Támogatják a REL-csoportok megalakulását

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2017/05/26

Dr. Mezei Dávid,
helyettes államtitkár

– Milyen eredmények születtek az elmúlt években? Milyen együttműködések jöttek létre?

– Az utóbbi évtizedekben Európában, így Magyarországon is megváltoztak a felgyorsult életritmus következtében a vásárlási szokások: az embereknek egyre kevesebb idejük marad a bevásárlásra, és az erre szánt kevés időt is igyekeznek minél hatékonyabban felhasználni. Emiatt azokat a kereskedelmi egységeket részesítik előnyben, ahol egy helyen, rövid idő alatt a legtöbb fogyasztási cikket be lehet szerezni. Ezzel párhuzamosan – mivel visszaszorulóban van a napi bevásárlás szokása – nő a kereslet a tartós, illetve félkész élelmiszerek iránt. Mindez az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációját, az egyre nagyobb méretű, sokféle vásárlói igényt egyszerre kiszolgálni képes szuper- és hipermarketek elterjedését segíti elő. A kereskedelmi koncentráció ugyanakkor fokozódó árnyomást fejt ki a beszállítók, azaz az élelmiszer-feldolgozók és végső soron a mezőgazdasági termelők irányába. Az élelmiszerlánc piramis csúcsán elhelyezkedő néhány kereskedelmi multinacionális cég kedvező alkuhelyzetben van a viszonylag széttagolt, sokszereplős feldolgozói és termelői réteggel szemben, egyre keményebb feltételeket tud szabni a beszállítóinak. Az élelmiszerláncban megtermelődő haszonnak így egyre kisebb, mondhatjuk, méltánytalanul kis része jut a termelőknek. A profitot a kereskedelmi szektor fölözi le. Az Európai Unióban ezt a problémát már több éve felismerték és elkezdték keresni a megoldást. Ennek egyik eredménye, hogy a 2014–2020-as vidékfejlesztési programokban az EU lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy olyan alternatív, a hosszúra nyúlt élelmiszer-kereskedelmi láncot megkerülő, közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolaton alapuló értékesítési formákat, ún. rövid ellátási láncok (REL) létrejöttét és működését támogassák, amelyek biztosítják, hogy a gazdák méltányos és arányos jövedelemhez jussanak.

– Milyen támogatásokban részesültek a REL-ben résztvevők? Milyen kihatással van a REL a helyi piacok kereskedelmére?

– A Vidékfejlesztési Program egyrészt a több termelő és egy piacszervező együttműködésével létrejövő REL-csoportok megalakítását és működését támogatja. A csaknem 4 milliárd forintos támogatási keretből egy-egy csoport legfeljebb 90 millió forintos támogatásban részesülhet, amelyet elsősorban marketingköltségekre, piackutatásra, valamint a közös értékesítés feltételeinek megteremtéséhez szükséges beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordíthat. Másrészt az élelmiszer-ipari pályázat keretében több mint 20 milliárd forint áll rendelkezésre a támogatott REL-csoportok termelői tagjai részére, a REL-csoportban értékesítendő termékek feldolgozását célzó beruházások megvalósítására.

– Miért éri meg belépni?

– A termelők stabil és tisztességes jövedelmet biztosító alternatív értékesítési csatornához juthatnak. A fogyasztók számára pedig megbízható minőségű, friss és helyben megtermelt élelmiszer állhat rendelkezésre.

– Mi a helyzet az EU-ban ezen a téren?

– Az EU régi tagállamaiban, mint említettem, már jóval korábban megkezdődött, illetve lezajlott az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja. Ugyanakkor ezekben a tagállamokban a termelők összefogásán alapuló közvetlen értékesítési formák, helyi piacok tradícióját nem szakította meg a kommunista diktatúra. Ezért erősebb hagyományokra támaszkodhatnak a rövid ellátási lánc típusú együttműködések.

– Hogyan tovább, illetve miként lehet továbbfejleszteni az eddigi működést?

– A REL-együttműködéseket támogató pályázatunk idén március 31-én – a többi vidékfejlesztési pályázattal együtt – már megjelent. Bízunk abban, hogy a pályázatra minél több új, illetve már létező csoport jelentkezik, és a megerősödő együttműködések megerősítik a közvetlen termelői értékesítési formákat az egész országban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai