A mezőgazdaság jövőjét formáljuk

Kategória: Növényvédelem | Szerző: H. Gy.

Tora Péter, üzletágvezető

Üzletágvezető úr, engedje meg, hogy a kinevezése alkalmából személyes kérdéssel kezdjük a beszélgetést. Tudjuk Önről, hogy 17 éve dolgozik a Bayernél, és a kinevezése előtt hat és fél évet külföldön töltött el. Mindez azt igazolja, hogy több területen is kipróbálhatta magát, sikereket ért el és bőséges tapasztalatokat szerzett. Miként hasznosíthatja az eddig megszerzett tudást, tapasztalatokat?

– Köszönöm a kérdését. Lassan három évtizede vagyok a szakmában, hiszen 1990. január elseje óta dolgozom a növényvédő szer iparágban. A Bayerhez 2001. január elsejével léptem be, és 2001-től 2010-ig a Bayer Crop Science kereskedelmi vezetője voltam itt, Magyarországon. Ezt követően, 2010-től 2016 decemberéig, vagyis hat és fél évet dolgoztam külföldön, öt éven át a Bayer Crop Science észak-afrikai üzletét irányítottam. Ez időszakban Tunézia, Algéria, Marokkó kereskedelmi üzletéért feleltem. Majd 2015-től 2016 decemberéig a Bayer Crop Science európai központjában, Lyonban dolgoztam a marketing csapat tagjaként. Tehát a kereskedelem és a marketing területén egyaránt dolgoztam. Ugyancsak megtanultam a különböző részlegek összehangolását, egy csapat vezetését, mégpedig mátrixtípusú szervezetben. Sok tapasztalatot szereztem a pénzügyi, logisztikai területeken, miként a humán erőforrás szakterületén is. Mindezen tapasztalatokat idehaza is jól tudom hasznosítani, míg a központban eltöltött időszakból a legjobban a kapcsolataimat tudom kamatoztatni, hiszen sokat dolgoztam együtt különböző projektek keretében lengyel, belga, holland, francia, német marketingszervezetekkel is.

– Milyen felelősséggel jár az új kinevezése?

– Üzleti szempontból a hazai jelentősen nagyobb kihívás, mint az észak-afrikai, mivel Magyarország mezőgazdasága fontosabb szerepet tölt be, mint az említett három országé együttvéve. A Bayer Hungária Kft. összefogja az ember- és állat-egészségügyi, valamint a mezőgazdasági üzletágat. A Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója idén január elsejétől Kárpát Krisztina, míg én a mezőgazdasági üzletágnak vagyok a vezetője. A Nunhems Hungary Kft, mely szintén 100 százalékban Bayer-tulajdon, ma külön egységként működik a magyar kertészeti vetőmagok piacán.

– Hányan dolgoznak a csapatában?

– Csaknem negyvenen dolgozunk ebben az üzletágban, megújult szervezeti struktúrában: A kereskedelmi részleget Kiss András vezeti, ezen belül a dunántúli csapatot Csernus Péter irányítja hét képviselővel, a keleti oldalon nyolc kollégával Pocsai Béla dolgozik. A fejlesztési, engedélyeztetési osztályt Kratancsik Elvira vezeti, heten dolgoznak ezen a területen. A marketingtevékenységünk átalakult, megújult. A közép-kelet-európai regionális szervezet vette át a termék- és növénystratégia irányítását, a magyarországi szervezetben ügyfélmarketing tevékenységet végzünk. A különböző termékek piacra juttatását szervezzük, a vevőink igényeit elemezzük, s igényeikre szabott akciókat készítünk. Kiemelhetem a digitális marketing és a precíziós gazdálkodással összefüggő új területeket.

– Az eddigiekből azt is leszűrhetjük, hogy Ön a változás, a változtatás híve, irodalmi hasonlattal élve, a „változás gyermeke”. Valójában mit jelent az, hogy a marketingtevékenység nemcsak szervezetileg, hanem stratégiai szempontból is megváltozott?

– Jól látja. A változás azt is jelenti, hogy a világ gyorsan változik, s benne mi magunk, de a vevők és szokásaik is változnak. A Bayer nem szeretne kimaradni a változásokból, hanem alkalmazkodni szeretne ezekhez, új innovációkkal megjelenve a piacon. A Bayer a változás élére szeretne állni, aktívan szeretné formálni a mezőgazdaság jövőjét. Ez azt jelenti, hogy az agrárágazat „pulzusán” tartjuk a kezünket, elemezzük a változásokat, felmérjük az igényeket, látjuk a generációváltás folyamatát, s tapasztaljuk a vevői szokások változásait. Szeretnénk felkészülni a mezőgazdaság digitális változásaira, azokra az időkre, amikor a farmerek az okostelefonjukról tudják majd elemezni és irányítani a mezőgazdasági munkát. A világ efelé halad, mégpedig rohamléptekkel.

– Ahhoz, hogy a változások folyamatában benne legyenek, sőt Önök diktálják a tempót, rengeteg információra van szükségük. Honnan kapják, veszik ezeket az információkat?

– A Bayer világcég, amely rengeteg eredménnyel rendelkezik, és óriási információs bázisa van. Amikor ma azt mondjuk, hogy a marketing nem a termékre fókuszál, hanem a vevői igényekre, akkor máris az új stratégiáról beszélgetünk. Ugyanis egy olyan ajánlat, amely a termelői igénnyel nem találkozik, nem lehet sikeres. Ezért most azt tesszük, hogy valamennyi szántóföldi növényi kultúrában feltérképezzük a munkafolyamatokat a vetéstől a betakarításig, felmérjük, hogy a termelő milyen nehézségekkel találkozik, és hol lehetne ezekben a folyamatokban segíteni annak érdekében, hogy hatékonyabban termeljenek. Ezek a munkatérképek mást és mást tartalmaznak egy-egy országot illetően, hiszen más a gazdasági környezet például az Egyesült Államokban, más Franciaországban, és más idehaza. Mi tehát a hazai környezetet elemezzük, és ehhez alakítjuk ki az ajánlatainkat, mert nem akarunk lemaradni.

– Hol van a Bayer konszern helye a nagyvilágban?

– A Bayer jelenlegi, növényvédelmi üzletága második a világon, csak a Syngenta előzi meg. Ha ez év végére a bejelentett Monsanto-felvásárlás majd végbemegy, és megkapja valamennyi engedélyét, akkor a Bayer új mezőgazdasági üzletága piacvezető lesz mind a növényvédő szerek, mind a vetőmagok piacán.

– Miért fontos a növekedés?

– Egy multinacionális cégnek igen sok fronton kell helytállnia. Egyrészt meg kell felelnie a piaci elvárásoknak, de nagyon fontos az is, hogy a Bayer megfeleljen a részvényesek elvárásainak is. A piaci elvárások a mezőgazdaságban új innováció megjelenését jelentik, nem feltétlenül csak az új növényvédelmi megoldások és vetőmagok terén, hanem komplex értelemben is. Azt gondoljuk, hogy a növényvédő szer és a vetőmag újdonságok mellett technikai, technológiai újdonságokkal is meg kell jelennünk, például a precíziós gazdálkodás fejlesztésével. Így a mezőgazdaság egészében tud a cég olyan innovációt megjeleníteni, ami megfelel a vevőknek. Ezt mindig úgy szeretnénk tenni, hogy a társadalmi felelősségvállalásnak is fontos szerepet szánunk, vagyis a szabályokat, környezeti előírásokat, a fenntartható fejlődés előírásait is betartsuk.

– Magyarország – ha ránézünk a térképre – kis pont a világ agrárgazdaságának piacán. Hogyan lehet idehozni a világcég által kidolgozott innovációkat? A kutatás-fejlesztésben helyet kapnak-e a magyar igények?

– Egyrészt azt mondhatom, hogy a magyar mezőgazdasági piac nem is olyan kis pont. A régión belül elég jó helyzetben vagyunk, és főleg a kukorica területek miatt elég fontos szerepünk van Közép-Kelet-Európában. Kutatás-fejlesztést Magyarországon nem végez a Bayer. A jelenlegi elképzelés szerint a Bayernél a fejlesztések regionális szinten zajlanak. A Bayer igyekszik olyan megoldásokat találni, amelyek a közép-kelet-európai régióban is megfelelően hasznosíthatóak. Ezzel együtt, ha például Magyarországon speciális gyomprobléma jelentkezik napraforgóban (lásd Ambrosia elatior), akkor arra a Bayer külön is odafigyel, és igyekszik a probléma megoldására fejleszteni. Ezen felül előfordulhat, hogy a kisebb jelentőségű növényvédelmi problémákra a Bayer nem tud külön termékeket fejleszteni Magyarországon.

– Muszáj szólnunk a klímaváltozásról és annak hatásairól.

– Ez nagyon fontos és érdekes kérdés. A klímaváltozással kapcsolatban nagyon sok közös problémára keressük a választ. A klímaváltozás hatása lehet az is, hogy nem jut elég élelmiszer a növekvő népességnek, és az egy főre jutó földterületek nagysága csökken. A Bayer a kutatókat arra ösztönzi, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyekkel ellensúlyozni lehet ezeket az ellentmondásokat, például az éhínség felszámolására helyben alakítsanak ki megfelelő feltételeket. Tehát jó megoldás az, ha helyben alakítanak ki megfelelő feltételeket az éhezés megszüntetésére.

– Akkor pontosítsunk még egy kicsit: mely területek tartoznak Önhöz?

– A Bayer Hungária Kft. a hazai központja, ezen belül a Crop Science üzletágért felelek. Ebbe beletartozik a növényvédelem, a vetőmag, a közegészségügy, de mint már említettem, a Nuhnems külön kft-ben dolgozik a kertészeti vetőmagok piacán, vezetője Sárfalvi László kollégám. Külön üzletágat képvisel az állat-egészségügy, akik a felelős állattartás programon dolgoznak.

– Az egyik erősségük a növényvédelem, amely jelentős változásokon ment és megy keresztül napjainkban is.

– A Bayer az egyik éllovas abban, hogy az új szabályozásoknak megfelelő növényvédő szerekkel jelenjen meg a piacon. Mindent azonban nem lehet helyettesíteni. Az elmúlt két évben azt figyelhettük meg, hogy nemcsak tudományos érvekre alapozva, hanem társadalmi nyomásra és emocionális, politikai alapon is születnek döntések a vegyszerek kivonását, kitiltását illetően. A Bayer jogkövető módon van jelen a piacon, és a betiltott szereket nem forgalmazza, de minden esetben hangoztatja, hogy a döntéseknek nincsen tudományos megalapozottságuk, s ez okozhat bizonyos helyeken olyan hiányokat, amelyekkel a termelők nem tudnak mit kezdeni. Vagy olyan hatóanyagokhoz nyúlnak vissza a termelők, amelyek rosszabbak a kitiltott szernél (például a régebbi foszforsav észterek). A kutatóink azon dolgoznak, hogy új hatóanyagokkal tudjunk a piacon megjelenni. Szerintünk nem annyira tragikus a helyzet a kivont hatóanyagok miatt, mert mindig lesz olyan megoldás akár a nemesítésben, akár a növényvédelemben, ami az új kihívásokra is választ ad.

– És mi a helyzet a vetőmagágazatukban?

– Jelenleg kicsi még ez az üzletágunk, csak repce vetőmagunk van, amiben a piaci részesedésünk 5 százalék, azonban folyamatosan növekszik. Amennyiben jóváhagyják, a Monsantóval közösen létrejövő új cégen belül a vetőmagágazat szerepe jelentősen megnő majd, hiszen a Dekalb nevű kukorica vetőmag piacvezető.

– Végezetül: hogyan összegezhetjük az üzletfilozófiájukat?

– Üzleti filozófiánk az, hogy a jelenlegi piaci pozíciónkat megtartsuk, fejlesszük. Stagnáló, illetve enyhén emelkedő piaccal számolunk. A magyar piac stabil, ahol a kereskedelemben és a termelő üzemeknél nagy koncentráció ment végbe. A piac folyamatosan fejlődik, az innováció jó arányban van jelen. Szeretnénk, hogy a jelenlegi 23–24 százalékos piaci részesedésünket – ha a hazai piac átlagosan egy százalékkal nő, akkor – 2 százalékkal növeljük. Idén a fő feladatunk a jelenlegi szervezeti átalakítás mellett a Monsanto-fúzió, ami óriási kihívás lesz számunkra is.

Ez is érdekelhetiZöld keresztet minden magyar szántóra!Amit a dióburok-fúrólégyről érdemes tudniA zöldség-gyümölcs ágazat 2021. éve