2026. 04. 02., csütörtök
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Sok a típushiba az egységes kérelmeknél

Kategória: Agrártámogatások | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/04/19
Címkék: agrártámogatások, egységeskérelem, zöldítés

Az egységes kérelmek beadásakor számos típushibát elkövetnek a gazdálkodók, amelyekre érdemes figyelni, mert így elkerülhetők a plusz ügyintézések, illetve a szankciók.

Elkezdődött az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. Ezzel kapcsoltban Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kiskőrösi Agrárexpón ismertette azokat a típushibákat, amelyeket a termelők a korábbi évek egységeskérelem-benyújtásakor elkövettek. Ilyen esetek voltak például, amikor a gazdálkodó nem jogszerű földhasználója az adott területnek. Pontatlanságok is előfordultak, így voltak olyanok, akik nagyobb területre igényeltek támogatást, mint amekkorát a valóságban megműveltek. Problémát okozott továbbá a zöldítésnél, amikor a másodvetést határidőn túl jelentették be.

A felmerült problémák okán az államtitkár felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a 2017. évi egységes kérelemben több ponton is módosulnak a zöldítés előírásai. Eszerint 2017-től kibővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája. A továbbiakban az elmúlt két év tapasztalatai alapján az ökológiai jelentőségű másodvetések átláthatóbb kezelése érdekében fenntartási időszakot vezetnek be, így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetést a gazdálkodó nem forgathatja be. További változás még, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetést a termelőknek október 1-ig el kell vetni, valamint a vetést és beforgatást 15 napon belül be kell jelenteni.

Újdonság, hogy a nitrogénmegkötő növények esetében a hazai termesztési technológiához igazítják a bab termesztési idejét, továbbá a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagarány meg kell, hogy haladja az 50%-ot. Emellett a spárga és egyes energianád fajok zöldítési szempontból állandó kultúrának minősülnek mostantól.

Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetünk. Az előírások célja, hogy ösztönözze a gazdákat a korszerűbb ültetvények létrehozására.

Újabb támogatások

Czerván György ismertette továbbá a nemzeti támogatások változásait is, miszerint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj csekély összegű (de minimis) támogatás összege 95 Ft/literről 105 Ft/literre nő.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezés 50%-os mértékű támogatását az agrártárca 2017-től 75 százalékosra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8.000-ről 12.000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Popp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Ez is érdekelhetiElérhető az ökológiai fókuszterületek listájaMegjelent a Zöldítés a gyakorlatban című segédletMódosult a zöldítési rendelet

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Már 200 ezer aláírás gyűlt össze az agrárpetíción
Már több mint 200 ezer aláírás gyűlt össze az Agrárpetíción. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közös kezdeményezésének eredményei jól mutatják, hogy a magyaroknak fontos az agrárium ügye, kiállnak a hazai gazdák és az egészséges élelmiszerek mellett, jelentette be Papp Zsolt György, a NAK elnöke.
„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza