Imre
Középpontban a tájegységi fővadászok
Kategória: Állattenyésztés | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/04/10
Címkék: vadászat, vadgazdálkodás, vadászati törvény
Az új vadászati törvény, az újonnan indult vadgazdálkodási ciklus alkalmából tartottak szakmai fórumot Veszprémben. A rendezvényen bemutatkoztak az ország tájegységi fővadászai is.
Április 5-én Veszprémben vadgazdálkodói szakmai fórumot rendeztek, amelyen a Földművelésügyi Minisztérium, a vadászkamara, a kormányhivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviseltette magát. Bitay Márton, állami földekért felelős államtitkár a húszéves vadgazdálkodási ciklus indulásáról tartott előadást.
– Az új vadászati törvény, az új végrehajtási rendelet, a tájegységi vadgazdálkodás, a tájegységi fővadászok; ezek mind jó irányba induló folyamatok. A jó cél irányába indultunk el, ami nem más, mint az, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadállomány újra a világ élvonalába tartozzon – mondta Bitay Márton.
A 2016. január elsejétől hatályos vadászati törvény a vadgazdálkodási ciklust 10 évről 20 évre növelte. Az új üzemtervi ciklus kezdetéhez közeledve az ágazati szereplők egyik legjelentősebb feladata a 2017. március 1-jével elkezdődött üzemtervi ciklus vadászterületeinek kijelölése, a vadászatra jogosultak megválasztása, illetve hatósági bejegyzése volt. Az államtitkár kiemelte, 2017. március 21-ig az 1358 lejáró üzemtervű vadászterület közel 100 százalékán lezajlott a tulajdonosi gyűlés. A régi, 10 éves üzemterv befejezéséig, 2017. február 28-ig bezáróan a vadászterületeknek mindössze 4 százalékán nem gyűléseztek.
Bajdik Péter, az FM Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály vezetője elmondta, hogy 2015. november 17-én az Országgyűlés elfogadta a vadgazdálkodási törvény módosítását, mely számos ponton hozott szakmai újítást a hazai vadgazdálkodás és vadászat vérkeringésébe. Legnagyobb újításként jelenik meg a tájegységi vadgazdálkodás rendszere.
A Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikai bázisára alapozva kidolgozta és rendeletben hirdette ki a vadgazdálkodási tájegységek határait. Az 52 tájegység fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatait a tájegységi fővadászok látják el – utóbbiak a rendezvényen be is mutatkoztak. A szakemberek legfontosabb célja, hogy a magyar vadgazdálkodás szakmai szintjén emeljenek, egy hatékony szaktanácsadási és szakirányítási rendszeren keresztül.
Ajánlott kiadványok
Dr. Náhlik András:
Vadászati ismeretek
Dr. Horváth Béla:
Erdészeti gépek
Kristó László:
A vadászpuskaműves mester könyve
Ez is érdekelheti
Egységes vadkárfelmérési útmutatót készít az agrárkamara
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyesNégy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza