Erik
Haszonállat és növényi génbank-hálózat jön létre
Kategória: Növénytermesztés | Forrás: mti, 2017/04/10
Címkék: génmegőrzés, génbank, őshonos fajok megőrzése, biodiverzitás, fenntartható fejlődés
A génmegőrzésbe vont állat- és növényfajtákról, az ezek megőrzését szolgáló génbank-hálózat szükségességéről és szerepéről, valamint a második nemzeti éghajlatvédelmi stratégiáról tárgyaltak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára elmondta: az ország genetikai erőforrásai a nemzeti örökség és a magyar identitás részét képezik. Hozzátette, hogy összegyűjtésük, fenntartásuk és felhasználásuk élelmezési és élelmiszerbiztonsági szempontból is stratégiai kérdés.
Az államtitkár kiemelte: a Kárpát-medence sajátos klimatikus viszonyai, ökológiai adottságai, valamint a termesztésben, tenyésztésben eltöltött hosszú idő és az ezzel együtt járó szelekció ,,elképesztő" fajta- és formagazdagságot eredményezett, a haszonállatoknál és növényeknél egyaránt. Egyebek mellett a klímaváltozás miatt is fontos ezeknek a fajoknak a megőrzése, amelyek a hazai természetföldrajzi körülmények között alakultak ki.
A génmegőrzésre pedig azért is szükség van, jegyezte meg, mert az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint az utóbbi száz évben az emberiség elveszítette a mezőgazdasági fajták mintegy 75 százalékát, a világ élelmiszer ellátásának 60 százalékát három növény (a búza, a rizs, a kukorica) adja.
Mezőszentgyörgyi Dávid, kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy az állami génbank-hálózat kiépítéséről szóló, 2022-ig tartó stratégiai programot terjesztenek majd a kormány elé. Az előzetes vizsgálatok szerint a hálózat kialakításához szükséges beruházások 1 milliárd forintot tesznek majd ki. A miniszteri biztos elmondta, hogy a tervek szerint a génmegőrzéssel összefüggő feladatokat az FM háttérintézményeként a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) és a Növényi Diverzitás Központ koordinálja majd. A hatósági jogköröket pedig vélhetően az FM és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyakorolja majd.
A két központ bemutatásánál szólt arról is, hogy a Növényi Diverzitás Központban 50 ezer növényfajtát őriznek, köztük olyat is, amelyek bár honosak a Kárpát-medencében már 100 éve nem termesztik azokat. Az állati génmegőrzésbe 35 védett őshonos fajtát és 2 mezőgazdasági állatfajtát vontak be, ezek közül példaként említette a 9 magyar kutyafajtát, az erdélyi szálas kecskét és a kárpáti borzderes szarvasmarhát is. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a jövőben kérdésessé válhat a víz- és az élelmiszerellátás, ezért szerinte minden felelősen gondolkodó nemzetállamnak szüksége van egy olyan génbankra, amely például Magyarország esetében megőrzi a Kárpát-medencében található honos fajták genetikai állományát.
Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: a második nemzeti éghajlatvédelmi stratégia az egyes iparágakon keresztül vizsgálja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A vizsgálat megállapította, hogy az épületenergetika és a hulladékgazdálkodás terén tudja az ország leginkább mérsékelni kibocsátásait. Magyarországon az egy emberre jutó károsanyag-kibocsátás 6 tonna, jóval alacsonyabb a 8,5 tonnás uniós átlagnál.
Ajánlott kiadványok
Dr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztése
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
Ez is érdekelheti
12,3 milliárd forintos génmegőrzési program indul
Erdészeti génmegőrzési pályázat: benyújtható a kifizetési igény
Génmegőrzési támogatást lehet igényelni
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozóA magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. EzzelTalajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza