2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Középpontban a tájegységi fővadászok

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/04/10
Címkék: vadászat, vadgazdálkodás, vadászati törvény

Az új vadászati törvény, az újonnan indult vadgazdálkodási ciklus alkalmából tartottak szakmai fórumot Veszprémben. A rendezvényen bemutatkoztak az ország tájegységi fővadászai is.

Április 5-én Veszprémben vadgazdálkodói szakmai fórumot rendeztek, amelyen a Földművelésügyi Minisztérium, a vadászkamara, a kormányhivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviseltette magát. Bitay Márton, állami földekért felelős államtitkár a húszéves vadgazdálkodási ciklus indulásáról tartott előadást.
– Az új vadászati törvény, az új végrehajtási rendelet, a tájegységi vadgazdálkodás, a tájegységi fővadászok; ezek mind jó irányba induló folyamatok. A jó cél irányába indultunk el, ami nem más, mint az, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadállomány újra a világ élvonalába tartozzon – mondta Bitay Márton.

A 2016. január elsejétől hatályos vadászati törvény a vadgazdálkodási ciklust 10 évről 20 évre növelte. Az új üzemtervi ciklus kezdetéhez közeledve az ágazati szereplők egyik legjelentősebb feladata a 2017. március 1-jével elkezdődött üzemtervi ciklus vadászterületeinek kijelölése, a vadászatra jogosultak megválasztása, illetve hatósági bejegyzése volt. Az államtitkár kiemelte, 2017. március 21-ig az 1358 lejáró üzemtervű vadászterület közel 100 százalékán lezajlott a tulajdonosi gyűlés. A régi, 10 éves üzemterv befejezéséig, 2017. február 28-ig bezáróan a vadászterületeknek mindössze 4 százalékán nem gyűléseztek.

Bajdik Péter, az FM Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály vezetője elmondta, hogy 2015. november 17-én az Országgyűlés elfogadta a vadgazdálkodási törvény módosítását, mely számos ponton hozott szakmai újítást a hazai vadgazdálkodás és vadászat vérkeringésébe. Legnagyobb újításként jelenik meg a tájegységi vadgazdálkodás rendszere.
A Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikai bázisára alapozva kidolgozta és rendeletben hirdette ki a vadgazdálkodási tájegységek határait. Az 52 tájegység fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatait a tájegységi fővadászok látják el – utóbbiak a rendezvényen be is mutatkoztak. A szakemberek legfontosabb célja, hogy a magyar vadgazdálkodás szakmai szintjén emeljenek, egy hatékony szaktanácsadási és szakirányítási rendszeren keresztül.

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Erdészeti gépek
Dr. Náhlik András:
Vadászati ismeretek
Kristó László:
A vadászpuskaműves mester könyve

Ez is érdekelhetiEgységes vadkárfelmérési útmutatót készít az agrárkamara

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Precíziós takarmányozás: biológia, ökonómia, informatika
A aszály nem csak a növénytermelőket sújtotta az idén. A forró nyári napokon a hőstressz rontotta az állattenyésztés hozamait, takarmányból kevés termett és drága lett, ugyanakkor a beltartalmi értéke is gyengébb. A takarmányok minőségének hanyatlása korszerű takarmányozási technológiákkal eredményesen korrigálható. Ehhez nyújt szakszerű segítséget Babinszky László professzor Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek című anyaga.
Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza