2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Megkérdeztük!

Kategória: Növénytermesztés | 2017/05/12

Felhasználói tapasztalatok az Arysta biostimulátorával szőlőben

Körmendi József,
Nyakas Pince Zrt.

Körmendi József vagyok, a Nyakas Pince Zrt. szőlészeti vezetője és növényvédő szakmérnöke. Cégünk az Etyek–Budai borvidékhez tartozó, Tök és Budajenő határában telepített szőlőültetvényekről származó szőlő alapanyag előállítását és feldolgozását, valamint a belőlük készült borok forgalmazását végzi. A 172 ha-os jelenlegi területünkhöz ebben az évben 16 ha új ültetvény telepítését tervezzük. Régebbi telepítésű szőlőinkben (110 ha) GDC és egyesfüggöny művelésmódban, míg a 2003-tól telepített új ültetvényeinken (60 ha) középmagas kordonon termesztünk. Fajtaszortimentünkben megtalálhatóak a ma divatos fehér fajták: Irsai Olivér, Chardonnay, Rizlingszilváni, Sauvignon Blanc, Szürkebarát és Rajnai rizling, valamint a rosé alapanyagként termelt Kadarka, Kékfrankos, Pinot noir és Merlot is. Egy 3 ha-os parcellán pedig biotermesztést folytatunk. A korszerűbb ültetvényeinkben 2 db alagutas rendszerű (LIPCO) permetezőgéppel végezzük a növényvédelmet, amelyek rendkívül létakarékos kivitelezést biztosítanak. Meggyőződésem szerint ugyanis az a szermennyiség fejti ki hatását, ami a növény levélzetére kerül. Cégünk gyakorlatában ezért az alkalmazott vegyszereket nem ha-dózis, hanem koncentráció alapon juttatjuk ki a fiatalabb ültetvényekben, amely technológia több évjáratban is kiállta már a próbát. Még a szezon derekán sem permetezünk 350 l/ha-os lémennyiség fölött ebben a permetezési módban.

A biostimulátorok alkalmazása területeinken minden évben rendszeres, hiszen jelentős részt képvisel az Irsai Olivér fajta, melyre jellemző a partenokarpia és a fürtön belüli bogyóméretek heterogenitása. Ezért is próbáltuk ki 2015-ben ebben a fajtában az Arysta javaslatára a Goëmar BM-86 tengeri alga bázisú biostimulátort, melyet a cég ennek a problémának a kezelésére is ajánlott. A kísérletet 3 ha-on, GDC művelésű szőlőben végeztük el, melynek mért eredményei igen meggyőzőek voltak számomra a kezeletlen kontrollterülethez képest. Kijuttatása 2×3,0 l/ha-os dózisban történt a fürtlehajlás és teljes virágzás stádiumában, a növényvédelmi kezelésekkel kapcsoltan, hagyományos ha-dózis alapon alkalmazva. A szüret idején végzett értékelésben egyértelműen jelentkezett a készítmény termékenyülésre és fürtátlagsúlyra gyakorolt pozitív hatása.

A tavalyi évben már egy 40 ha-os blokkban (Irsai, Sauvignon, Rizlingszilváni stb. fajtákon) használtuk a készítményt szőlész kollégáim jó tapasztalata és a 2015-ös eredményeink alapján. Az első kezelés ideje teljes virágzás stádiumában, a második kezelésé sziromhulláskor volt 250 literes lémennyiséggel kipermetezve – az előző évi gyakorlattól eltérően –, már koncentráció alapon kijuttatva. A kezelés célja az Irsai Olivér fajtában a 2015-ös év aszályos periódusában végbemenő rossz fürtdifferenciálódás miatt kialakult kevés számú fürtön a lehető legjobb kötődés elérése volt. Azt gondolom, hogy ezt sikerült is elérnünk, köszönhetően a Goëmar BM-86-nak és a lombtrágyázási programunknak. A kezelt fajtákat 10–12 t/ha termésmennyiséggel takarítottuk be, amely az évjárathatásnak köszönhetően egy jó-közepes borminőséget adott. Visszatekintve egyébként elmondható, hogy a tavalyi év növényvédelmi szempontból nem volt egyszerű.

A Goëmar BM-86 biostimulátort 2017-es évben is fogjuk használni, mert egyre több évben jelentkeznek szélsőségek időjárásunkban a kötődés időszakában, melyek negatívan hathatnak a termékenyülésre, különösen az arra érzékeny fajtáknál. A biostimulátorok használatával ez a rizikófaktor mérsékelhető.

Tóth Marianna, Ker-Bor Kft.

Tóth Marianna vagyok, a Ker-Bor Kft. termelésirányítója és résztulajdonosa. Cégünk – immáron közel 10 éve – kizárólag bioszőlő-termesztéssel foglalkozik Pest megyében, a Monorierdő–Gomba–Bénye községek határolta területeken, melyek a Kunsági borvidékhez tartoznak. Édesapám, Tóth László szellemi örökségeként folytatom a bio-szőlőművelést, aki elhivatottan kereste az új és hatékony alternatívákat a technológiában. Az általa szerzett ismereteket hasznosítani tudom a jövőben is.

250 ha termő bioszőlő ültetvényünk tavaly egy 20 ha-os, újonnan eltelepített területtel bővült. A szőlők átlagéletkora rendkívül változatos, 40 évestől a 10 évesig terjed. Talajtípusunk a Pest megye ezen részére jellemző humuszos homok. Művelési módok közül az ernyő- és kordonművelést választottuk. Fajtáink között megtalálható a Rizlingszilváni, Karát, Olaszrizling, Chardonnay és Sauvignon, a vörös fajták közül pedig a Cabernet franc és Cabernet sauvignon. A termés 10%-át feldolgozzuk és borként értékesítjük, a többit szőlőként adjuk el. A biostimulátor készítményeket az átállás óta folyamatosan használjuk, egyrészt a mennyiség fokozására (a kötődés javítása) és minőségi paraméterek (cukorfok) javítására, másrészt mikro- és mezoelemek pótlása céljából, hiszen műtrágyázást-lombtrágyázást nem végezhetünk a területeken.

Az Arystával 3 éve kezdtük el a szorosabb együttműködést, mivel a cég portfoliójában több készítmény is engedélyezett az ökológiai gazdálkodásban. Tavalyelőtt 40 ha-on, tavaly már 156 ha-on permeteztünk Arysta biotechnológiával, melynek egyik sarkalatos eleme volt a Goëmar BM-86 biostimulátor. A területi képviselők javaslatára a virágzás kezdetétől 3 alkalommal, egészen kötődés végéig juttattuk ki a tengeri alga bázisú készítményt a növényvédelmi kezelésekkel kapcsoltan, 3,0 l/ha egyszeri dózist használva. Az alkalmazott lémennyiség 500 l/ha volt. A kezelt fajtákon (Olaszrizling, Sauvignon, Szürkebarát, Chardonnay) kiváló kötődést tapasztaltunk és szüretkor egységesebb fürtátlagtömeget kaptunk.


Kezeletlen

Goëmar BM-86

Ezt a tápanyagtartalmán kívül (jelentős magnézium- és bórtartalom) az algaextraktum hatásának is tulajdonítom. Keverhetőségével a réz- és kéntartalmú szerek esetében egyáltalán nem volt problémánk. Bár a tavalyi évünk elég nehéz volt növényvédelmi téren, hiszen a folyamatos esőzések hatására mind a három fontos kórokozó fertőzött a területen, de a konvencionális művelésű ültetvényekkel összehasonlítva sem volt nagyobb problémánk velük. Átlagos mennyiség átlagos minőséggel párosult a 2016-os esztendőben.

A jövőben is tervezem a Goëmar BM-86 használatát, mert elégedett vagyok a termék termésmennyiségre és minőségre gyakorolt hatásával, valamint a készítmény tápanyag-összetételével is, amely a virágzó szőlő igényihez van szabva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza