István
Várhatóan jövő év májusától működik az egész országra kiterjedő jégkármérséklő rendszer
Kategória: Növényvédelem | Forrás: mti, 2017/05/03
Címkék: jégkár, jégkár mérséklés, Kárenyhítési Alap
Várhatóan jövő év májusától működik az egész országra kiterjedő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer, jelenleg ugyanis még csak Baranya, Somogy és Tolna megyében működik ilyen rendszer - közölte a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.
Győrffy Balázs elmondta: a rendszer fejlesztésére egyedüliként a NAK pályázott, ennek alapján az agrárkamara működteti majd várhatóan az országos jégkármérséklő rendszert. A pályázat eredménye legkésőbb június végére várható. A rendszer úgy működik, hogy az ország területét felosztják egy 10-szer 10 kilométeres négyzethálós területre, a metszéspontokban helyeznek el jégesőelhárító talajgenerátorokat, ebből 984 működik majd a rendszerben.
Ez utóbbi szerkezetekkel biztosítható az esetleges jégeső okozta károk mérséklése nemcsak a mezőgazdaságban, hanem például a gépkocsik és az épületek esetében is. A jégesőelhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Így - több jégszem keletkezik - és mérsékelhető az esetleges kártétel.
A kárelhárítás a gazdálkodók számára ingyenes lesz. A költségeket - ami előreláthatólag évente mintegy 1,5 milliárd forintra rúg majd - a Kárenyhítési Alapból finanszírozzák. A mostani beruházás összköltsége pedig mintegy 1,8 milliárd forint, mindennek nyomán pedig évente mintegy 50 milliárd forint termelési értéket lehet megóvni a mezőgazdaságban.
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Magyarország számára stratégiai kérdés a növényvédelemA növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását – mondta Nagy István agrárminiszter a 71. Növényvédelmi Tudományos Napokon.Öntözés: fölzárkózunk Európához?
Az aranyat érő májusi eső ugyan áztatta a földeket a hónap elején, de egy ásónyomnyi mélyen már száraz a föld. Ezt lehetett kalkulálni, hiszen tavaly decemberben és az idén januárban feleannyi eső esett, mint a sokévi átlag. Az Energiaügyi Minisztérium kalkulált is a várhatóan aszályos nyárral, március elsejétől kihirdette a vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ kezdeményezésére a kormány sem késlekedett, az előző évekhez hasonlóan átvállalta a gazdáktól a vízszolgáltatási díj megfizetését.Növényvédelem és a tápanyaghasznosítás öntözéssel
Az öntözés elsődleges célja a klímaváltozásból eredő termelési bizonytalanságok kiegyenlítése, és ezáltal a háborítatlan fotoszintézis fenntartása, a termésbiztonság támogatása. Ritkábban gondolunk arra, hogy klimatikus környezeti állapot kiegyenlítésével a stresszállapotok csökkentése milyen jelentős hatással van az egyéb területen is. Befolyásolja a tápanyag mennyiségi és minőségi beépülését és hasznosulását. Egy stressznyomás alatt sínylődő növény színváltozása távolról is felhívás keringőre a kártevők számára, amúgy meg a stresszállapot súlyosságától függő létrejövő kémiai jelzések is könnyítik a kártevők helyzetét a könnyű préda azonosításához.Gabona kontra kiskultúrás növénytermelés?
Régóta ismert tény, hogy nem vagyunk önellátóak zöldségfélékből és gyümölcsökből. Az elmúlt évben például 130 ezer tonna volt az export, 225 ezer tonna az import a zöldségfélékből. Uborkából például háromszor, burgonyából tizenhétszer, vöröshagymából nyolcszor többet importálunk a kivitelhez képest.Most is pikulálnak a kukoricák, csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Akár büszkék is lehetnénk arra, hogy 1200 öntözésfejlesztési program kapott 176 milliárd forint támogatást hazai és európai uniós forrásból, ha ez elég lenne a fenntartható mezőgazdálkodáshoz. De ez nem elég. A tényekhez hozzá tartozik, hogy a fejlesztési programok támogatásával harmadával növekedett az öntözött terület az elmúlt években; de ez még mindig csak 150 ezer hektár, szemben a négy évtizeddel ezelőtti adattal, amikor 350 ezer hektáron öntöztünk.A MATE növényvédelmi drónpilótái világszínvonalú tudással bírnak
Tizenhat fő végezte el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az ABZ Drone Kft. legutóbbi közös növényvédelmi drónpilótaképzését Keszthelyen. A július 11-én megrendezett oklevélátadó ünnepségen Dr. Gyuricza Csaba, az egyetem rektora gratulált a végzetteknek.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza