2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A robbanásszerű fejlődést tartani kell és újítani is szükséges

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: mti, 2017/04/28
Címkék: Közös Agrárpolitika, információtechnológia, elektronikus ügyintézés, támogatások kifizetése

A Magyar Államkincstár és a Panta Rhei Szövetség csütörtökön kezdődött háromnapos nemzetközi konferenciáján az uniós közös agrárpolitika megvalósításáról tanácskoznak.

Az agrárium egyik legnagyobb dilemmája jelenleg, hogy miként lehet a gazdálkodásba minél sokrétűbben beépíteni az információtechnológiai újításokat és eközben kielégíteni az egyszerűsítés iránti jogos igényeket – fogalmazott megnyitóbeszédében Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke a Panta Rhei konferencián, hozzátéve, Magyarország agár- és vidékfejlesztési kifizető ügynökségi feladatait ellátó szervezet vezetőjeként úgy véli, a haladás az agrárium területén is robbanásszerű volt az elmúlt évtizedekben.

Dancsó József elmondta, a következő húsz évben várható újításokat nem csak követni kell, hanem az unió versenyképességének megőrzése érdekében elébük kell menni. Kitért arra, hogy a hatalmas léptékű fejlődés a közös agrárpolitikát és a kifizető ügynökségek tevékenységét is érinti és számos kihívás elé állítja. Hozzátette, ilyen például az agrárpolitikai reform jogszabályváltozásainak gyakorlatba való átültetése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus ügyintézés már szinte alapelvárás e területen is, a hatalmas léptékben fejlődő térinformatika és távérzékelés újdonságai, a folyamatosan növekvő adatmennyiség, a megsokszorozódó felhasználók és jogcímek különböző erőpróbát jelentenek az egyes tagállamoknak, ezért a tapasztalatok összegzése, megvitatása jelenleg is zajlik, és az ilyen tanácskozások kitűnő alkalmat adnak az információk átadására, megvitatására.

Fontosnak nevezte, hogy a tagállamok a fejlesztések és az egyszerűsítési javaslatok esetében lehetőleg közös álláspontot képviseljenek az Európai Bizottság előtt, hiszen a kifizetési rendszer átalakítása, és az útkeresés jelenleg is zajlik. Hozzátette: az útkeresés nem zárult le a zöldítést is beemelő agrárreformmal, tovább folytatódik a 2020 utáni tervezésével.

Az uniós intézmények éves rendszerességgel megrendezett agrárpolitikai eseményét az idén Magyarországon, a Pest megyei Herceghalmon tartják, a konferencián elsősorban az uniós tagállamok agár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős kifizető ügynökségek informatikai szakemberei vesznek részt. A több mint negyed százada alakult Panta Rhei Szövetségbe Magyarország tizenkét éve lépett be, és 2005, majd 2008 után immár harmadszor rendezheti meg a szervezet tanácskozását.

Ajánlott kiadványokPopp József - Oláh Judit:
Az EU Közös Agrárpolitikája és a magyar vidékfejlesztési program
Kapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában

Ez is érdekelhetiMegjelent a Zöldítés a gyakorlatban című segédletMódosult a zöldítési rendeletAz uniónak támogatnia kell a családi gazdaságokat

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza