A biodiverzitás növelése - Brüsszelből jelentjük

Kategória: Európai Unió | Szerző: VJ (Forrás: EU), 2017/05/06

Az Európa Tanács jelentése az EFA bevezetése óta eltelt két évet öleli fel. A 15 hektárnál nagyobb szántóföldi gazdaságokban ki kell alakítani legalább a terület 5%-ának megfelelő méretű ökológiai jelentőségű területet (EFA). A gazdáknak ez a kötelezettsége az EU összes szántóföldi területének kb. 70%-ára érvényes. A maradék 30%-ra különböző okok miatt nem vonatkozik, kezdve a gazdálkodási (ökológiai gazdálkodás) és a földhasználati módtól (pl. ha a gazdaság nagy része eredetileg is füves) a gazdaság elhelyezkedéséig (különösen északon).

2015-ben közel 8 millió hektárnyi földterület lett EFA-nak minősítve, ami 10%-a a kötelezettség alá eső területeknek. Ez kétszerese az előírt 5%-nak. A 2016-os adatok hasonló képet mutatnak.

Az EFA-kat különböző módokon lehet kialakítani, a nemzeti hatóságok döntik el, hogy mi illeszkedik legjobban az adott ország körülményeihez. A gazdálkodók a nemzeti listákból választhatják ki, hogy melyiket valósítják meg a területükön. Az EFA lehet ugar, sövény, erdősáv vagy pufferzóna, amely közvetlenül hat a biodiverzitásra. Tartalmazhatnak olyan speciális termőterületet is, amelyek közvetett hatással vannak a biodiverzitásra, például azáltal, hogy kevesebb műtrágyát igényelnek.

A jelentésből kiderül, hogy a gazdák által választott legáltalánosabb EFA formák azok, amelyek „produktív”-nak tekinthetők – vagyis ahol nitrogénmegkötő terményeket, például lucernát vetettek (növeli a talaj nitrogéntartalmát és csökkenti a műtrágyaigényt), vagy köztes kultúrát termesztenek (gyorsan növő termények a főnövények között, amelyek felveszik a túl sok nitrogént). A másik legnépszerűbb forma az ugaroltatás.

Ez a három típus fedi le az összes EFA több mint 90%-át. Más típusok, beleértve a tájképi elemeket (pl. sövények, erdősávok) és pufferzónák, kevésbé terjedtek el.

Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy míg az EFA-k általában véve jó hatással lehetnek a biodiverzitásra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra (pl. beporzás, kártevő- és kórokozó-szabályozás, a víz kémiai állapota, talajerózió), néhány EFA-típus előnyösebb, mint mások. A legjobb hatású a tájképi elemeket tartalmazó és az ugaroltató EFA, míg a köztes termesztés kevésbé hatékony.

A jelentés rámutat arra, hogy az eredmények olyan tényezőktől is függenek, mint például a talajtakarás, a vetett fajok és a vegetáció diverzitása, az eltelt idő, az elhelyezkedés és a vegyszerhasználat. Például egy ugar esetében vadvirágok vetése segíti legjobban a beporzást, míg a csupaszon hagyott talajnak káros hatása is lehet, például talajerózió. Azonkívül, ha hosszú ideig ugaroltatunk egy területet és mellőzzük a vegyszerek használatát, akkor kimutathatóan csökken az élőhelyek zavarása, különösen a madarak szaporodási időszakában.

Az EFA-típusok jelenlegi megoszlása és az a tapasztalat, hogy környezeti hatásukat befolyásolja az is, hogy mennyi ideig kezelik így a területet, különös érdeklődésre tarthat számot. Az EFA új szabályai, amelyeket jelenleg még a Tanács és az Európa Parlament jogalkotói vizsgálnak, figyelembe kell, hogy vegyék ezeket a tapasztalatokat; javítani kell a kezelési gyakorlaton, mint például, hogy mennyi ideig tartsanak az EFA különböző típusai, például az ugaroltatás vagy a köztes termesztés, vagy a növényvédő szerek használatának tiltása a termelő vagy potenciálisan termelő EFA területeken. Másrészt, a környezetileg legjobb hatású EFA-típusok követelményeinek racionalizálása ösztönözheti a gazdákat, hogy szélesebb körben alkalmazzák ezeket.

A Tanács értékelése az EFA-k megvalósításáról része volt a Tanács jogalkotói és az Európa Parlament közötti megállapodásnak annak meghatározása érdekében, hogy a minimális 5%-os területmértéket felemeljék-e 7%-ra vagy sem. A jelentés azt támasztja alá, hogy az EFA-ként használt területek (átlagosan) már így is meghaladják a magasabb javasolt értéket, ezért a Tanács úgy döntött, hogy nem indítványozza a minimumszint növelését.

szigorúbb élelmiszerlánc-ellenőrzés

Új EU-jogszabályok fogják erősíteni a teljes élelmiszerláncot a termelőtől a fogyasztóig, átfogó ellenőrzésekkel az élelmiszer-biztonság, takarmányozás, növényegészségügy, rovarirtó szerek, az állatok egészsége és jólléte területén.
Az új EU szabályozás az élelmiszerlánc minden résztvevőjét érinti:
be nem jelentett ellenőrzések minden szektorban;
hatékonyabb fellépés a csaló, félrevezető gyakorlatok ellen;
közös szabályok a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek határmenti ellenőrzésére;
az EU-országok együttműködésének és támogatásának erősítése.
Az új szabályok az EU hivatalos lapjában történő megjelenésük után 20 nappal fognak életbe lépni. A szabályozást fokozatosan fogják bevezetni, időt hagyva az országoknak és vállalatoknak az alkalmazásra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai