2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vetőmagadomány Böjte Csaba gyermekotthonainak

Kategória: Agrártámogatások | 2014/04/10

Egy gyönyörű tavaszi napon, március 20-án a martonvásári Brunszvik-Kastély parkjában nem mindennapi eseményre került sor.

Félmillió forint értékű hibridkukorica, búza és zab vetőmagadományt bocsátott útjára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Marton Genetics hibridkukoricákat forgalmazó Bázismag Kft., valamint az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja.
Az adomány címzettje a Szent Ferenc Alapítvány, vagyis Böjte Csaba atya székelyföldi intézménye, amely árvákat, nehéz sorsú családokat karol fel, biztosítva számukra az élhetőbb jelent és jövőt.

Az adományátadó ünnepségen a NAK elnöke, Győrffy Balázs beszédében hangsúlyozta, hogy a zsákokban talán a legmagasztosabb dolog található, ami kifejezheti az anyaország és a határon túli területek termékenyítő kapcsolatát: magyar búza, zab és kukorica. Magyarországi vetőmag kerül majd erdélyi földbe.

„A kétkezi termelő munkához szokó fiatal ezzel nemcsak testben, hanem szellemében is gyarapodik, hiszen nem szakad meg az a tudásból font lánc, amely a generációkat köti egymás után. A vetőmaggal teli zsákok ugyanakkor nemcsak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak fontosak, hanem az adományozókat is építik. Martonvásárból, a hazai növénynemesítés fellegvárából a magyar agrárkultúra egy darabja kerül most a székely fiatalokhoz.”

Dr. Bedő Zoltán, az MTA ATK igazgatója elmondta, hogy az adománnyal a hazai nemesítésű növényfajták ismertségét újra a magyar műveltség részévé szeretnék tenni: a Bánkúti búzával és Juliska babbal megkezdett hagyományt ideje mai magyar fajtákkal gazdagítani, amelyek ismerete átadható a jövő nemzedékeinek. Az adományként küldött, martonvásári nemesítésű vetőmagok bőséges, minőségi termést adnak Erdélyben is, hiszen a székelyföldi klimatikus és talajviszonyok megfelelnek az Mv Bodrog, az Mv 270 és az Mv Angéla hibridkukoricának, az Mv Július csemegekukoricának, valamint az Mv Pehely tavaszi zabnak és az Mv Kikelet tavaszi búzának.

Köszöntőjében szólt a martonvásári Brunszvik Terézről is, akinek egykori küldetése és sorsa sokban megegyezik Böjte Csabáéval. A magyar kisdedóvók alapítójaként ismert hölgy portréját ajándékként elküldte a Szent Ferenc Alapítvány fiataljainak.

A vetőmagos zsákokat három felekezet egyházi méltóságai áldották meg, mielőtt útjára indult volna a kisteherautó a székelyföldi Gyergyószárhegyre.
Az érkező adományt másnap a Kájoni János Gyermekvédelmi Központ udvarán ünneplőbe öltözött székely gyermekek várták. Az adományt a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Lázár Zoltán, a NAK elnöki kabinetfőnöke adta át Böjte Csabának és a gyermekotthon lakóinak.

Győrffy Balázs és Dr. Bedő Zoltán

A gyergyószentmiklósi Szent Anna Otthon nevelője, László Pál el­mesélte, hogy az alapítványnak 30 hektár földje van Gyergyószár­­hegyen, de van Csíksomlyón, Csíkszentsimonban és Kászonaltízen is, így a vetőmagokat elosztják ezeken a területeken.

„Az iskolák legtöbbször csak krétával oktatnak. Erre is szükség van, az elméleti tudásra, de nem elég. Nagyon fontos, hogy a gyerekek érzezzék, hogy nem csak »úgy lesz« a kenyér, hanem hogy azért meg kell dolgozni, magát a dagasztás, sütés kemény munkáját is megelőzi egy másik kemény munka, hogy a sáros, fekete földet elő kell készíteni, meg kell trágyázni, a magot el kell vetni, gondozni kell, le kell aratni verejtékes munkáva” – mondta Böjte Csaba.

Tánczos Barna szenátor véleménye szerint a Székelyföld jövője nagyban múlik a nö­­vénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeralapanyag-termelés mi­nő­ségén, és csakis a tudásalapú gazdálkodás lehet sikeres és jövedelmező a 21. században. „Csaba testvérék a földjeiken, az istállóikban minőségi gazdálkodást folytatnak, ez arra kell ösztönözze a székely gazdáinkat is, hogy ők is a tiszta genetikát válasszák!” – mondta a szenátor.

Hatvan évvel ezelőtt ugyanis éppen Martonvásáron nemesítették ki Európa első hibridkukoricáját, ami kontinensszerte valódi legendává nőtte ki magát. E szép hagyománynak méltó folytatói a mai Marton Genetics hibridkukoricák, amelyek sok örömmel és bőséges terméssel jutalmazzák majd meg a földműveléssel ismerkedő székely fiatalokat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza