Növekvő globális hústermelés

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Egri Edit, Élőállat és Hús Termékpálya felelős Agrárgazdasági Kutatóintézet, 2014/04/10

Sertéshús

Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint a sertéshús globális termelése 107,5 millió tonna volt 2013-ban, ami 1,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

A világtermelés felét adó Kína kibocsátása 2,8 százalékkal emelkedett és elérte az 53,8 millió tonnát. Az állami anyakocatartás-támogatás arra ösztönözte a sertéstartókat, hogy a növekvő alapanyagköltségek és a vártnál lassabban emelkedő kereslet ellenére se csökkentsék az állományaikat. Az USA-ban 10,5 millió tonnára becsülik a sertéshústermelés mennyiségét a 2013. évre vonatkozóan. A kibocsátás változása nem jelentős mértékű az előző évihez képest. Brazília termelése 1,2 százalékkal bővült (3,37 millió tonnára) a sertéshús iránti élénk bel- és külpiaci kereslet miatt. A sertéstartási kedvre pozitív hatást gyakorolt a takarmányárak csökkenése. Oroszország sertéshústermelése 5,5 százalékkal 2,19 millió tonnára nőtt 2013-ban. Az állami sertéstámogatási program által biztosított támogatások és az alacsonyabb takarmányozási költségek növelték a befektetések arányát a sertéstartó, illetve a sertéshús-feldolgozó szektorban is. Az Európai Bizottság adatai szerint a Közösség sertéshústermelése 1 százalékkal csökkent (22,4 millió tonna) 2013-ban az előző évihez képest. Dél-Koreában jelentős mértékben emelkedett (+18,5 százalékkal 1,21 millió tonnára) a sertéshús-kibocsátás 2013-ban, és túlszárnyalták a 2010-ben előállított 1,11 millió tonnányi sertéshús mennyiségét. Kanada és Japán sertéshústermelése nem változott jelentősen 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest, 1,8 millió és 1,3 millió tonna körül alakult.

A globális sertéshúsimport 1,6 százalékkal, az export 2,7 százalékkal mérséklődött 2013-ban. A korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb sertéshúsexportőrök az USA, az EU, Kanada és Brazília voltak tavaly is. A termelés stagnálása és az erős belpiaci kereslet miatt az USA több mint 6 százalékkal kevesebb sertéshúst (2,3 millió tonna) értékesített a nemzetközi piacon. Az EU sertéshúskivitele 2,5 százalékkal 2,21 millió tonnára emelkedett 2013-ban az előző évihez képest. Brazíliában a sertéshús belső fogyasztásának bővülése 9 százalékkal redukálta a világpiacon eladott sertéshús mennyiségét. Brazília legnagyobb export­piacai Ukrajna, Oroszország és Hongkong voltak.

Dél-Koera és Oroszország sertéshústermelésének bő­­vü­­lése nagymértékű visszaesést eredményezett mindkét ország importjában. Dél-Koreában 20 százalékkal, míg Oroszországban csaknem 16 százalékkal esett a sertéshús-behozatal mennyisége az előző esztendőben. Ugyanakkor Mexikó (+11,2 százalék), az USA (+6,8 százalék) és Kína (+2,7 százalék) több sertéshúst szerzett be a nemzetközi piacon. A legnagyobb sertéshúsimportőr, Japán behozatala 1,5 százalékkal csökkent tavaly 2012-höz viszonyítva.

Az Európai Bizottság hosszú távú előrejelzése szerint az Unió sertéshústermelésének lassú, de folyamatos növekedése várható 2023-ig (1. táblázat). A prognózis szerint 23,4 millió tonna lehet a kibocsátás 2023-ban, ami 4 százalékkal haladná meg a 2012. évi mennyiséget. Az EU sertéshúsexportjának csaknem 7 százalékos növekedését prognosztizálják 2023-ra a 2012. évihez képest. A sertéshúsimport mennyisége 5 százalékkal emelkedhet a vizsgált időszak végére. Az EU sertéshúsfogyasztásának 4 százalék körüli növekedése várható 2023-ra 2012-höz képest. A fogyasztás a régi tagállamokban bővül nagyobb mértékben (+4,2 százalék), az EU-13-ban kisebb mértékű (+1,4 százalék) változást jeleznek.

1. táblázat. Az Európai Unió sertéshúspiacának kilátásai (ezer tonna)
Forrás: Európai Bizottság

Az EU-ban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés ára 2014. első negyedévében 7,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy esztendővel korábban. Az afrikai sertéspestis litvániai megjelenése miatt az Oroszország által 2014. január végén bevezetett, az EU minden tagországára vonatkozó importtilalom negatívan hatott az uniós sertéspiacra. A frankfurti árutőzsdén a sertés február havi jegyzésének csökkenése is tükrözte az Orosz­országba történő kivitel leállítását. A májusi és a júniusi határidőre szóló jegyzések alapján, a kereslet növekedésével, a vágósertés árának kismértékű emelkedésre lehet számítani az idei év második negyedévé­ben.

Magyarország sertésállománya csökkent 2013-ban. A KSH adatai szerint az országban 2,935 millió sertést tartottak 2013. december 1-jén, ami 1,8 százalékos csökkenést jelentett a 2012. decemberihez képest. Az egyéni gazdaságokban 734 ezer darab sertést számláltak, ami 11,5 százalékkal kevesebb a 2012. decemberinél. Az anyakoca-állomány 6,5 százalékkal 187 ezer egyedre esett a megfigyelt időszakban.
A Magyarországon termelt vágósertés termelői ára átlagosan 466 Ft/kg hasított súly volt 2014. január-március között, 3 százalékkal csökkent egy év alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1,5 százalékkal volt alacsonyabb az idei év első három hónapjában, mint egy évvel korábban.

Marhahús

Az USDA szerint a marhahús globális termelése 58,5 millió tonna volt 2013-ban, ami 1,6 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. A nagy termelő országok közül Indiában 8,6 százalékkal, Argentínában 6,8 százalékkal, Ausztráliában 5,4 százalékkal, Brazíliában 3 százalékkal és Kínában 1,7 százalékkal bővült a termelés. Mexikóban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban csökkent.
Az USA marhahústermelése 1,2 százalékkal volt kevesebb 2013-ban az egy évvel korábbinál. A csökkenő állatállomány, a szokásosnál alacsonyabb mennyiségben rendelkezésre álló takarmánybázis és a kisebb mértékű élőállat-import mérsékelte a vágómarhák kínálatát. Brazí­liában 9,6 millió tonnára emelkedett a termelés 2013-ban. A kibocsátás növekedését segítette, hogy a kormány támogatta a felvett hitelek kamatát, az állomány bővítését és a genetikai háttér javítását, valamint javult a legelő- és gyepgazdálkodás, és élénk volt a bel- és külpiaci kereslet. Az Európai Bizottság adatai szerint az Unió marha- és borjúhústermelése 4 százalékkal esett 2013-ban az előző évihez képest.

A világ marha- és borjúhús-kereskedelme élénkült 2013-ban. A globális export több mint 9 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A legnagyobb marhahús-exportőr, Brazília kivitele több mint 18 százalékkal 1,8 millió tonnára emelkedett. A brazil reál értékcsökkenése javította a brazil marhahús versenyképességét. India csaknem 17 százalékkal több (1,65 millió tonna) marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2013-ban, mint egy esztendővel korábban. A többi versenytárshoz képest alacsonyabb exportárak és a gyengébb minőségű, bár bőséges kínálat miatt India fő exportpiacai a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és az afrikai országok voltak. Az Állat­egészségügyi Világszervezettől (OIE) India még nem kapott a száj-és körömfájás járványra vonatkozó minősítést, ami korlátozza a további piacbővítést. Az EU marhahúsexportja 23 százalékkal csökkent, míg az élő szarvasmarha kivitele csaknem a harmadával esett vissza a szűk kínálat miatt.
A globális marhahúsimport több mint 8 százalékkal 7,2 millió tonnára bővült 2013-ban. Az USA importja 1,7 százalékkal 1 millió tonna fölé emelkedett, mivel a termelés csökkenéséből adódó hiányt a nemzetközi piacról pótolták. Oroszország behozatala több mint 2 százalékkal csökkent, míg az Európai Unió marhahúsimportja csaknem 11 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban.

Az USA-ban a szűk belpiaci kínálat miatt 3 százalékkal emelkedett a vágómarha ára 2013-ban az előző évihez viszonyítva. Argentínában a bika ára 10 százalékkal csökkent a termelés bővülése miatt 2013-ban. A világ vezető marhahúsexportőr országában, Brazíliában a szarvasmarha ára 8 százalékkal volt magasabb szinten 2013-ban, mint egy esztendővel korábban. Az EU-ban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,82 euró/kg hasított hideg súly volt 2013-ban, nem változott jelentősen az előző évihez képest.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU marhahústermelése 4 százalékkal 7,5 millió tonnára csökkenhet 2023-ra a 2012. évihez képest (2. táblázat). A külpiacokon értékesített marhahús mennyisége 116 ezer tonna körül alakulhat 2023-ban. Az Unió marhahúsimportja várhatóan 405 ezer tonnára bővül 2023-ra. Az EU marhahúsfogyasztásának 1,2 százalékos mérséklődése várható 2023-ra 2012-höz képest. A fogyasztás a régi tagállamokban nagyobb mértékben csökken, mint az új tagállamokban. Ugyanakkor az egy főre jutó fogyasztás több mint 3 százalékkal csökken 2012 és 2023 között.

2. táblázat. Az Európai Unió marha- és borjúhúspiacának kilátásai (ezer tonna)
Forrás: Európai Bizottság

Az EU-ban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,8 euró/kg hasított hideg súly volt 2014 január és március között, ami csaknem 4 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A tehén „O3” ára 9,6 százalékkal, az üsző „R3” ára 1,8 százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált időszakban.

Magyarországon emelkedett a szarvasmarha-állomány. A KSH adatai szerint 2013. december 1-jén 772 ezer szarvasmarhát számláltak az országban. Az állomány egy év alatt 1,6 százalékkal bővült. A szarvasmarha-állomány 63,3 százalékát a gazdasági szervezetek, 36,7 százalékát az egyéni gazdaságok tartották, ez az arány nem változott lényegesen a 2012. évi adatokhoz képest. A húshasznú tehénállomány csaknem 5,5 százalékkal 96 ezer egyedre nőtt, azonban a kettős hasznosítású állomány 7 százalékkal 40 ezerre csökkent a megfigyelt időszakban.

A Magyarországon termelt szarvasmarha jelentős része tavaly is élve került a nemzetközi piacra. Az élőmarha-export 19 százalékkal csökkent, a legtöbb szarvasmarhát Ausztriába szállítottuk, ahova csaknem háromszorosára emelkedett a kivitel. A korábbi évek meghatározó exportpiaca Törökország volt, ahol 92 százalékkal esett az eladott élő szarvasmarha mennyisége. A legnagyobb ütemben bővülő célpiacok egyike Liba­non volt 2013-ban, az export több mint a 49-szeresére nőtt a 2012-ben értékesítetthez képest. Magyarország marhahúsexportja 1,5 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. Az összes marhahús kivitel 67 százalékát a főbb exportpiacokon, Hollandiában és Ausztriában értékesítettük. Az élő szarvasmarha és marhahús külkereskedelmének egyenlege pozitív volt 2013-ban, de mindkettő romlott a 2012. évihez képest.

Magyarországon az idén januártól márciusig terjedő időszakban a fiatal bika termelői ára több mint 3 százalékkal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakának árszintjénél. A vágótehén ára 16 százalékkal, a vágóüszőé 14 százalékkal csökkent. A csontos marhahús frissen félben termék feldolgozói értékesítési ára 2,7 százalékkal, a negyedrészek árai átlagosan 4 százalékkal voltak alacsonyabbak 2014 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában.

Juhhús

A FAO adatai szerint a juhhús globális termelése 13,6 millió tonna volt 2013-ban, 1,5 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A világ juhhústermelésének háromnegyede a fejlődő országokból származott, amelyek közül a legnagyobb kibocsátók Kína, India, Nigéria, Pakisztán és Algéria. A megfelelő minőségű legelők jó alapot biztosítottak az állományok bővítéséhez több nagy juhtartó ázsiai és afrikai országban. A globális juhhús-kereskedelem 16 százalékkal élénkült 2013-ban, amiben nagy szerepe volt az egyre fokozódó kínai keresletnek. Más piacokon (EU, USA, Egyesült Arab Emírségek, Katar és Malaj­zia) kisebb mértékben nőtt a kereslet. A nemzetközi piacra kerülő juhhús csaknem 85 százaléka Ausztráliából és Új-Zélandról származott. A kínai és a közel-keleti piaci igények a teljes vágott testet (belsőségekkel) részesítik előnyben, ellentétben az EU-val és az USA-val, ahol inkább a magasabb értéket képviselő húsrészekre van kereslet.

Az Európai Bizottság szerint az EU juh- és kecskeállományának folyamatos csökkenése miatt a juh- és kecskehús termelése mérséklődött 2013-ban. Az EU juh- és kecskehús importja 5 százalékkal bővült tavaly, és az exportja 48 százalékkal 36 ezer tonnára nőtt az előző évben. Az EU-ban a juh- és kecskehús fogyasztása 1 százalékkal mérséklődött 2013-ban.

3. táblázat. Az Európai Unió juh- és kecskehús­piacának kilátásai (ezer tonna)
Forrás: Európai Bizottság

Az Európai Bizottság előrejelzése alapján az EU juh- és kecskehústermelése 8 százalékkal esik 2023-ra a 2012. évihez képest (3. táblázat). A juh- és kecske­hús­import 9,5 százalékos emelkedését valószínűsítik hosszú távon, ugyanakkor az export 20 százalékkal csökkenhet a vizsgált időszak végére. Az Unió a juh- és kecske­hús­fogyasztásának 5 százalékos csökkenése várható 2023-ra 2012-höz képest. A fogyasztás a régi tagállamokban mérséklődik (–7,1 százalék), ugyanakkor az EU-13-ban 15 százalékos bővülést jeleznek.

A KSH adatai szerint Magyarország juhállománya 1,238 millió egyed volt 2013. december elsején, 4,5 százalékkal emelkedett a 2012. decemberihez képest. Az anyajuhok létszáma 2,8 százalékkal 889 ezer egyedre nőtt. A juhot tartó egyéni gazdaságok száma 23,9 ezerre csökkent (–19 százalék az előző évihez képest), a gazdasági szervezeteké 415 volt (+1,2 százalék) 2013. december elsején.

A Magyarországon született bárányok legnagyobb része exportra kerül. A KSH adatai szerint 2013-ban csaknem 10 százalékkal kevesebb bárány került a nemzetközi piacra az előző évihez viszonyítva. A magyarországi bárány legnagyobb piaca továbbra is Olaszország volt, amelynek a kivitelen belüli részaránya 81 százalék körül alakult, szemben a 2012. évi 72 százalékkal. Magyar­or­szá­gon a könnyű bárány ára 2014 első negyedévében 3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai