Növényvédőszer-piacunk sajátosságai

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Dr. Kádár András, titkár, NSZ Egyesület, 2014/04/10

A Magyarországon előállított, engedélyezett növényvédő szerek jelentős mennyisége nincs forgalomban a magyarországi növénytermesztésben, mivel a növényvédőszer-gyártással foglalkozó hazai cégek nem tudnak kellő pénzösszeget fordítani kutatásra, fejlesztésre és az EU által megkövetelt, a termék engedélyezéséhez szükséges dokumentumok előállítására. Egy növényvédő szer engedélyezési dokumentumának előállításához szükséges kutatás összege 100 millió eurós nagyságrendű, és akkor még nem beszéltünk az engedélyezés, a forgalomba hozatal és az engedélyezést követő utólagos ellenőrző vizsgálatok költségéről.

Az NSZ állandó kapcsolatot tart a Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatallal (NÉBIH), különös tekintettel a növényvédőszer-engedélyezéssel foglalkozó igazgatósággal, továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályaival, az egészségügyi intézetekkel. Kiemelt a kapcsolatunk a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növény­orvosi Kamarával. A Kamara által szervezett továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk információk továbbításával. Évente több alkalommal konzultációkat tartunk tagvállalataink részére, amelyeken bel- és külföldi szakemberek tartanak előadásokat a növényvédőszer-engedélyezés aktuális kérdéseiről. Az NSZ-hez hasonló nemzeti szövetség az EU valamennyi tagországában létezik.

Az NSZ és a többi nemzeti szövetség munkáját az ECPA (European Crop Protection Association – Európai Növényvédelmi Szövetség) fogja össze. Az ECPA egyikfontos célja az EU-ban meglehetősen kiélezett fogyasztóvédelem és a miénknél többnyire magasabb színvonalon élő fogyasztók érthető, a mezőgazdasági kemikáliák felhasználásától való riadalmainak eloszlatása. 2011 óta intenzív felvilágosítási programot folytat, hogy a növényvédelemmel kapcsolatos átláthatóság, környezetvédelem, fenntarthatóság – ezen belül a talaj, a vizek, a felhasználók és fogyasztók védelme – minél jobban megvalósuljon, és ezt a törekvést az élelmiszereket fogyasztók minél jobban elfogadják.

Az EU növényvédőszer-gyártása és felhasználása

Valamennyi növényvédőszer-gyártással és -forgalmazással foglalkozó szakember tapasztalja, hogy egyre nagyobb nehézséget okoz az új, hatékony termékek előállítása, a rezisztencia kialakulásának leküzdése és olyan termékek piacra hozatala, amelyek megfelelnek az EU-hatóságok szigorodó intézkedéseinek.

Vezető piacelemző cégek egyetértenek abban, hogy az utóbbi 10 évben csökkent a piacra kerülő új termékek száma, és megnőtt egy új termék piacra hozatalának ideje – ami egy hatékony molekula növényvédő szerré való kifejlesztését illeti. Növekedtek az engedélyezési költségek és a piacon tartás költségei, élesedett a verseny. Gyakorlatilag egyre nehezebb igazán új, hatékony hatóanyagot kifejleszteni.
Emiatt az innovatív gyártók egyre inkább a könnyebben megközelíthető USA-beli, dél-amerikai és ázsiai piacokra figyelnek, ezek igényei szerint fejlesztenek. Jellemző továbbá, hogy az innovatív gyártók egyre több biológiai hatású növényvédő szert gyártó céget vásárolnak meg, illetve mind több növényvédőszer-gyártó cég foglalkozik minőségi vetőmag termesztéssel és forgalmazással.

Az EU növényvédőszer-engedélyezése kétarcú. Egy­felől szeretnék fenntartani az intenzív, exportorientált növénytermesztést, másfelől kifejezetten szeretnének a fogyasztói elvárásoknak is megfelelni: főleg a csupán feltétlenül szükséges növényvédő szert felhasználó, integrált növényvédelmet támogatják, amellyel a gyártóipar egyébként teljes mértékben egyetért. A növényvédőszer-választék az elmúlt évtized során több mint felével csökkent, a hatóanyag-visszavonások miatt, ami oda vezetett, hogy egyes kultúrákban nem áll rendelkezésre megfelelő szerválaszték. Az EU jelenleg is egy német­országnyi területről importál mezőgazdasági termékeket, a fogyasztói igények kielégítésére.

Az elmúlt 10–12 évben régóta használt, valamilyen okból veszélyes növényvédőszer-hatóanyagok százait vonták ki a forgalomból. Jelenleg is fenyeget az a veszély, hogy bizonyos, újonnan felismert káros hatások miatt az elkövetkező időszakban növényvédő szerek tucatjai tűnhetnek el a visszavonások miatt.

A korlátozó politika csökkenti az EU-tagországok versenyképességét, és korántsem jelenti azt, hogy az EU-ba beérkező termények termesztésénél az EU-ban már nem engedélyezett termékeket nem használják.

Visszatérve például az egyes hatóanyag csoportok visszavonására a legutóbb történt, neonikotinoid hatóanyagok visszavonása a korábbinál lényegesen megnehezedett agrotechnikai módszerek helyettesítő alkalmazását teszi szükségessé. A neonikotinoid-típusú tiame­toxam, imidakloprid, klotianidin és a fipronil engedélyokiratának 2013. évi módosítása – a felhasználás korlátozása – nem engedélyezi az e hatóanyagot tartalmazó szerek talajfertőtlenítő szerként való alkalmazását tavaszi kalászosokon, illetve a rendeletben méhekre attraktívnak minősített kultúrákban. Méhekre nem attraktívnak tekintett kultúrákban csak az elvirágzást követő felhasználásuk engedélyezett. Problémát okoz a repce-, kukorica-, napraforgó-vetőmag csávázása, mivel még igen magas műszaki szinten előállított csávázott vetőmaggal történő vetés esetén is előfordulhat a leporlás veszélye, ami a szomszédos virágzó kultúrákban táplálkozó méhek elhullását okozhatja.
A fenti szerek helyettesítése agrotechnikai, kémiai, részben biológiai módszerekkel megoldható, de nem csekély nehézségek árán.

A kiskultúrák helyzete

A kis- és speciális kultúrák jelentősége igen nagy Európában. Termelési értékük 70 milliárd euró évente, ez az EU teljes mezőgazdasági termelési értékének 22%-át teszi ki, ami nagy jelentőségű az európai élelmiszer-előállítás versenyképessége és az európai fogyasztók minőségi élelmiszer-ellátása szempontjából.

A kiskultúrák növényvédelme évek óta megoldatlan Magyar­országon és más országokban is. Az elmúlt 20 évben Németországban, Franciaországban, Hollan­diában, Angliában az uborka, kelvirág, cseresznye, zöldborsó termesztésében használható szerek vizsgálata során kitűnt, hogy az ezekben károsító 209 kártevő faj közül 30 ellen nem áll rendelkezésre semmiféle hatásos, engedélyezett növényvédő szer.
A hiány közvetlen hatásaként a termelésben mutatkozó veszteségek és az extra termesztési költségek összege meghaladja az 1 milliárd eurót Európában. A közvetett társadalmi és közgazdasági, valamint környezeti hatások értéke 100 millió euró nagyságrendű. Ez utóbbi az egyes vidékeken kialakuló munkanélküliségben és a bio­diver­zitásban mutatkozó veszteségben jelenik meg.

A kiskultúrákban alkalmazható növényvédő szerek hiányát az évek óta tartó termék-visszavonásokon kívül az okozza, hogy a gyártók nem érdekeltek a kis területeken alkalmazható termékfejlesztésekben. Az egyes EU-tagországokban nagyon változó az egyes kiskultúrák termesztésére az igény, az engedélyeztetés pedig nem könnyebb egy kis kultúrában, mint a lényegesen nagyobb vásárlóigénnyel kecsegtető, nagy területen termesztett kultúrákban.

Jelenleg mintha mozdulni látszana a helyezet: az Európai Bizottság határozatot hozott, hogy a kiskultúrákban és speciális növényekben is alkalmazható növényvédő szerek engedélyezése a több éves huzavonát követően meginduljon és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket megtegyék. Ez elsősorban az engedélyezéshez szükséges pénzügyi alapok létrehozását jelenti. Szükség van arra, hogy az EU-tagországok megfelelő anyagi forrásokkal rendelkezzenek a speciális kultúrákban engedélyezhető termékek engedélyezési dokumentumainak befogadására vagy új technológiák kidolgozására.

A növényvédőszer-hamisítás és illegális forgalmazás kérdése

A növényvédő szerek hamisítása egész Európában gyakori, nagy haszonnal kecsegtető tevékenység. A NSZ tagvállalatai kb. 85 milliárd forintos forgalmának kb. 5–6%-át teszi ki a hamisított vagy illegális (forgalomba hozatali engedély nélküli) termékek árusítása.
A hamisított termékek gyakran kitűnő minőségűek, máskor igen primitív utánzatok, csomagolóanyagaik gyakran a kimért szerektől az eredeti gyári csomagoló anyagoktól alig megkülönböztethetőkig terjednek.

A hamisítást elősegítheti a párhuzamos import lehetősége, ami az EU-nak a termékek szabad áramlását elősegítő elvén alapszik. Ha az eredeti termék egy országban olcsóbban megvehető, mint a cél­országban,akkor azt érdemes átvinni a magasabb árfekvésű piacra. Párhuzamos import esetén az engedélyezés lényegesen gyorsabb, mint az eredeti, ún. referencia terméké. A párhuzamos importtal járó megkötöttségeket kijátszva, például illegális átcsomagolással az importált termék mennyisége olcsó adalékanyagokkal jelentősen „megszaporítható” és jelentős haszonnal eladható azoknak, akik eléggé tudatlanok vagy minden áron jól akarnak járni. A hamisított termékek főleg Ukrajna felöl, de akár a tengeren túlról kerülnek be Magyarországra, például a hamisítás vezető országából, Kínából.

A hamisított termék károsíthatja a felhasználó egészségét, hatástalan vagy fitotoxikus hatású lehet a kezelt kultúrában, az ismeretlen mennyiségű bomlástermék és szermaradék károsíthatja a környezetet és a fogyasztót, ronthatja az ipar jó hírnevét és adókieséstől fosztja meg az államot.

A termékeket gyártók mindent megtesznek, hogy a hamisított termékek megkülönböztethetők legyenek az eredetiktől és nem vállalnak semmiféle felelősséget a hamis termék használatából eredő károk esetén. A növényvédelmi hatóság, a NAV, a rendőrség mindent megtesz a hamisítások kivizsgálására és a felelősök felkutatására. Az NSZ évi rendszerességgel folyamatosan előadásokon, plakátokon, kiadványokon hívja fel a termelők figyelmét a hamisított növényvédő szerek használatának veszélyeire.

A biopeszticidek kérdése

Ha csak a hazai szaksajtót nézzük, akkor is látható, hogy megindult a biológiai hatású műtrágyák vagy növényvédő szerek fejlesztése és forgalmazása. A nagy tőkeerejű gyártók sorra vásárolják fel a hatásos anyagokat gyártó, de a piaci viszonyok „megpróbáltatásait” nehezen elviselő kis cégeket.

Ami a jövőt illeti, jó lenne erről minél többet tudni, akár a növényvédőszer-használatot helyettesítő, a fenntarthatóságot és a biodiverzitást elősegítő módszerek alkalmazásáról, akár a növényvédőszer-forgalmazás kérdéseiről. A válasz csak feltételezéseken múlik. Meglátjuk, mit hoz a jövő: szakmánk gyorsan fejlődik, és a jövőben is nélkülözhetetlen eleme marad a növénytermesztésnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai