Tegyünk rendet a Nap alatt!

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2017/05/05

Ha nem is olyan ütemben, mint Európa egyes országaiban, de hazánkban is egyre inkább felfutóban van a zöldenergia termelése és hasznosítása, ezek közül is azok a technológiák, amelyek a Nap erejét hívatottak felhasználni energiatermelésére. Az ilyen berendezések beruházása során alapvetően a saját energiaszükséglet kielégítése az elsődleges szempont, de hazánkban is lehetőség van az ezt meghaladóan termelt energia értékesítésére.

Környezetvédelmi termékdíj

Már a beszerzés során számolnunk kell az egyik adófajtával, ami nem más, mint a környezetvédelmi termékdíj, ugyanis azok a berendezések, amelyek villamosenergia előállítását szolgálják, 2015 óta termékdíjkötelesek.

A termékdíj a villamos energia előállítását, mérését és átvitelét biztosító eszközöket egyaránt terheli. Az, hogy kinek kell bevallani és befizetni a termékdíjat, annak a függvénye, hogy hogyan, pontosabban kin keresztül történt az eszközök beszerzése. Abban az esetben, ha belföldi forgalmazón keresztül valósítjuk meg a beruházást, vagyis vásároljuk meg az energia termeléséhez szükséges eszközöket, akkor az adózást érintő adminisztráció és adófizetés a forgalmazót terheli, mi legfeljebb a magasabb vételáron érezzük a termékdíj hatását. Abban az esetben, ha külföldről hozzuk be mi magunk a beruházás eszközeit, akkor már nekünk kell a bevallással kapcsolatos adminisztrációt intézni és persze az adót is megfizetni.

Az utóbbi esetben tudni kell, hogy alapvetően a termékdíj-kötelezettség a számlán szereplő vagy annak hiányában a teljesítés időpontja. A termékdíj alapja a termék tömege, melyet két tizedes pontossággal kilogrammban kell megadni. Ez jelen esetben 114 Ft/kilogrammot jelent.

A termékdíjköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell bejelentést tenni az adóhatósághoz. A bejelentés a 17TKORNY nyomtatványon kizárólag elektronikus úton tehető meg. Ezt követően pedig szintén elektronikus úton kell negyedévente a negyedévet követő hónap 20-áig bevallást benyújtani és a fizetendő termékdíj összegét megfizetni.

A harmadik negyedévi bevallásban a következő, a tárgy év negyedik negyedévére vonatkozóan termékdíjelőleg-bevallási kötelezettség is fennáll. Ennek összege az év addigi, tehát első három negyedévére fizetendő termékdíj harmadának 80%-a, melyet az év végéhez közeledve december 20-áig kell befizetni.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy a csekély mennyiségű kibocsátó átalányban fizesse meg az adót. Ez az elektromos berendezések esetében 10 000 Ft/év.

Az általány tekintetében azonban külön rendelkezések vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre. A tárgyévet megelőző évben maximum évi tízmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő ősterelő 2000 Ft/év átalány fizetésére kötelezett. A tárgyévet megelőző évben tízmillió forintot meghaladó, de ötvenmilliót el nem érő nettó árbevétel esetén 7000 Ft/év az általány összege, míg a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági őstermelő 5000 Ft/év adót köteles fizetni. Az átalányfizetést választóknak a termékdíj-köteles tevékenységük bejelentésekor kell bejelenti, hogy termékdíj-kötelezettségét termékdíjátalány fizetésre jogosultként kívánja teljesíteni. Nyilatkozatát csak az árbevételét érintő értékhatárok túllépése esetén változtathatja meg.

Fontos kiemelni, hogy a törvény mezőgazdasági termelőnek az európai uniós szabályozás értelmében vett mezőgazdasági őstermelőt tekinti. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a mezőgazdasági termelő számára a termékdíj-átalányfizetés választásának lehetősége is biztosított.

A mezőgazdasági termelőként átalányfizetést választónak nem kell bevallást készítenie, ezzel teljes mértékben mentesül a bevallási, adatszolgáltatási és nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól. Éppen ezért a mezőgazdasági termelő befizetési kötelezettsége is eltérő – ugyanis nem terheli bevallási kötelezettség –, viszont tárgyévi átalánymegfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig kell teljesítenie. Itt kell azt is megjegyezni, hogy termékdíjelőleg-megállapítási kötelezettség sem terheli a mezőgazdasági termelőt.

A mezőgazdasági termelő átalány termékdíját, annak tárgyévet megelőző évi árbevételéhez képest eltérő mértékben kell megállapítani.

Az elért jövedelem adózása (SZJA, EHO)

A beruházás lezárását követően megkezdődhet az energia termelése. Ahogy a bevezetőben is említettem, a termelés során lényeges szempont a felhasználás mértéke, ugyanis, ha a megtermelt energia teljesen saját részre kerül felhasználásra, további gondunk, teendőnk természetesen nincs az adózást illetően. Értelemszerűen előfordulhat, hogy az energiatermelés volumene és az igényelt energia mértéke nem minden esetben van egyenlő arányban. Ilyenkor a megtermelt és fel nem használt energiát – ha nincs beépítve ezt megakadályozó eszköz – az energiakereskedő, vagyis a szolgáltató felvásárolja, mely felvásárlási ár jövedelemszerzésnek minősül. Lényeges lehet ilyenkor azonban a felek közötti elszámolás módja is, mivel ha a visszatáplált energia ellenszolgáltatásának értékét a szolgáltató egyszerűen levonja az egyébként a szolgáltatásért fizetendő összegből és csak az így fennmaradó díjat kell megfizetni, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettségünk.

Viszont abban az esetben, ha a levonást követően követelésünk keletkezik, tehát az energiakerekedő vagy szolgáltató tartozik felénk, akkor az így szerzett jövedelem után már számolnunk kell az adózással kapcsolatos adminisztrációs és adófizetéssel is. A visszatáplált energia után járó ellenszolgáltatás adózása minden esetben egyedi elbírálás alá esik, mivel több tényező függvénye. Egyrészt függ az energiatermelés alapvető szándéktól (saját célra vagy ezt egyértelműen meghaladó mértékű kapacitással bíró beruházás történt). Másrészt függ a visszatáplálás üzletszerűségétől, illetve rendszerességétől is. Éppen ezért mindig csak az egyedi ügyben lehet eldönteni, hogy a visszatáplálásból eredő jövedelem adózására egyéni vállalkozóként (esetleg társás vállalkozás keretében) vagy magánszemélyként egyszerűen adószám kiváltásával történik, vagyis röviden azt, hogy milyen adózási szabályok érvényesülnek.

Mivel adóköteles tevékenység csak adószám birtokában végezhető, ez konkrétan azt jelenti, hogy ha egy vállalkozási tevékenységet nem végző magánszemély, kifejezetten saját célra termel energiát, azonban alkalmanként előfordul, hogy azt nem felhasználva visszatáplálja, akkor esetében nem kell egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, mivel se rendszerességről, se üzletszerűségről nem lehet beszélni. Vagyis esetében elegendő adószám igénylése a NAV-tól és az elért jövedelem után – adószámos magánszemélyként –, mint önálló tevékenységből származó jövedelem után kell az adót megfizetnie. Ennek keretében választható a tételes költségelszámolás vagy a bevétel 10%-ának költséghányad szerinti számítása is. Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózását korábbi cikkünkben már részletesebben is kifejtettük, de a konkrét szabályokról, a bevételként, költségként elszámolható tételekről, a jövedelemszámítás legfontosabb tudnivalókról a NAV honlapján is található részletes információ. Annyit azonban külön is érdemes kiemelni, hogy ez esetben biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem keletkezik, így a 22%-os egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni. Mivel ezen tevékenység nem egyéni vállalkozói jogviszony keretében történik, ezért a jövedelemadó előleget és az EHO összegét is a kifizetőnek, vagyis a szolgáltatónak kell levonnia, és majd az adóhatóság felé bevallania és be is fizetnie. Tehát nekünk a szolgáltató nettó összeget fog kiutalni, melyről egyébként évente jövedelemigazolást is ki kell állítson.

A fentiekben leírtak igazak arra az esetre is, ha ugyan már vállalkozói tevékenységet végző nem a tevékenységéhez, hanem attól teljesen függetlenül valósítja meg az energia termelést. Ilyen lehet, ha a vállalkozó az otthonában – ami egyébként nem a vállalkozás székhelye, telephelye – telepít napkollektorokat.

Abban az esetben, ha a visszatáplálás üzletszerűen történik, vagy maga a beruházás kifejezetten haszon szerzés céljából valósult meg (a saját célra történő felhasználást kielégítő kapacitású berendezésnél egyértelműen nagyobb a beszerzett eszköz termelési volumene), vagy ezektől függetlenül is rendszeres a visszatáplálás, akkor az már gazdasági tevékenységnek minősül, így csak egyéni vállalkozás vagy társas vállalkozás keretében történhet.

Az áfa kérdése

Ezen túlmenően nem szabad megfeledkezni az áfa-alanyiságról sem. Függetlenül az a választott adózási módtól, azt is vizsgálni kell, hogy a szerződő fél alanya-e az áfának vagy sem. Ha valaki az egyszerűsített vállalkozói adó alá jelentkezett be, akkor nem lesz alanya az áfának. Adószámos magánszemélyként is lehetséges, hogy nemcsak alanya az áfának a visszatáplálást teljesítő fél, de áfafizetésre is kötelezett. Természetesen – a feltételek fennállása esetén – itt is választható az alanyi mentesség.

Fontos kiemelni, hogy a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó különös szabályok nem alkalmazhatók az energia visszatáplálásból származóan elért jövedelem adózása során.

Egyéb díjak

Végezetül ki kell emelni, hogy az elmúlt időszakban több olyan hír is napvilágot látott, miszerint a napenergiát használók részére új adó kerül bevezetésre, ezért minél előbb, még április előtt be kell jelenteni a napenergia-beruházási szándékot. Bár az esetleges adók, díjak kifizetése ugyanabból a pénztárcából történik, ezért ebből a szempontból a különbség nem bír relevanciával, azonban a szó szoros értelmében kifejezett adó bevezetése az ismert jogszabályokban nem szerepel, hanem az adózástól teljesen függetlenül egy díjtétel jelent meg az ezt szabályozó rendeletben.

Ennek lényege, hogy úgynevezett elosztói teljesítménydíjat kell fizetni a háztartási méretű kiserőművet üzemeltetőnek abban az esetben, ha az energia visszatáplálására alkalmas és a rendszer-üzembehelyezési szándékról szóló nyilatkozat benyújtása 2017. március 31. után történt. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy ezen díj az elszámoláskor a számlán meg is jelenik. Ennek az egyszerű oka az, hogy a 4 kW-nál nem nagyobb hatásos teljesítményű rendszerek esetén ezt a díjat nem kell megfizetni, pontosabban úgy kell venni, mintha 0 kW lenne a teljesítmény nagysága.

Összességében elmondható, hogy az energia visszatáplálása kapcsán az egyes adózási kérdések nagyon széles spektrumon mozognak, így szükség esetén érdemes akár állásfoglalásért az adóhatósághoz fordulnunk.

Képek forrása: Tóth László: Hagyományos és megújuló energiarendszerek

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai