2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Erősítené a mezőgazdasági termelők pozícióját a MOSZ

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: agrarszektor.hu, 2017/04/25
Címkék: mezőgazdasági termék felvásárlás, átvételi árak, integrátori rendszer

Minimum tíz százalékra kellene növelni egy szakmai javaslat szerint a mezőgazdasági szerződésekben kikötött éves késedelmi kamat mértékét és elrettentő erejű büntetéseket kellene kiszabni, ha a felvásárlók nem fizetnek határidőre a termelőknek – olvasható az agrarszektor.hu-n. Emellett felmerül a kéthetes elszámolás bevezetésének lehetősége is, mivel a gazdák a maximális 30 nap helyett sokszor 60-70 napra kapják csak meg az eladott termékek ellenértékét. Ma a teljes mezőgazdasági-integrátori szerződéses rendszer átalakítás alatt áll, és az ügyet várhatóan a kormány is hamarosan napirendre veszi.

A mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti szerződések többnyire tartalmazzák a törvényben meghatározott, 30 napos maximális fizetési határidőt, de a valóságban a gazdálkodók 30 napnál sokszor jóval később kapják meg értékesített termékeik ellenértékét – állapítja meg elemzésében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint a jelenlegi szerződéses gyakorlat hátrányos a termelőkre nézve, ezért a szövetség törvénymódosítási javaslatcsomagot dolgozott ki.

Mint az agrárszektor beszámolt róla, a termelői alkupozíciók javítása érdekében hasonló koncepcióval állt elő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is, amely a hazai agrárintegrátori szabályozás teljes átalakítását tűzte célul, vagyis új alapokra helyezné az integrátori vállalatok és az általuk integrált gazdák közötti szerződéses kapcsolatokat. Ezzel párhuzamosan a Földművelésügyi Minisztérium is bejelentette, hogy át kívánja formálni a gazdálkodók és a felvásárlók közötti szerződéses rendszert, de konkrétumokat nem hozott nyilvánosságra. A NAK mindenesetre azt közölte, hogy egy törvénymódosítási javaslat az ősszel az Országgyűlés elé kerülhet. Ugyanakkor – állítja a MOSZ – a magyarországi agrárintegráció újraszabályozása nem nyújtana megoldást az összes termelőt érintő szerződéses problémákra, mivel nem minden gazda vesz részt integrációban valamennyi tevékenységével. Az érdekképviselet ezért tartaná szükségesnek egy még átfogóbb jogszabályi csomag parlamenti elfogadását.

A MOSZ szerint a 30 napos fizetési határidő betartatására a szabályozáson úgy kellene változtatni, hogy a felvásárlók és a feldolgozók kötelesek legyenek kéthetente elszámolni a mezőgazdasági termelőkkel. Emellett pedig jogszabályban rögzített, elrettentő erejű büntetési tételekkel kellene kikényszeríteni, hogy a vevők határidőre fizessenek. Ennek érdekében minimum 10 százalékosra kellene emelni a megállapodásokban kiköthető éves késedelmi kamat mértékét is, mert a jegybanki alapkamat kétszeresében meghatározott mostani kondíciók nem bírnak elég kényszerítő erővel a rendkívül alacsony, jelenleg 0,9 százalékos jegybanki alapkamatszint miatt.

Általános tapasztalat, hogy – például a sertés- és a tejszektorban – a gazdálkodóknak 30 nap helyett 60-70 napra fizetnek. Ezt a felvásárlók a tejbeszállításnál úgy érik el, hogy a szerződésekben a fizetéseket a tárgyhót követő hó utolsó napjáig tolják ki, így az első napon beszállított tej ellenértékét gyakorlatilag 60 nap múlva egyenlítik ki. A MOSZ szerint hasonló a helyzet a húsiparban is, és ezt az is bizonyítja, hogy egyes húsipari vállalatok közelmúltbeli csődjeinél a beszállító sertéstartók legalább 60-70 napos kinnlevőségekkel ragadtak benn.

További gond, hogy a termelők számos esetben azt sem ismerik, ténylegesen milyen áron adják el termékeiket. Így például – állítja az érdekképviselet – a jelenlegi szerződéses kondíciók szerint a tehéntartók sokszor csak a következő hónap közepén értesülnek arról, hogy az előző hónapban értékesített tejért ténylegesen mennyit kaphatnak. Ezért a MOSZ javaslatai szerint a megállapodásoknak előre rögzített, fix árat, vagy olyan ármeghatározási módot (árképletet) kellene tartalmazniuk, amely a termelők és a feldolgozók (felvásárlók) együttes megállapodásán alapul.

A sertéspiacon ugyanakkor „alternatív árképzéssel” lehetőség van a felvásárlási árak módosítására/csökkentésére akkor is, ha árképletet alkalmaznak. Az átvételi árak alakításában a nagyobb felvásárlóknál a minősítésnek van szerepe, de a piaci helyzet függvényében a vevők egy része gyakran használ a minősítés eredményétől független felvásárlási árakat is. Önmagában azonban a minősítés eredménye is sok esetben vitatható, és arról a termelők csak utólag értesülnek. Emiatt az érdekképviselet szerint meg kellene teremteni az azonnali – online – termelői nyomonkövethetőség jogszabályi és technikai feltételeit, illetve biztosítani kellene, hogy a gazdálkodók a minősítésekkor személyesen is jelen lehessenek.

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza