Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2017/05/24
A hazai tájakon megtermelt GMO-mentes kukoricával és más szemes gabonafélékkel táplált magyar sertések húsából készített ételek egyedi, zamatos, jellegzetes ízvilággal rendelkeznek. Mitől igazán Kiváló Minőségű a Sertéshús?
A kérdésre Menczel Lászlónéval, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkárával, és Sántha Zsófiával, a KMS Védjegy Tanusító Iroda vezetőjével kerestük a választ.

A Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy a három éve történt elindulása óta fokozatosan vált ismertté, ma már elismertté. Menczel Lászlóné hangsúlyozta, hogy a gazdasági szereplők körében igen szép eredményt értek el, amit az igazol, hogy megfelelő mennyiségű alapanyag viselheti már a KMS védjegyet. Ez több, mint kétmillió darab sertést jelent, míg az ehhez szükséges vágókapacitás már ötven százalékkal haladja meg a védjegy oltalma alatt vágható sertések számát. A KMS védjegy programja új állomáshoz érkezett, hiszen két újabb cél elérését fogalmazták meg. Az egyik, hogy még szélesebb körben váljon ismertté a védjegy, amivel azt is elismerik, hogy ezek a termékek az átlagosnál nagyobb hozzáadott értékkel készülnek, így a magasabb árat is érdemes megfizetni érte. A másik cél kötődik a védjegy eredeti stratégiájához, hiszen abban is megfogalmazták, hogy arra kell törekedni, hogy a gyártók az egyenletes jó minőséget hosszú távon biztosítsák.
A titkár kiemelte, hogy a védjegyet csak úgy lehet elnyerni és megtartani, ha a minőség nem ingadozik és nem romlik. Miután a védjegy használatának ez az egyik legfontosabb kritériuma, ezért mindazok, akik elnyerték a védjegy használatát, számíthatnak arra, hogy évente akár többször is helyszíni ellenőrzésre kerülhet sor, amit egyébként a védjegy működési szabályzatában is előírtak. A védjegy használati jogát három évre lehet elnyerni. Ha három év után tovább szeretnék használni a védjegyet, akkor ismét pályázni kell. A VHT-nak azonban nem feladata a piaci mozgások nyomon követése, a védjegyes termékek reklámozása – ezt az AMC végzi –, ezért a titkár a védjegy piaci értékéről nem tud pontos információt adni. Az azonban tény, hogy a kereskedelemmel szorosabb kapcsolatot kell a VHT-nak kialakítania ahhoz, hogy a KMS védjeggyel ellátott termékek még ismertebbé váljanak a fogyasztók körében. Jelenleg a csomagolt sertéshús termékeket forgalmazzák a nagy áruházláncok, de van már olyan áruházlánc, ahol helyben kimérik a friss, KMS védjegyes sertés tőkehúst.
Miután a minőség megőrzésére helyezik a fő hangsúlyt, ezért az is fontos, hogy azok a dolgozók, akik sertést tartanak vagy feldolgozzák a sertést, tisztában legyenek a legújabb hazai és nemzetközi tartástechnológiai fejlesztésekkel. A tudástranszfert – megfelelő képzés mellett – biztosítani kell a sertéságazatban is, jelentette ki Menczel Lászlóné. Különösen indokolt ez napjainkban, amikor az ágazat komoly szakképzett munkaerőhiánnyal küzd, s egyre nehezebb jó munkaerőt találni. A termelésben pedig egyre nagyobb jelentősége van a hatékonysági tényezők bevezetésének és gyakorlásának, s a minőség javításának. Hogy csak egy példát említsünk: a takarmányozás során egy összetevő változtatása kihat a hús élvezeti értékére. Nem véletlen, hogy a már elhatározott és megszervezett oktatási program keretében, elsőként úgynevezett sertésspecialista képzést indítottak a sertéstartóknak. A képzéseket egyébként szakterületekre lebontva szervezték meg.
Sántha Zsófia az első képzési tapasztalatokról számolt be. Négy helyszínre hirdették meg a védjegyet elnyert cégek számára az első tanfolyamot: Hajdúnánás, Hódmezővásárhely, Keszthely, Szolnok-Alcsisziget. Az első két helyszínen már megtartották a képzéseket, s mondhatni, hogy nagy volt az érdeklődés. A legtöbb védjeggyel rendelkező telephely Hajdú-Bihar megyében található, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is népszerű a program. A hajdúnánási és a hódmezővásárhelyi képzésen mintegy 80 fő vett részt, akik végig kitartottak az egyhetes „fejtágítón”. A képzés ötödik napján a résztvevők is elmondhatták a tapasztalataikat, s azt is, hogy miben kérik a segítséget az irodától. Összességében az volt az általános vélemény, hogy az ilyen jellegű tanfolyamokra igen nagy szükség van, amit az is jelez, hogy nemcsak a sertéstelepek vezetői és helyetteseik voltak jelen, hanem a telepi dolgozók is nagy érdeklődést mutattak a tananyag iránt. Az irodavezető szerint a legfontosabb a tapasztalatok összegyűjtése, a szakmai eredmények megismerése, a párbeszéd kialakítása és fenntartása. Oklevél tanúsítja azt, hogy a dolgozó részt vett a szakmai képzésen.
Ami a tananyagot illeti, minden helyszínen azonos témakörben tartanak előadásokat. Az első napon állategészségügyi kérdésekkel foglalkoznak, két állatorvos kolléga (Sághy Tibor, Földi József) tart időszerű kérdésekről előadást. A második nap a takarmányozás jegyében telik, az ugyancsak állatorvos Szendi Róbert előadására koncentrálnak a jelenlévők. A harmadik napon tartástechnológiával foglalkozó, elismert szakember, Peresztegi Gábor tart előadást. A negyedik napon a képzés szellemi atyja, Prof. Wekerle László tart előadást, míg a záró, ötödik napon, a konzultációkat megelőzően Roszkos Róbert a telepi menedzsment témakörben tájékoztatott. Mondhatni tehát, hogy résztvevők az előadásokról a sertéstelepi munkavégzést átfogó, új ismeretekkel gazdagodva tértek haza.
Az irodavezető végül elmondta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával sikerült a védjegy használói számára a tanfolyamokat beindítani. Azt már Menczel Lászlóné tette hozzá, hogy szervezik a vágóhidak dolgozóinak is a képzést, amely kétnapos lesz, május végi időpontban. A KMS védjegy program tehát folytatódik, hiszen a gazdasági szereplőknek érdeke, hogy a fogyasztók a magyar termékeket keressék, és vegyék le az áruházláncok polcairól. Érdemes a magyar termékeket keresni, mert jó és ellenőrzött minőséget biztosít a sertéságazat, mert a KMS védjegy a 21. század minőségi elvárásait is képviseli.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza