2025. 04. 03., csütörtök
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Sok a típushiba az egységes kérelmeknél

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/04/19
Címkék: agrártámogatások, egységeskérelem, zöldítés

Az egységes kérelmek beadásakor számos típushibát elkövetnek a gazdálkodók, amelyekre érdemes figyelni, mert így elkerülhetők a plusz ügyintézések, illetve a szankciók.

Elkezdődött az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. Ezzel kapcsoltban Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kiskőrösi Agrárexpón ismertette azokat a típushibákat, amelyeket a termelők a korábbi évek egységeskérelem-benyújtásakor elkövettek. Ilyen esetek voltak például, amikor a gazdálkodó nem jogszerű földhasználója az adott területnek. Pontatlanságok is előfordultak, így voltak olyanok, akik nagyobb területre igényeltek támogatást, mint amekkorát a valóságban megműveltek. Problémát okozott továbbá a zöldítésnél, amikor a másodvetést határidőn túl jelentették be.

A felmerült problémák okán az államtitkár felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a 2017. évi egységes kérelemben több ponton is módosulnak a zöldítés előírásai. Eszerint 2017-től kibővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája. A továbbiakban az elmúlt két év tapasztalatai alapján az ökológiai jelentőségű másodvetések átláthatóbb kezelése érdekében fenntartási időszakot vezetnek be, így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetést a gazdálkodó nem forgathatja be. További változás még, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetést a termelőknek október 1-ig el kell vetni, valamint a vetést és beforgatást 15 napon belül be kell jelenteni.

Újdonság, hogy a nitrogénmegkötő növények esetében a hazai termesztési technológiához igazítják a bab termesztési idejét, továbbá a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagarány meg kell, hogy haladja az 50%-ot. Emellett a spárga és egyes energianád fajok zöldítési szempontból állandó kultúrának minősülnek mostantól.

Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetünk. Az előírások célja, hogy ösztönözze a gazdákat a korszerűbb ültetvények létrehozására.

Újabb támogatások

Czerván György ismertette továbbá a nemzeti támogatások változásait is, miszerint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj csekély összegű (de minimis) támogatás összege 95 Ft/literről 105 Ft/literre nő.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezés 50%-os mértékű támogatását az agrártárca 2017-től 75 százalékosra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8.000-ről 12.000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Popp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Ez is érdekelhetiElérhető az ökológiai fókuszterületek listájaMegjelent a Zöldítés a gyakorlatban című segédletMódosult a zöldítési rendelet

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás
Minden mozog a sertéstartásban, igazolja ezt a hosszú évek tapasztalata. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára - amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Hatalmas az érdeklődés az élelmiszeripar megújítására
Elsöprő érdeklődéssel zárultak az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázatok. Az agrártárca 150 milliárdos kerettel meghirdetett felhívására több mint 708 milliárd forintnyi igény érkezett be. A nemzeti kormány célja, hogy megújítsa, és hazai kézben tartsa az élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.
Újra lehet -és érdemes – pályázni az agrár-környezetvédelmi /AKG/ támogatásokra
A 2022-2024 közötti időszakban már 17 ezren vették igénybe a kiegészítő támogatást, és 1,2 millió hektáron alkalmazták is a pályázatban előírt szabályokat. A szélsőséges időjárás, a talajok kimerülése, az élő rendszerek egyensúlyának felbomlása indokolttá teszi a válaszintézkedéseket, az Európai Unió és a hazai agrár kormányzat ösztönzi is a gazdákat a pályázatok beadására.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza