Növényvédő gépek a szőlőkben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Wachtler István, 2017/05/14

Az alkalmazás jelenlegi arányait tekintve ma még a vegyszeres növényvédelem szerepe meghatározó. Nem szükséges bizonygatni, hogy a vegyszeres növényvédelem nemcsak hasznos, hanem a környezetre és az emberi egészségre káros is lehet, sőt az ökoszisztémára a legnagyobb és a legtöbb veszélyt jelenti! Erre tekintettel a gépeket és az üzemelést úgy kell megválasztani, hogy a vegyszer a kívánt mennyiségben és eloszlásban kerüljön a célfelületre, az alkalmazott technológia feleljen meg a takarékosság és a környezetkímélő növényvédelem szabályainak, irányelveinek. A növényvédő szereket leggyakrabban permetezőgépekkel, vízzel felhígítva juttatják ki. A célfelület, a szőlő „nedvesítendő” felülete (levelek, fürtök, hajtások, vesszők) a vegetációs időszakban a hajtásnövekedéssel nő, de ezen kívül a sortávolság, a művelésmód, a szőlőfajta, a zöldmunka intenzitása szintén befolyásolják a célfelület nagyságát és ezzel a kijuttatandó permetlé mennyiségét. A hatékony permetezés alapfeltétele, hogy a lombozat megfelelően kezelt, szellős legyen, ami különben a betegségek elkerülésének, valamint a termés jó minőségének is feltétele.

A növényvédő gépek kiválasztása és üzemeltetése

Az ültetvény és az ökoszisztéma sikeres védelme érdekében fontos, hogy csak a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező és azt tanúsító matricával ellátott, a permetezőgépekre vonatkozó követelményeknek és szabályoknak megfelelő (melyet az EN12761-123 szabvány tartalmaz) gépet vásároljuk meg.

A megfelelő gép kiválasztásánál fontos szempont az ültetvény mérete, a domborzati és terepviszonyok, a sortávolság, a gép területteljesítménye, a cseppképzés módja, a szórószerkezet kialakítása stb. A jó gépkiválasztás azért is kiemelkedő jelentőségű feladat, mert alapvető követelmény, hogy a gépkapacitást, figyelembe véve az időjárás szélsőségeit is, a legrövidebb idő alatt elvégzendő munkához kell igazítani. A permetezőgépek területteljesítményét a haladási sebesség és a munkaszélesség határozza meg, a növelés lehetősége korlátozott. Az egyszerre permetezhető sorok számának növeléséhez áthidaló szerkezeteket, hidas traktorokat, ritkábban átfúvó rendszereket alkalmaznak. A lejtős területek műveléséhez készülnek szintbeállító rendszerekkel ellátott hidas traktorok és alagútpermetezők, melyek a gép stabilitását, a komfortos munkavégzést biztosítják. További nagy előnyük ezeknek a gépeknek, hogy sem a növényállományban, sem a támrendszerben nem okoznak sérüléseket, mivel a gépek a növények függőleges növekedéséhez és a támrendszerhez könnyen szintbe állíthatók.

1. kép. Vertikális vályúsor eloszlásméréshez és gépbeállításhoz

A növényvédő gépek különösen akkor veszélyeztetik a környezetet, ha nem a megfelelőt választják ki a feladat megoldásához, ha nem megfelelő a műszaki állapotuk, beállításuk, karbantartásuk, tisztításuk. A vonatkozó előírások, szabványok szerint a háromévesnél régebbi növényvédő gépeket (2009/128 EK irányelv és a vonatkozó FM rendeletek szerint) rendszeresen időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni, melyet például a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Növényvédő Gép Ellenőrző Állomásain lehet elvégeztetni. Sorolhatnánk a kopott, elhasználódott alkatrészek (fúvóka, szűrő, tömítetlenségek, növényvédőszer-csepegés stb.), hibás, rossz beállítás okozta környezetkárosodásokat. De a nem megfelelő üzemeltetési körülmények is, mint például a szeles idő, a túl magas hőmérséklet stb. sok kárt okozhatnak a környezetben. A permetezőgépek precíz, pontos beállításához nagy segítséget nyújtanak a gépkönyvben szereplő nomogramok, továbbá a különböző szórófej-katalógusok és táblázatok.

A szőlő növényvédelmére kisebb táblákon függesztett, nagyobb üzemekben vontatott, esetleg magajáró permetezőgépeket használnak. A permetlé-felhasználás a régebbi típusoknál 600–1200 l/ha, az újabbaknál 150–300 l/ha. A permetlétartály térfogata 300–2000 l, töltésszintjelzővel, hullámtörővel, nagyméretű beöntőnyílással és keverő berendezéssel, továbbá mosóvíz- és kézmosóvíz-tartállyal ellátott. A permetlétartályok űrtartalmának növelésével a kiszolgálási (töltési) idő jelentősen csökkenthető, tehát nagyobb területteljesítmény érhető el. Hidraulikus cseppképzés esetén általában dugattyús és membránszivattyúk (melyek szokásos nyomástartománya 10–50 bar), illetve légporlasztás esetén többnyire görgős, lapátos vagy centrifugálszivattyúk használatosak (1–5 bar).

A permetezőgépen a szivattyú védelmére, illetve a szórófejdugulások elkerülése érdekében több szűrő is található a beöntőszűrőtől kezdve növekvő finomsággal a fúvókaszűrőig. Tisztításukról rendszeresen gondoskodni kell. A korszerű gépeken vagy a szivattyú és a nyomásbeállító armatúra, vagy a nyomásbeállító armatúra és a fúvókák közé öntisztító rendszerű nyomószűrőt építenek be.

A kívánt permetezési nyomás beállítására, ellenőrzésére manométer, míg a megengedett legnagyobb nyomás túllépésének megakadályozására nyomásszabályozó biztonsági szelep szolgál. A nyomás egyes gépeken elektromosan állítható.

A haladási sebességgel arányos, egyenletes szórás automatikus adagoló berendezéssel biztosítható.

A szórófej a permetezőgépek legfontosabb szerkezete, a permetléből a kívánt méretű permetcseppeket készíti el, továbbá a kívánt mennyiségben és eloszlásban a célfelületre juttatja. E nem könnyű feladatot a gyártók számos konstrukcióval igyekeznek jól megoldani. Légi gépes növényvédelemben többnyire a mechanikus cseppképzést veszik igénybe. Az általában használt földi gépek cseppképzése az alábbiak szerint rendszerezhető:

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek

A leggyakoribb cseppképzés. A szivattyú által szállított permetlé nyomási és mozgási energiája a szórófejek segítségével végzi az apró cseppekre bontást. A szőlőültetvényekben gyakran alkalmazott cirkulációs szórófejeknél a cseppképzés döntően annak a forgó, örvénylő mozgásnak tulajdonítható, amelyet a folyadék a (pörgetőtestes vagy pörgetőkamrás) cirkulációs térben végez. A szóráskép általában kúp vagy legyező alakú lesz. A cseppek mérete alapvetően az alkalmazott nyomástól, a fúvóka átmérőjétől és a pörgetőtesttől függ. A permetcseppek átmérőjének döntő jelentősége van a permetezésben. Ugyanis minél kisebbek a cseppek, annál kevesebb permetlére (hatóanyagra) van szükség a fedettséghez, továbbá egyenletesebb lesz a fedettség, és kisebb lesz a csepegési veszteség, viszont növekedhet az elsodródás. Az ültetvénypermetezőkön kerámiabetétes fúvókák használata ajánlatos a nagy igénybevétel miatt. Elterjedtebbek az Albuz, Hardi, Lechler, Tee Jet fúvókák. Terjed a szórófejek egyidejű be- és kikapcsolását biztosító központi zárószelep és visszaszívó berendezés.

A szóróívre helyezett szórófejek a lombozattól eltérő távolságra vannak. Méretük, irányításuk miatt nem lehet azonos szórófejeket alkalmazni. A szórófejeket egyenként kell beállítani úgy, hogy a permetcseppek minél nagyobb mennyisége a lombozatra jusson. Kedvezőbb a helyzet függőleges szórókeret alkalmazásakor, a célfelület felé irányított és attól megfelelő távolságban elhelyezett szórófejekkel. A tisztán hidraulikus cseppképzést egyre ritkábban alkalmazzák.

Szállítólevegős permetezőgépek

A hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek hatékony alkalmazását a sűrű, zárt lombozatú növényállomány erősen korlátozza, mivel a cseppek mozgási energiájukat rövid távon elveszítik, ezért hatótávolságuk és a lombozatba behatoló képességük kicsi. A munkaminőség javítható, ha a hidraulikusan képzett cseppeket légáram (szállítólevegő) juttatja a kezelendő felületre. A légáram a lombozat mozgatásával a behatolóképességet és a levelek mindkét oldali fedettségét is javítja. Nagy mennyiségű, kis sebességű szállítólevegővel érhető el a legjobb hatás. Előállítására általában axiál-, esetleg dobventilátorokat alkalmaznak. E ventilátorok légszállító képessége 50 000–100 000 m3/h, a kilépő légsebesség 30–60 m/s.

A szőlőpermetezéshez kifejlesztett, különleges szerkezeti kialakítású, tangenciális (keresztáramú) ventilátoros permetezőgépeken két függőlegesre állított hosszú dobventilátort alkalmaznak, melyek levegőkivezető nyílásai egészen a lombfal közelébe állíthatók. A szórófejek a levegőkivezető nyílásokban vannak. A permetcseppek ezért rövid utat tesznek meg a levegőben, így kisebb a veszteség. Kisebb a levegő felhasználás és az alkalmazott légsebesség is, ezért energiatakarékos.

A szállítólevegős gépeknél cirkulációs szórófejeket és nagy nyomású dugattyús vagy membránszivattyúkat alkalmaznak.

2. kép. Axiálventilátoros permetezőgép

Légporlasztásos permetezőgépek

Általános felépítésük a szállítólevegős gépekével megegyező. A cseppképzéshez azonban elsősorban a nagy sebességgel áramló levegő porlasztó hatását használják fel. Légporlasztásról beszélünk, ha a légsebesség a cseppképzés helyén 80 m/s feletti, amit általában radiál ventilátor biztosít. Első lépésben durva folyadéksugarakra bontás történik, majd ezután következik a nagy sebességű levegő hatására a tényleges porlasztás. Kombinált cseppképzés esetén a szórófej elsődleges cseppképzését a levegő másodlagos cseppfelbontása követi, ezért kisnyomású folyadékszállítást (centrifugál- vagy görgős szivattyú) és kisebb légmennyiséget (4000–8000 m3/h) nagyobb sebességgel (80–150 m/s) szállító ventilátort kell alkalmazni. A kisebb cseppméret miatt a permetezés 150–300 l/ha lémennyiséggel végezhető.

3. kép. Légporlasztásos permetezőgép

Nagyobb felületek kezelésére a levegőt több fúvócsőben vezetik (pl. HARDI), így polipkarokhoz hasonló, állítható helyzetű kifúvónyílásokban végződő légvezető csövek alkotják a szórószerkezetet, amely a növényzethez jól beállítható. A finomabb cseppképzés jobb fedettséget eredményez kisebb permetlémennyiségnél is, az intenzív légáram pedig a fonák oldali fedettséget növeli.

Fontos a permetezőgép haladási sebességének helyes megválasztása. A sebesség növelésével csökken a hatótávolság, és a permetcseppek egyre kisebb hányada éri el a célfelületet. Ha pedig túl kicsi a haladási sebesség, akkor a permetcseppek megfolyhatnak a lombozaton. Ezért a szőlőültetvény permetezése során ajánlatos 5–6 km/h sebességgel haladni. A ventilátor légsebességét a kívánt értékre állítsuk be. Az optimálisnál mind a kisebb, mind a nagyobb légmennyiség és légsebesség csökkenti a permetezés hatékonyságát. A ventilátor akkor van helyesen beállítva, ha a lombozat másik oldalán alig érzékelhető a ventilátor keltette légmozgás. Ellenkező esetben az átfújt permetcseppek jelentős veszteséget és környezetkárosodást okoznak.

Permetlékészítés, vízszállítás

A korszerűbb permetezőgépeket zárt rendszerű vegyszeradagoló, -bemosó berendezésekkel, betöltőgarattal látják el. Ezeknél egy injektor szívó hatása biztosítja a por alakú szerek gyors oldódását, illetve a folyékony hatóanyagok bekeverését. Gyakran ún. bemosó szűrőt alkalmaznak. A por alakú növényvédőszer-adagot mérés után ide töltik be, majd nagy sebességű folyadékárammal feloldják. Új fejlesztés a feltöltő kalkulátor, illetve az átöblítést automatizáló (AutoDilute) rendszer. Az említett megoldásoknak köszönhetően a gépek precízebben tölthetők fel, a permetezés pontosabban végezhető, és a visszamaradt permetlé ellenőrzötten feloldható.

Nagyobb ültetvényekben célszerű a vízszállítást pótkocsira szerelt tartályokkal, mobil permetlékeverő és töltőberendezésekkel végezni, amelyek elősegítik a permetezőgépek gyors feltöltését, ezzel területteljesítményük jelentős növekedését.

Vegyszertakarékos környezetkímélő gépek

A műszaki fejlesztés eredményeképpen ma már egyre nagyobb hatékonysággal működő gépek állnak a szőlősgazdák rendelkezésére.

Elsőként az injektoros fúvókát említem meg. Ennek az a lényege, hogy a fúvókába kerülő levegő hatására a permetcseppek légbuborékokat vesznek fel, és nagyméretű, ún. buborékcseppek képződnek, amelyek nagy tömegüknél fogva nem sodrónak el és biztonsággal elérik a célfelületet. A lombozat elérésekor pedig szétpattannak, apró cseppekre esnek szét és vékony filmként beborítják azt. Nagyobb fúvókaméret és nagyobb nyomás alkalmazható. Javul a fedettség a lombozat minden részén. A hagyományos szórófejekkel összehasonlítva 40%-kal csökken az elsodródás.

4. kép. injektoros fúvókák

Permetlé-visszanyeréses (recycling) technika: Ilyenek az alagút-, a reflektoros és a kollektoros rendszerű permetezők, melyek a lombozat fejlettségétől függően a permetlé 15–80%-át visszanyerik! Gyakori jelenség, hogy a permetezőgép a permetcseppeket a szőlő lombozatán átfújja, és azok a lombozat másik oldalán a földre hullnak. Különösen nagy a veszteség, ha a növényállomány fejletlen, nem zárt. Az alagútpermetezőknél a növénysor egyik vagy mindkét oldalán védőernyőt helyeznek el. A szórófejek a védőernyő irányába permeteznek, és a lombozaton áthaladó cseppek az ernyő felületén lecsapódnak. Az ernyőn lecsurgó permetlevet vályúban összegyűjtik, majd szűrőn keresztül egy szivattyú visszajuttatja a tartályba. Az alagútpermetező további előnye, hogy nagyobb szélsebesség (15–20 km/h) mellett is biztonságosan üzemeltethető. Hasonlóan működnek a kollektoros és a reflektoros gépek is.

5. kép. Kollektoros permetezőgép

Szenzoros és egyéb lehetőségek: A lombozatérzékelő (szenzoros) gépek tőkehiányos ültetvényben, továbbá a kora tavaszi lemosó permetezés esetén érnek el jó eredményt, mivel ilyenkor a permetlé 50–80%-át is megtakaríthatják. Véleményem szerint a lombozatérzékelő gépek használata inkább a szőlősorok végén a fordulók során, illetve gyümölcsösökben biztosít jelentős vegyszer-megtakarítást. Tőkehiányos ültetvényekben alkalmazásuknak vitatható, mivel sokkal fontosabb a hiánypótlás. Ugyanis 5–10% tőkehiány esetén a jelentős terméskiesés következtében már komoly a jövedelem csökkenés.

6. kép. Alagút permetezőgép

7. kép. Cseppgyűjtő

8. kép. Lombérzékelős permetezőgép

9. kép. Elektrosztatikus permetező

Az elektrosztatikus feltöltésű gépek a permetlé elsodródást jelentősen csökkentik. Az alagútpermetező gépekhez hasonlóan a légmozgásra kevésbé érzékenyek, használatuk esetén az elsodródás a hagyományos gépekéhez képest akár 90%-kal kisebb lehet!

Precíziós növényvédelem

A precíziós növényvédelem alkalmazásának lehetőségéről külön is érdemes szólni. Annak ellenére, hogy még magasak a költségei, napjainkban egyre jobban terjed a precíziós gazdálkodás.

Precíziós gazdálkodásnak az tekinthető, amikor a gazdálkodó helyspecifikus információk alapján műveli a földjét. Pontos adatokat gyűjt, jelen esetben a károsítókról, a meteorológiai tényezőkről, azok várható alakulásáról, a tápanyag-ellátottságról, a növények vitalitásáról, a biológiai folyamatokról, a hozamokról stb., és ezeket hasznosítja is a munkavégzés során. Tehát helyspecifikus adatok alapján hozza meg a döntéseket, a beavatkozásokat is helyspecifikusan végzi, olyan védekezési technológiát alkalmazva, amely térben és időben nyomon követi a károsítók előfordulását.

A károkozók és a fertőzöttség mértékének helyspecifikus jelzése, (ami térképen is megjeleníthető) alapján eldönthető hol és mikor szükséges a védekezést végrehajtani. Előfordulhat, hogy az ültetvény egy részén nem vagy a kártételi küszöb alatti mennyiségben található károsító, tehát lokálisan kevesebb vegyszert kell felhasználni, sőt szélsőséges esetben az ültetvény egyes részein lokálisan el is maradhat a védekezés. Ez jelentős vegyszer-megtakarítást tesz lehetővé, ami nagymértékben elősegíti az ökoszisztéma védelmét.

A precíziós növényvédelem három fő tevékenységre osztható:
1. adatgyűjtés, azaz a növényi károsítókkal és a növényvédelemmel kapcsolatos adatok és     jelenségek nagy pontosságú, folyamatos hely- és időmeghatározása;
2.  térinformatikai adatfeldolgozás, elemzés, döntés; 
3.  helyspecifikus vegyszeradagolás.

Aszerint, hogy ez a fenti három munkafolyamat időben és technikai eszközrendszerében együtt vagy elkülönülten valósul meg, beszélhetünk egyidejű és eltérő idejű megvalósításról.

A precíziós növényvédelem számos előnye között meg kell említeni, hogy az ültetvényre vonatkozó felvételezés a teljes területre vonatkozóan tájékoztat a károsítók előfordulásáról, és lehetővé teszi az adatok archiválását is.

Az adatok, információk analizálása és a döntési rendszer működtetése növényvédő szakember és előjelző modellek (pl. várható relatív páratartalom, várható időjárás, a károsítók várható terjedése stb.) nélkül elképzelhetetlen. Az eredményt, a döntést arról, hogy mi a teendő, az adott helyre specifikusan, pontról pontra folyamatvezérlő parancs juttatja el a védekezést végrehajtó növényvédő gép számára.

Probléma, hogy a jelenlegi felvételezési módszerek nagy része még nem alkalmas a precíziós növényvédő gépek kiszolgálására, mert a minták sűrűsége többnyire reprezentatív jellegű, bár a legújabb technológiák akár 10×10 cm-es felbontásra is képesek. A precíziós növényvédelem jövőbeni, széles körű, gyakorlati elterjedését a mintavételi módszerfejlesztés sikere fogja meghatározni. A fentiekből következik, hogy a folyamat fent vázolt hármas tagoltságát tekintve a legtöbb feladat az adatfelvételezési módszer fejlesztéséhez kapcsolódik. Így jelentős fejlesztés várható a távérzékelés, a spektrális módszerek alkalmazása területén, a napjainkban sokat emlegetett drónok és egyéb légi gépek és eszközök használatával.

Konkrétan magát a növényvédelmet végrehajtó gépek tulajdonképpen rendelkezésre állnak.

10. kép. Hiperspektrális légi felvétel helyspecifikus gyomirtáshoz

Gazdaságosság: Nem kérdés, növényvédelemre mindenképp szükség van. Vegyszertakarékos (pl. LIPCO GSG-NV2) gépek esetén, egy 20 ha-os ültetvényben, csak 30%-os vegyszer-megtakarítással számolva is három év alatt megtérül a beruházási többletköltség, hat év alatt pedig egy új gép teljes ára! Továbbá a hatékonyabb növényvédelem miatt az így megtermelt szőlő egészségesebb, jobb minőségű és értékesebb lesz, ami a borkészítés során számos előnnyel jár, és ez az árakban is realizálható.

A precíziós növényvédelmi technológia, pláne ha csak önmagában nézzük, és nem hosszú távon a gazdálkodás egészét, ha nem rendszerben gondolkodunk, ma még drágább, mint a korábban ismertetett vegyszertakarékos gépek használata, melyek biztonságosan megvédik az ültetvényt. A szőlősgazda napi gondokkal küzd és rövidtávon takarékoskodik, ha nincs eléggé érdekeltté téve a környezetkímélő, fenntartható gazdálkodásban.

A precíziós módszerek alkalmazásával új távlatok nyílnak meg a növényvédelemben. A precíziós növényvédelem rövid időn belül napi gyakorlattá válik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai