Zakariás
Középpontban a tájegységi fővadászok
Kategória: Állattenyésztés | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/04/10
Címkék: vadászat, vadgazdálkodás, vadászati törvény
Az új vadászati törvény, az újonnan indult vadgazdálkodási ciklus alkalmából tartottak szakmai fórumot Veszprémben. A rendezvényen bemutatkoztak az ország tájegységi fővadászai is.
Április 5-én Veszprémben vadgazdálkodói szakmai fórumot rendeztek, amelyen a Földművelésügyi Minisztérium, a vadászkamara, a kormányhivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviseltette magát. Bitay Márton, állami földekért felelős államtitkár a húszéves vadgazdálkodási ciklus indulásáról tartott előadást.
– Az új vadászati törvény, az új végrehajtási rendelet, a tájegységi vadgazdálkodás, a tájegységi fővadászok; ezek mind jó irányba induló folyamatok. A jó cél irányába indultunk el, ami nem más, mint az, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadállomány újra a világ élvonalába tartozzon – mondta Bitay Márton.
A 2016. január elsejétől hatályos vadászati törvény a vadgazdálkodási ciklust 10 évről 20 évre növelte. Az új üzemtervi ciklus kezdetéhez közeledve az ágazati szereplők egyik legjelentősebb feladata a 2017. március 1-jével elkezdődött üzemtervi ciklus vadászterületeinek kijelölése, a vadászatra jogosultak megválasztása, illetve hatósági bejegyzése volt. Az államtitkár kiemelte, 2017. március 21-ig az 1358 lejáró üzemtervű vadászterület közel 100 százalékán lezajlott a tulajdonosi gyűlés. A régi, 10 éves üzemterv befejezéséig, 2017. február 28-ig bezáróan a vadászterületeknek mindössze 4 százalékán nem gyűléseztek.
Bajdik Péter, az FM Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály vezetője elmondta, hogy 2015. november 17-én az Országgyűlés elfogadta a vadgazdálkodási törvény módosítását, mely számos ponton hozott szakmai újítást a hazai vadgazdálkodás és vadászat vérkeringésébe. Legnagyobb újításként jelenik meg a tájegységi vadgazdálkodás rendszere.
A Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikai bázisára alapozva kidolgozta és rendeletben hirdette ki a vadgazdálkodási tájegységek határait. Az 52 tájegység fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatait a tájegységi fővadászok látják el – utóbbiak a rendezvényen be is mutatkoztak. A szakemberek legfontosabb célja, hogy a magyar vadgazdálkodás szakmai szintjén emeljenek, egy hatékony szaktanácsadási és szakirányítási rendszeren keresztül.
Ajánlott kiadványok
Kristó László:
A vadászpuskaműves mester könyve
Dr. Horváth Béla:
Erdészeti gépek
Dr. Náhlik András:
Vadászati ismeretek
Ez is érdekelheti
Egységes vadkárfelmérési útmutatót készít az agrárkamara
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatotManapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza