Minden pályázati felhívás megjelent

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Valkó Béla, 2017/05/02

Kis Miklós Zsolt, államtitkár

– Aki figyelemmel kísérte a két program történetét, az pontosan tudhatja, hogy nem volt zökkenőmentes azok kidolgozása, és nem volt zökkenőmentes az Európai Bizottsággal való elfogadtatása sem. Azt azonban mindenképpen sikertörténetnek gondolom, hogy a Vidékfejlesztési Program 2015. augusztus 10-i, illetve a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program 2015. december 7-ijóváhagyását követően 2017. március végéig minkét program esetében minden pályázati felívásunk megjelent – indította tájékoztatóját az államtitkár.

Mint elmondta, a jövedelemstabilizációs eszköz bevezetése egy teljesen új elem, és a Bizottság a 2020 utáni időszakra nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni erre. A szakpolitikus utalt rá, hogy az EB olyan tanulófázisában van ennél az intézkedésnél, hogy a mostani feltételek mellett ezt az eszközt Magyarország nem tudja bevezetni. Az EB-t ezért arról tájékoztattuk, hogy a végrehajtásban jó néhány módosítást kell majd eszközölni. A másik ilyen intézkedés, ami kimarad a pályázatok közül, de nem kizárt, hogy később mégiscsak bevezetésre kerül, a minőségbiztosítási rendszerek kiépítése.

– Kiemelendő a frissen megjelent felhívások közül a termelői szervezetek támogatása, ami egy 11 milliárdos keret. Korábban is volt ilyen típusú támogatás. Most azonban csak a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, a vonatkozó 42/2015. (VII. 22) FM rendelet alapján elismeréssel rendelkező mezőgazdasági és erdészeti ágazatban működő termelői csoportok nyújthatják be kérelmüket. Mindenképpen meg akarjuk akadályozni, hogy olyan típusú termelői csoportokat támogassunk, amelyek korábban is majdhogy nem csak azért jöttek létre, hogy ezt az EU-s támogatást lehívhassák, majd az éves kötelezettségvállalás után vagy megszűnjenek, vagy újraszervezve magukat ismét indulhasson ez az öt év – fogalmazott a szakpolitikus.

A tájékoztató során megerősítést nyert a szaktanácsadási hálózat finanszírozásának és működtetésének fontossága. Az elmúlt években a szaktanácsadók ilyen finanszírozás nélkül végezték tevékenységüket, ez a körülmény valamelyest meg is tisztította ezt a piacot, és azok a szaktanácsadók maradtak talpon, akik valóban érdemi szolgáltatásokat tudtak nyújtani a pályázók számára. Ők vehetik igénybe ezt a majdnem 14 milliárd forintos a keretet, ami 2023-ig lesz felhasználható. Szintén fontos pályázati felhívás, amely az innovációs operatív csoportok létrehozását és beruházásaik megvalósítását hivatott támogatni. Ez is egy teljesen új elem, amit az EB a vidékfejlesztési programban megpróbál minden tagállamban megerősíteni, és 2020 után is ezeket a beruházásokat ösztönözni.

– Miként is állunk ezzel az 1300 milliárd forinttal? – tette fel a kérdést az államtitkár. Mint elmondta, 68 pályázati felhívás jelent meg. 28 pályázat esetében már lezárt pályázatokról beszélhetünk, ami 814 milliárd forintot jelent összességében. 14 pályázatról már döntés született, ami több mint 327 milliárd forintos kötelezettségvállalást jelent. Természetesen vannak még nyitott pályázataink is, hiszen 23 pályázat esetében még most is lehet támogatási kérelmet benyújtani mintegy 300 milliárd forint értékben.

Egy év tapasztalati alapján egyértelmű, hogy számos pályázó a kapacitásbővítésre szeretne forrást nyerni, és viszonylag kevés azoknak a pályázatoknak a száma, aránya, amely az energiahatékonyságot vagy akár a környezetkímélőbb technológiák bevezetését szolgálná. Így elképzelhető, hogy a következő egy éven belül még egy pályázati felhívást meghirdet a Miniszterelnökség annak érdekében, hogy maximálisan leigényelhessék az EU-forrásokat a pályázók.

A Miniszterelnökség az EB felé minden évben kezdeményezheti a Vidékfejlesztési Program módosítását. A technikai jellegű módosításokon túlmenően, a forrásokban is szeretnénk átcsoportosítást végrehajtani, ami azt is jelenti, hogy a már említett energiahatékonyságot segítő forrásokról a kapacitásbővítésbe helyeznénk át jó néhány 10 milliárd forintnyi forrást.

A tájékoztató során elhangzott, hogy sokak számára, akik a gazdálkodásban érintettek, nem egészen világos, hogy melyik intézménynek, melyik minisztériumnak, melyik szereplőnek mi is igazából a feladata. A 2014 utáni időszakban a pályázatok elbírálása, a döntéshozatal és egyáltalán a végrehajtása jelentősen megváltozott. A közbenső szervezet „csak” a jogosultsági értékeléseket, a pályázatok tartalmi értékelését pedig az úgynevezett projektértékelők végzik el.

Ennek az a nagy előnye, hogy amikor eljut egy projekt oda, hogy a tartalmi értékelés is megkezdődhet, akkor nemcsak azok a szereplők végezhetnek ebben érdemi munkát, akik korábban az MVH valamelyik megyei kirendeltségében dolgoztak. Jelenleg jóval szélesebb a palettája az értékelőknek. A hátrány, hogy a jogosultság ellenőrzése egy jóval hosszabb folyamat, mint azt gondolni lehetett, ráadásul több év munkáját kell elvégezni egy esztendő alatt.

Jelenleg folyamatban van az élelmiszeripari pályázatok első szakaszában benyújtott kérelmek feldolgozása, tehát jó esély van arra, hogy ezeknél a pályázatoknál még ebben a hónapban, de legkésőbb májusban a támogatói döntések megszületnek.

Az élelmiszeripari pályázatról tudni kell, hogy 276 milliárd forintnyi igényből mintegy 126 milliárd forintnyi az első szakaszban érkezett be, a pályázati igényeknek a fele pedig 2.,3., 4. szakaszban. Az első szakaszban beérkezett pályázatok esetében azt tapasztaltuk, hogy nagyon sokan próbáltak meg gazdasági társaság, kezdő vállalkozás nevében is nagyobb összegű forrásokra pályázni, hiszen ekkor még nem volt a GINOP-ban semmiféle élelmiszeripari pályázat meghirdetve.

– A 276 milliárd összes igényből az előzetes számítások szerint 80–100 milliárd forintnyi az ilyen és ehhez hasonló kockázatos projekt. Ennek ellenére a rendelkezésre álló keretet ki fogjuk tudni használni.

Folyamatban van a településképet meghatározó épületek felújítása korszerűsítése című pályázati felhívás feldolgozása, amelynek szintén a tartalmi értékelése zajlik. Jó eséllyel májusban az önkormányzatok és civil szervezetek értesülhetnek a támogatói döntésekről. A 27 milliárd forintos keretösszegre több mint 2000 pályázat érkezett be, 76 milliárd forint igénnyel.

A következő nagyobb csomag, amelynek jogosultsági ellenőrzését le kell zárni, a kertészeti pályázatokhoz köthetők. A kertészeti pályázatok első szakaszában, illetve második szakaszában beérkezett projekteket az államtitkárság kiemelten kérte kezelni. Ugyanez vonatkozott az állattartó telepekhez köthető beruházásokra. A nagyon részletes prioritási listából látható, hogy a beruházási pályázatok jelentős részénél a nyár folyamán döntések születnek.

Vannak olyan pályázatok is, amelyek nem beruházás jellegűek, de mindenképpen kiemelten kezelendők. Ilyen az agrár-környezetgazdálkodási program második szakasza. Ez a 40 milliárd forint keretösszegű második körös AKG pályázat már túl van a jogosultsági értékelésen, a közbenső szervezet szereplői – a kormányhivatalok és az államkincstár – most rakja össze a beérkezett kérelmeket, és most zajlik ezek átadása a Miniszterelnökség számára. Tehát április végére, május elejére jó eséllyel az AKG második körös pályázatai is elbírálásra kerülnek.

– Nem titok, hogy ezt annak ellenére tudjuk így kezelni, hogy már jelenleg is tart az agrár-környezetgazdálkodási programhoz köthető egységes kérelem benyújtási időszak. A gazdálkodók érdekeit figyelembe véve idén is lehetővé tettük, hogy ha valakinek nincs még meg a támogatói okirata, ettől függetlenül szankciómentesen benyújthatja előre a kifizetési kérelmét. Ezt már az egységes kérelemkezelő felület is tudja. Ezen túlmenően, a 2015-ös AKG kifizetési igényeket is be kell minden évben jelölni a felületen. Ezt nem szabad elfelejteni, mert nem automatikus a kifizetés – figyelmeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy a kifizetést minden évben igényelni kell!
Az államtitkár emlékeztetett, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) pályázati felhívásait március végéig szintén közzétették: 13 pályázatra mintegy 16 milliárd forintot lehet elkölteni.

A már korábban meghirdetett és forráshiány miatt felfüggesztett pályázatok

Emellett a nemzeti parkoknak mintegy 2 milliárd forintot, a génmegőrzésre pedig mintegy 300 millió forint kompenzációt fizetnek ki az állami tulajdonú cégeknek, mivel a pályázatokon nem vehettek részt. Az erről szóló döntés megszületett, a kormányhatározat a Magyar Közlönyben megjelent.

Lapunk kérdésére, hogy a gazdálkodók lassúnak tartják pályázataik elbírálását és az ügyintézés sem egyszerűsödött, az államtitkár elmondta:

– Ez mindig egy szakmai dilemma, hogy meddig lehet egyszerűsíteni. Mi azt látjuk, hogy vannak ebben a rendszerben kapacitások, és lehetett volna akár még egyszerűbbé is tenni a dolgokat. Amit jómagam is hiányolok, az az, hogy egy pályázathoz csatolandó dokumentumokat a magyar közigazgatás még mindig nem tud saját maga, a saját hatáskörében kezelni. Amikor az irányítóhatóság, a mi államtitkárságunk a végrehajtásban szerepet vállaló Magyar Államkincstárral és a kormányhivatalokkal egyeztetett, én akkor is azt kértem, hogy azt a dokumentációt, amelyik valahol a közigazgatásban már megvan, ne kérjük be a pályázótól. A dolog másik része, hogy az EB minden olyan biztosítékot megkövetel, amelyek azt célt szolgálják, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a pályázók ne más célokra használják fel, hanem azok valóban jó helyre kerüljenek. Néhány oldalas pályázatot nem tudunk elfogadni a gazdáktól akkor, amikor 100 millió forintos beruházási támogatást helyezünk ki. Mindenestre arra kértem a kollégáimat, hogy minél inkább csökkentsük a bürokráciát. Ezért is született meg az új kormányrendelet, melynek jótékony hatása a pályázók számára egyelőre nem érzékelhető. Majd csak akkor fognak ezzel szembesülni, ha például a megvalósítás során problémák adódnak. Az előző ciklusban a közigazgatási eljárási törvény nem adott lehetőséget módosításokra, bizonyos piaci helyzetekhez való alkalmazkodásra, ám ez az új kormányrendelet igen – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai