A precíziós gazdálkodás buktatói

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2017/05/17

Manapság a precíziós gazdálkodásról – örvendetes módon – egyre több fórumon hallunk, ami azt is jelzi, hogy az innovatív gondolkodás az újdonságokra fogékony gazdálkodók esetén technológiai váltásokat eredményez a mezőgazdasági munkák során. A fejlesztések természetesen költségigényesek, illetve komoly szemléletváltást igényelnek, de a terület változékonyságának és a gazdaság méretének függvényében – különös tekintettel arra, hogy környezetgazdálkodási szempontból is hasznos a precíziós szemléletmód – a technológia bevezetése megtérül.

A precíziós gazdálkodás előnyeiről rengeteget hallhatunk manapság, a hátrányairól viszont kevesebb szó esik. A gazdálkodók érdeklődéssel fordulnak az újfajta termesztéstechnológiák felé, de egyben távolságtartó gyanakvással is, amit az is bizonyít, hogy jelenleg a hazai földek alig 7 ezrelékén folyik komplex helyspecifikus gazdálkodás. E technológiának is megvannak a maga nehézségei, buktatói, amelyről ifj. Bűdi Károllyal beszélgettünk.

A gép nem minden

Ifj. Bűdi Károly Alsódobszán végzi a családi gazdaságuk szakmai irányítását. A fiatal gazda – a továbbiakban, Karesz – elkötelezett híve a precíziós, helyspecifikus gazdálkodásnak. A félezer hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó családi cég a 380 lakost számláló település életében meghatározó szerepet tölt be. A termesztett kultúrák között megtalálható az őszi búza, őszi árpa, őzi káposztarepce, szója, kukorica, napraforgó. Karesz szerint a precíziós gazdálkodás alapjait az innovatívabb gazdálkodók már évekkel ezelőtt elkezdték használni. Cégük alapítója sem kivétel ez alól, az édesapa, akit szintén Bűdi Károlynak hívnak, már a kezdetektől az okszerű, gazdasági és szociológiai szempontokat is szem előtt tartó technológia alkalmazására törekedett.

A fiatal gazda maximalista ember lévén, ha valamibe belekezd, akkor azt a lehető legnagyobb pontossággal igyekszik elvégezni. Ma, a gépkereskedelmi piacon megvásárolható erő-, illetve munkagépek jelentős része már annyira megbízható mechanikailag, hogy elektronikusan vagy egyéb módon irányíthatók. Az alsódobszai gazdaság által a termelésben – a kiszolgálást végző gépeket nem beleértve – használt eszközök mindegyike megfelel a kor követelményeinek, s a gépek, gépkapcsolatok GPS-vezérlésű párhuzamos kormányzással rendelkeznek. Ennek nagy előnye az átfedések minimalizálása, az optimális munkavégzési időintervallum nagyobb kihasználása. Sok esetben az inputanyagok egy részét, nagyságrendileg 2–5 százalékot lehet megspórolni. „Másodlagos haszon”, hogy gyorsabban végeznek a munkával, nincs szükség olyan odafigyelésre, mint a hagyományos technológiák esetében, így a gépkezelőknek is jut idejük, erejük az otthoni teendőikre, a családjukra. „A gép szükséges, de nem elégséges feltétele a helyspecifikus gazdálkodásnak! A gép nem gondolkodik, nem képes döntéseket hozni helyettünk. Mindössze arra képes, hogy térben és időben tudja, hogy épp hol van, és az általunk kiválasztott munkafolyamatot megfelelően elvégezze” – mondta a fiatal gazdálkodó.

Termesztéstechnológiájuk alapjául az általuk művelt területekről készült műholdképek alapján készített talajtérkép és talajvizsgálat egysége szolgál. Az így lehatárolt táblarészeket „management zónának” hívják. Ennek alapján, ismervén a talajaikat, azok tápanyag-ellátottságát, történik mind a tápanyag-utánpótlás, mind a hibridválasztás is.

Hiányzó szaktudás

Az ilyen precíziós, illetve helyspecifikus gazdálkodást nemcsak a gép irányából kell nézni. A műszaki technológia már 5 évvel ezelőtt elég fejlett volt ahhoz, hogy kiszolgálja ezeket az igényeket. Azt viszont, hogy milyen műveletet hajtson végre, az már az agronómusok, a tápanyag-utánpótlási szakértők, a növényvédő szakemberek mondják meg. Karesz szerint kevés még az olyan a gondolkodó csapat, amelyik tudatosan, felkészülten használja a precíziós műszereket. Pedig ez a gazdálkodásmód jelenti a fejlődést, ez már a jelen, de a jövő útja is a gazdálkodók számára, mivel a meglévő erőforrásaikat egyre jobban és pontosabban használhatják.

A PREGA 2017 konferencián a fiatal gazda a tavalyi kísérletekről számolt be, amit az ország négy különböző pontján végeztek. A kísérlet során a kukorica hektáronként átlagosan 600–700 kilogrammal több termést hozott a helyspecifikus gazdálkodással, mintha a hagyományos technológiával termesztettek volna.

Ám a precíziós gazdálkodás terjedésének vannak nehézségei. Az egyik és legfontosabb probléma az, hogy a technika működtetéséhez már olyan szakemberek kellenek, amilyenekből kevés van még az országban. A rendszer elterjedésének az is gátja, hogy túlságosan sok a gépkereskedő, míg az agronómiai szaktanácsadók száma kevés. Még nem alakultak ki azok a tudásbázisok, amelyek a precíziós gazdálkodás elterjedését segítenék elő. Elszigetelt, kis csapatok saját kísérleteket végeznek, s az elért eredményeket a saját gazdaságukban hasznosítják. Karesz azt is nehezményezi, hogy a konferencián előadók nem friss adatokkal dolgoztak. Ő volt az egyetlen, aki 2016-os eredményekről adott számot, holott egy 2017-es konferenciának a közelmúlt, és a jelen kérdéseivel kellene foglalkoznia.

A családi cégben tevékenykedő fiatal középvezető kitért ugyanakkor arra is, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó szaksajtóban oly sokszor hangoztatott generációváltás csak nagyon lassan zajlik. A fiatalok egyszerűen nem jutnak döntési pozícióba, egy 30 éve a szakmában dolgozó tapasztalt kolléga ugyanakkor sokszor a megszokások rabja, és az „így szoktuk” sablon után megy. Ő már a háta közepére sem kívánja „ezt az egész precíziós, helyspecifikus, érintőképernyős cirkuszt”.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész