütközött.
A lucerna levágásához a tárcsás kaszák gumihengeres szársértőkkel is felszerelhetők, amelyek a kaszáláskor a lucerna szárát is szétlapítják a fonnyadás elősegítése érdekében. Ez a gyors száradás és a tápanyag megőrzése szempontjából nagyon fontos, de a leveleket nem sodorja le. A gumihengeres szársértő hajtása a felső hengernél elhelyezett szíjjal történik, ez adja tovább az alsó hengernek a nyomatékot, s ezzel valósul meg a szinkronhajtás, hogy a henger profilok pontosan egymásba gördüljenek. E rendszernek kiváló reprezentánsa 3 méter munkaszélességű FC 303 RGC tárcsás kasza.
A nagyobb területről történő tömegtakarmány betakarításakor nagy munkaszélességű és nagy területteljesítményű kaszakombinációkra van szükség. Ilyen például az FC 813 R kaszakombináció, ami 8,1 m vágási szélességgel rendelkezik (egy front és két hátsó kaszából áll). A kasza középvonalától előrébb helyezkedik el a frontkasza váza, amihez paralelogrammafelfogatással csatlakozik a kasza. Tehát nem tolja a traktor, hanem húzza, vagyis egy vontatott kaszához hasonlóan viselkedik.
A tömegtakarmány-készítés nélkülözhetetlen eszközei a rendterítők, melyek elsődleges feladata a levágott termény száradásának felgyorsítása. Alkalmazásuk közben fontos szempont, hogy a termény tápértéke ne csökkenjen, és közben az időjárási kockázatok is minimálisak legyenek. Mindezekhez megfelelő rotorátmérő és a nagy dobási szög szükséges (2. ábra), amelyek együttesen határozzák meg a kedvező rendterítést. A nagy dobási szögnek köszönhetően a levágott rend teljesen átfordul, így sokkal jobban átjárja a levegő és nagyobb hatásfokú a száradás. A nagyobb gépek 6 rotorral és rotoronként 7 karral rendelkeznek, s ezáltal alkalmasak hosszú szárú, nehezebb tömegtakarmányok terítésére is.

2. ábra. KUHN GA 6620 félig függesztett, kétrotoros rendképző
Kedvező megoldás a középső vázas, és a két oldalon lévő rotorokkal készülő kivitel, amely oldalra és középre, vagy két oldalra képez rendet. A rotorok karjai fokozott érintőirányú (ún. hipertangenciális) mozgást végeznek, amelynek köszönhetően a rendek nagyobbak és tömörebbek, így könnyebben bálázhatók vagy silózhatók, a gépek pedig nagyobb sebességgel működhetnek. A kétszer hajlított karok szinte a végpontig pozitív szögben állnak, és csak ott, nagy gyorsulással emelkednek ki a rendből, anélkül, hogy a rendet elsodornák. A rendrakó gépek minimális porszennyeződéssel történő munkavégzését bonyolult, de tökéletes talajkövetésű futóművek biztosítják (rendszerint kerekes alátámasztással.
A terített rendek esetén a legnagyobb a száradási intenzitás, amikor 1,8%/óra nedvességvesztés is elérhető lucerna esetében. Ugyanez a gyepnél valamivel kevesebb, de természetesen függ a terített rend méretétől, a terület hozamától. A terítés a szénakészítésben akár napokat is jelenthet, de szenázskészítésben általában 6–8 óra a leggyakoribb időrövidítés. A terített renden lévő anyagok általában 26–36%-os nedvességtartalomnál, például a lucerna számottevő pergési veszteség nélkül rakható össze a bálázáshoz, illetve a szecskázógépekkel homogén szecska készíthető. A lucerna vagy más pillangósok rendkezelésénél általában csak a vezérelt ujjas berendezések végeznek kíméletes és megfelelő munkát, ez vonatkozik a rendterítésre, a rendrakásra vagy a rendforgatásra is.
A rendkezeléshez eltérő gépkonstrukciók állnak rendelkezésre. Csoportosíthatók a rendsodrás módja szerint, csak sodró vagy forgató, lazító, vagy csak terítő berendezésekre. Régóta ismert és elfogadott berendezések a csillagkerekes rendsodrók. Általában vízszintes tengelyű kivitelben készülnek. A szalagos rendsodró gépek munkaszélessége kisebb. Merevujjas, nem vezérelt munkavégző elemekkel, függesztett változatban is készülnek.

3. ábra. CLAAS VOLTO 1100 típusú, 10 rotoros, hárompontfüggesztett rendterítő
(MAX SPREAD technológia)
A rendterítő berendezések 6–12 m-es munkaszélességgel, általában vontatott kivitelek. A forgórészeik minden esetben hajtottak. A rendrakó berendezések (a munkarenden) a rendterítő berendezések után következnek. Rendszerint vezérlőujjasok, csak ritkábban találkozunk merevujjas megoldásokkal. A munkaszélességük 3–4 m, rendszerint függesztettek. A nagyobb berendezések munkaszélessége 7–9 m, s vontatott kivitelűek. A Kuhn cég rendrakójának forgórészei rugalmas gumihengerek, és kíméletesen mozgatják az anyagot.
Ismeretesek univerzális rendkezelő berendezések, amelyek az összes rendkezelési munka elvégzésére alkalmasak. Általában a nagy állatállomány és nagy termelőterülettel rendelkező gazdaságok számára ajánlhatók, mivel nagy a területteljesítményük (rendterítők és rendrakók). Az üzemeltetéshez nagyobb teljesítményű traktor szükséges. A gyakoribb kaszálású rövidszárú a gyepeknél a rendsodró gépek is jól használhatók, mivel kevésbé képeznek az anyagból tömör sodratot. A Claas LINER 4000 rendkezelő munkaszélessége 15 m, vezérlése a traktor fülkében lévő képernyős kezelőszervről végezhető
A rendkezelő gépeknél mindig figyelemmel kell lenni a következő technológiai műveletre, azaz milyen további műveletek lesznek. A bálázó berendezéseknek a szőnyegszerű rend munkaszélességéhez kell igazodnia, csak megfelelő szélességű rend esetén képesek jó minőségű munkát végezni. De ugyanez vonatkozik a szecskázó gépekre is a folyamatos leterhelésük érdekében.
A nagyhozamú gyepeknél a rendterítést közvetlen a kaszálás után, az anyag 70-75 %-os nedvességtartalom mellett célszerű elvégezni. Kisebb hozamoknál, kedvező időjárási körülményeknél a rend összerakásáig nem is szükséges az anyagot megbolygatni. Gyepszénánál a rend összerakás 40-45 %-os nedvességtartalom mellett a leginkább előnyös. A Crone rendsodró Savadro 1400 típus függesztett változata 11-13,5 m munkaszélességű. Csapadékos időjárásnál nem kerülhetjük el a rend forgatását és a rend lazítását. Ügyelni kell, arra, hogy e műveletet mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A lucernában a levélpergés így sem kerülhető el, de a veszteség kisebb, mintha penészedésből származna a kár. A nagy munkaszélességű rendkezelő gépek szinte mindegyike rendterítést és rendlazítást is képes végezni.
Önjáró kivitelű szecskázók: A korszerű önjáró kivitelű szecskázók között említhető a John Deere 7280 típus (4. ábra), amelynél a készítendő szecska hossza a gép fülkéjéből állítható. Amennyiben a gép rendelkezik fokozatmentes szecskahossz-állító rendszerrel is, akkor a silózó tornyára szerelhető nedvesség- és beltartalommérő (Harvest Lab) szenzor adataira támaszkodva képes a szecskahosszt változtatni a szárazanyag-tartalom függvényében. Ezzel biztosítható a szecska tökéletes tömöríthetősége, majd erjedése, mivel a szárazabb anyagot a gép automatikusan apróbbra vágja. RTK-jellel vezérelt géppel hozam- és nedvességtérkép készítése is lehetséges. A 440 LE teljesítményű gép 3 méter munkaszélességű John Deere 630 C rendfelszedő adapterrel felszerelve, 19 mm-es elméleti szecskahossz beállítása mellett képes teljesen homogén szecskát (aprítékot) előállítani.

4. ábra. John Deere 7280 önjáró szecskázó
JD 630 C rendfelszedő adapterrel és Harvest Lab mérő-irányító rendszerrel
A szecskázók körében ma többféle konstrukció áll rendelkezésre. Gyártmányonként más és más konstrukciók ismeretesek. A fejlesztés irányok: a nagyobb munkaszélesség, motorteljesítmény, áteresztőképesség elérése, továbbá a gépkezelő munkáját elősegítő automaták, informatikai, elektronikai alkalmazások. Ezek közül legfontosabb a különböző nyomvonalkövető, például a rendnyomvonalon tartó eszközök, amely különösen rendfelszedésnél könnyíti meg a gépkezelő munkáját.
Egyes típusoknál a szecskázott anyagot szállító pótkocsik töltését (a pótkocsik zárt, magas oldalfalai miatt) a gépkezelő nehezen vagy egyáltalán nem látja, illetve a nagy munkaszélességek miatt pontos töltés nehezen végezhető. Ezért a töltési munka megkönnyítését, a töltési veszteségek csökkentését optikai kamerák, illetve infravörös sugárzást érzékelő szenzorok segítik. Mindezek mellett a mai korszerű magajáró gépek kezelőit digitális kijelzésű információs rendszerek tájékoztatják. A valós idejű üzemállapotokról a fedélzeti komputer tájékoztat. De egyes gépek GPS-kommunikációval is rendelkezhetnek.
A készített takarmány lehet bálázott széna vagy fonnyasztott szecska. A bálázógépeknél meghatározó a kamra kivitele:
Traktorral üzemeltetett bálacsomagolók:
A bálacsomagolást külön munkamenetben végző traktoros üzemelésű gépeknek kétféle megoldása terjedt el a gyakorlatban. Az egyik csoportba az egyszerűbb konstrukciójú, kisebb teljesítményre képes, a traktor hátsó függesztőszerkezetéhez csatlakoztatható TLT- vagy hidrosztatikus meghajtású gépek sorolhatók. A másik csoportot pedig a különböző konstrukciós megoldású vontatott gépek alkotják. A függesztett gépekkel rendszerint hátramenetben történhet a bála felvétele és ez időigényesebb művelet, míg a traktor jobb oldalára kinyúló vontatott gépekkel előrehaladás közben, jobb manőverezéssel lehet a bálákat a csomagolóasztalra felszedni. A hengeres bálák csomagolására a függesztett és a vontatott gépeket is elterjedten alkalmazzák, míg szögletes nagybálákhoz csak a vontatott változatok használatosak. Egyes csomagolók 90°-ban elforgatva, az oldallapjára helyezve rakják a tarlóra a bálát, amely a bálafogókkal történő biztonságosabb rögzítését teszi lehetővé. A szorítóvillás vagy szorítópofás bálamegfogók egy része a bála forgatására is alkalmas, így lapjára és pástjára is lehet velük a becsomagolt bálákat rakodni.

5. ábra. Elho Softliner függesztett bálacsomagoló
A bálacsomagolók központi egysége a csomagolóasztal, amely rendszerint kettő vagy több dobból, illetve dobok és szalagok kombinációjából áll. Ezek feladata a bála tengelye körüli lassú forgatása. A karos fóliatekercselőkkel felszerelt csomagológépeknél csak ezt a bálamozgatást kell elvégezni, mivel a fólia felvitelét a bálára egy vagy két, a bála tengelyének síkjában dolgozó tekercselőkar végzi.

6. ábra. Kuhn i-Bio 2 az 1-ben bálázó
A bálacsomagoló gépek alkalmazása akkor kapott nagyobb lendületet, amikor a bálázókra sok késes daraboló berendezéseket, illetve a késsel kombinált csillagrotorokat helyeztek el. Ezekkel a bálázással egy időben a renden fonnyasztott zöldtakarmányok 40–50 cm hosszúságúra darabolhatók. A darabolás révén növekszik az anyag sűrűsége, és kevesebb levegő van a bálában, tehát nincs oxidáció, de a felhasználás során könnyebb a megerjedt szenázs kiosztása és adagolása is, ami a hosszú szálú, erjesztett takarmányoknál egyenletesen szinte el sem végezhető. A fóliába csomagolt szálastakarmányokat az időjárási körülmények kevésbé befolyásolják.
A bálacsomagoló gépek egyre bővülő választékát állítják elő agyártók. A hazai kínálatban is mintegy húsz gyártónak közel 130–140 különféle típusváltozata szerepel. A kínálat jelentős része olasz gyártmányú.
A bálázóval összeépített megoldások:
Az utóbbi fejlesztéseknél a kombinált gépek a bálázással egy menetben elvégzik a kész bála fóliába csomagolását is, ezzel felgyorsul az e rövid optimális időben végezhető munka.

7. ábra. VI RF 4325 FlexiWrap bálázó és csomagoló
A bálázóval összeépített megoldásoknak két jelentősebb változata használatos. A ritkábban alkalmazott műszaki megoldás, amikor a bálacsomagoló egységet a hengeres bálázó bálakamráján belül helyezik el (Kuhn iBio, Deutz Fahr). Ebben az esetben a csomagoláshoz a bálázóval meg kell állni, míg csomagol, és csak a bála kihelyezése után folytathatja tovább a bálázást, így a nagyobb állásidők miatt kisebb a bálázási teljesítmény.
Nagyobb teljesítményre képesek a bálakamra mögé épített csomagolóval rendelkező bálázók. Az elkészült bála a hátsó kamraajtó felnyitása után gördül át a bálacsomagoló asztalára, és a bálaajtó záródása után indul a bála csomagolása. Ilyen például a Vicon FlexiWrap (az RV 5200-es szériájú bálázók tulajdonságaival rendelkezik), amely a bálázás és a csomagolás folyamatát egy menetben elvégzi.
Ebben az esetben az állásidő minimális, hiszen a bálázó folytathatja a munkáját, amíg elkészíti a következő bálát, addig a ráépített bálacsomagoló befejezi a csomagolást és a tarlóra helyezi a csomagolt bálát, majd a csomagoló készen áll az új bála fogadására. A bálázó kamrájában csomagológépek 50 cm-es fóliával 2D-s, a ráépített és kapcsolt csomagolók rendszerint 75 cm-es fóliával 3 D-s rendszerben, összetett mozgással végzik a bálák csomagolását. Erre az igényre fejlesztette ki a McHale fejlesztőcsapata a Fusion névre keresztelt kombinált bálázó-csomagoló gépét.
A McHale modellek harmadik generációja a fixkamrás bálázó mellett változó kamrás kivitelben is készül. A bálán belül fennmarad az oxigénszegény állapot, ezzel elősegítve a tejsavas erjedést, ami kiváló takarmányminőséget eredményez. A tömörség növelésével a légkizárás és mennyiségi csökkentés tovább mérsékelhető. Változtatható bálakamrás gépekkel rendelkezik a Lely cég is (Lely Weglwr RPC 445 Tornado).
Csoportos bálacsomagolók:
A csoportos bálacsomagolók „hurkába”, illetve fóliacsőbe vagy fóliaalagútba, vagy sátorba tömörítve behelyezett, szenázsnak szánt bálákat takarnak be légmentesen fóliával. Ebben az esetben a csoportosan becsomagolt bálák a csomagolás helyszínén maradnak és a fóliázó berendezés halad fokozatosan előre, mint a fóliatömlős silókészítés esetén. A kétféle – hengeres és szögletes – bálaformához eltérő konstrukciójú csomagológép szükséges (8. ábra).

8. ábra. Anderson NWX 660 csoportos bálacsomagoló
A szögletes nagybálák csomagolásának gépei:
A szögletesnagybála-csomagolók kevesebb gyártó kínálatában találhatók meg, mint a hengeresnagybála-csomagolók. A Lely gyárt egyedül olyan csomagológépet is, amely hengeres és szögletes nagybálák csomagolására egyaránt alkalmas. A szögletesnagybála-csomagolók között több a stabil üzemű, helyhez kötött berendezés, mint a hengeresnagybála-csomagolók között, és a többségük körben forgó egy- vagy kétkaros fóliázóval rendelkezik. A mindkét bálaformához kötődő, stabil csomagolóknál lényegesen kevesebb a saját motoros meghajtású verzió, mint a traktor TLT-ről működtetett konstrukció. A szögletesnagybála-csomagolók valamennyi keresztmetszetű nagybála csomagolására használhatók, azonban a bálák hossza a legtöbb esetben 160 és 200 cm közötti lehet, ami azt jelenti, hogy a szögletesnagybála-készítő gépek által gyakorinak számító 240–300 cm-es hosszúságú bálák becsomagolására nem képesek. Legfeljebb 1000 és 1500 kg maximális tömegű szenázsbálák fóliázása alkalmasak.
Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb gyártó a mobil, traktorral üzemeltetett gépek mellett kínál stabil üzemű, TLT-ről hajtott vagy saját motorral meghajtott bálacsomagolót is.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza