Digitális bumm az állattartásban

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Agrárium, Agronapló, agroinform.hu, 2017/05/21

Valójában sokan ma is a helyspecifikus gazdálkodást értik, értjük rajta, és a növénytermesztésben és a kertészeti ágazatokban ismertebb és elterjedtebb, mint az állattartásban, állattenyésztésben.

A precíziós gazdálkodás célja, hogy a rendelkezésre álló erőforrások (takarmány, víz, energia stb.) lehető leghatékonyabb felhasználásával jó minőségű, biztonságos élelmiszert állítson elő. Ezek a termelési rendszerek jelentősen hozzájárulnak a fenntartható élelmiszer-termeléshez, hiszen a hatékonyabb termelés mind a növénytermesztés, mind az állattartás károsanyag-kibocsátásának és ökológiai lábnyomának csökkenését is eredményezi.

A precíziós technológiák lényege az állattenyésztésben is (PLF – Precision Livestock Farming, azaz precíziós állattenyésztés), hogy minél több információt gyűjtsünk az állatról, a takarmányozásáról és a környezetéről, amelyek ismeretében az állat igényeit jobban kielégítő egyedi takarmányozást és környezetet tudunk biztosítani. E rendszerek segítségével az állatok elérik és a termelés alatt folyamatosan a genetikai képességeiknek megfelelő szinten teljesítenek, miközben a tartásuk esetleges hiányosságai, illetve az állategészségügyi problémáik már nagyon korán felismerhetők. Nem véletlen, hogy a precíziós állattartás világszerte először a tejtermelő tehenészetekben terjedt el, de ma már előszeretettel alkalmazzák az intenzív állatitermék-előállításban a tej-, sertés- és baromfiágazatban egyaránt.

Pedig megtérül…

A technológia központi eleme tehát a minél nagyobb mennyiségű adat gyűjtése és feldolgozása, amit a mai kor információforradalma tesz lehetővé. Ez az óriási adatállomány azonban csak megfelelő számítástechnikai, informatikai kapacitással, illetve fejlett állattartási és digitális technológiai tudással rendelkező szakemberekkel lehetséges. Épp ezen két tényező hiányos volta akadályozza még a PLF magyarországi szélesebb körben való elterjedését.

Ugyanakkor a PLF által elérhető optimális készletgazdálkodás és az állatok folyamatosan jó egészségügyi státusza révén a termelés egyenletesebbé, kiszámíthatóbbá, ezáltal versenyképesebbé válik. Emellett mint az információs technológia egyéb területein, itt is tapasztalható, hogy a technika fejlődésével annak ára egyre csökken, így a ma korszerű fejlesztések néhány éven belül elérhetőek lesznek az ágazat szereplői többségének is.

A precíziós állattartás során a rendszer tehát folyamatosan nagy mennyiségű adat gyűjtését végzi telepített szenzorokkal, informatikai, illetve egyéb alkalmas eszközökkel. Ezen az adatok lehetnek az állattartás során egyébként is megfigyelt, hagyományos adatok, de egészen újszerű információk, mint például az állatok viselkedése, hangja vagy testhőmérséklete. Ezek az adatok az elemzésük, feldolgozásuk után képesek részben azonnali, automatikus visszacsatolást adni a tartási, takarmányozási stb. rendszernek, részbe figyelmeztetik a gondozót a beavatkozás szükségességére. Az így megvalósuló optimális készletgazdálkodás pedig fokozottabban hozzájárul az egyébként nem olcsó PLF-beruházás megtérüléséhez.

Alap: az egyedi azonosítás

A technológia lényege tehát, hogy nagy létszámú telepeken is képes megvalósítani az állatok egyedi gondozását, takarmányozását. Ennek alapfeltétele az állatok egyedi, elektronikus jelölése és azonosítása a bőr alá juttatott chip (korábban a nyakszíjra vagy a fülkrotáliába erősített transponder) segítségével. Ha ez megvan, innentől kezdve az állat mozgása során sokféle információ lekérhető, paraméter mérhető, amelyeket a telepmenedzsment szoftver kiértékel, és ennek megfelelően „intézkedik”.

Az egyéni azonosítás az alapfeltétele mindenekelőtt az állatok takarmányfelvétele szabályozásának. Ez a rendszer talán leginkább a sertéstartásban, a kocák takarmányozásában terjedt el. Az 1. ábrán négy különféle etetőt mutatunk be. Az A jelű rendszernél, amikor a koca az etetőállásba bemegy és ott az azonosítása megtörténik, a bejáratnál lévő pneumatikus működtetésű kapu bezárul. Mindaddig, amíg a koca a program szerint takarmányát meg nem ette, a bejárati kapu zárva marad, s így a bent lévőt a többiek az állás előtt várják, nem tudják zavarni. Amint a bent álló elfogyasztotta a megfelelő mennyiségű takarmányt, a hátsó kapu kinyílik, és az állat kihátrál az állásból.

1. ábra. Az egyedi automata etetőbokszok főbb kiviteli rendszerei

A B jelű változatnál a bemenő állat zárja le magát. A kocák a takarmány elfogyasztása után oldalt hagyhatják el a berendezést. A C változatú etetőberendezés a kutricák válaszfalába van építve, így azt két állatcsoport is használhatja. A D jelű többcélú, korszerűsített változat. Az etetési funkción túlmenően az állatok válogatására is alkalmas. A kijáratnál két kapu van, és a pneumatikus munkahenger aszerint nyitja ki a kapuk egyikét, hogy az állatot a vezérlőegység melyik kutricába irányítja. A két kijárattal rendelkező etetők fiaztatóketrecekhez kapcsolva is működtethetők.

Ezek kombinálása és kiegészítése (például digitális mérleggel) révén jutunk a komplex termelésirányítási rendszerhez.

Egy másik fontos területe az állattartásnak, ahol a digitális technológia adott lendületet a továbbfejlődésnek, a fejés automatizálása.

A karusszel fejőberendezés platformja az előre meghatározott programja szerinti fordulatszámmal forog, de amikor a tehenek a fejőállásokba belépnek, a platform áll. Ebben az időpontban aktivizálódnak a manipuláló karok. A bokszban álló állat azonosítását követően a vezérlő egységtől a robotkar megkapja az adott egyed a tőgyére vonatkozó koordinátáit (magassága, az állat testéhez való hossz- és keresztirányú elhelyezkedése stb.). Ez elégséges ahhoz, hogy a robotkar a bimbótisztító kehellyel az adott tőgybimbóhoz durva megközelítést végezzen. A finom megközelítés már lézeres érzékelőkkel történik. A karusszelben lévő hat robotkar mindegyike rendelkezik ezekkel az adottságokkal, így elvégzik a tőgybimbók tisztogatását, a stimulációt, az első tejsugarak kifejését és a fejőkelyhek felhelyezését. Az automatikus készüléklevétel után az utolsó robotkar elvégzi a tőgybimbók fejés utáni fertőtlenítését is (2. ábra).

2. ábra. A karusszelben lévő specializált manipuláló karok

A robotok pozitív szelekcióra orientálnak, amihez a szükséges adatokat folyamatosan szolgáltatják is, hiszen minden fejésnél automatikusan rögzítésre kerülnek a termelés alapvető és igen összetett egyéb adatai is. Nem a teljesség igényével ilyenek: az adott időszakban várt és tényleges fejt tejmennyiség. Az eltérés esetén figyelmeztet és azt számon tartja. A napot lezárva mennyi volt a várt és a kifejt tej, változott-e a tej összetétele, a szomatikus sejtszám, jelentkezik-e fertőzés stb. A problémás tehenet, amelynek termelési adatai (jellemzői) a normálisan várttól eltérnek, külön kijelzi, s a fejés után elkülönítő helyre irányítja, sőt a programozástól függően, ha újra fejésre jelentkezik a tehén, nem engedi be a fejőállásba stb. Az adatok automatikus értékelésével a telep vezetőjét figyelmezteti (kényszeríti) a tennivalókra, és azt is megmutatja, ha azokat nem végezték el. Tehát megköveteli a minőségi munkát, a feladatok pontos elvégzését, aminek eredménye csak a termelés minőségi és mennyiségi javulása lehet.

A takarmányfelvételen és a fejésen túl mérvadó információk lehetnek még: az állatok mozgása (pl. lábsérülések, sántaság szűrése), testhőmérséklete (betegségek, ivarzás), az istálló hőmérséklete, páratartalma, a levegő szennyezettsége (hűtés, fűtés, párásítás, szellőztetés indítása, szabályozása), testsúly (testsúlygyarapodás és takarmányadagolás összefüggése). Legújabban kutatások folynak (Dr. Halas Veronika, Dr. Tóth Tamás, Kaposvári Egyetem) a tápcsatorna simaizom-működése alapján olyan információk gyűjtésére, amelyek adatot szolgáltatnak a takarmányok táplálóanyagainak emésztési hatékonysága, valamint bizonyos az állat jóllétét befolyásoló tényezők felismeréséhez.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai