2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Agrárakadémia - A versenyképesség növelésére és az agrár-környezetgazdálkodás elterjedésére van szükség

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2017/05/12
Címkék: agrár-környezetgazdálkodás, precíziós gazdálkodás, versenyképesség, fenntartható gazdálkodás

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében egyebek mellett a precíziós gazdálkodást sürgette, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára pedig az agrár-környezetgazdálkodás szükségességére hívta fel a figyelmet az Agrárakadémia című konferenciasorozat második állomásán a Hermann Ottó Intézetben csütörtökön Budapesten.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a természeti környezet biológiai sokszínűségének megőrzéséhez agrár-környezetgazdálkodásra van szükség. Az államtitkár szerint az agrár-környezetgazdálkodás elterjedését az is segíti, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) célkitűzései között nagy hangsúlyt kapott a versenyképesség előmozdítása mellett a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás is. Magyarországon ezt a célt szolgálja egyebek mellett a Nemzeti Vidékstratégia (2012-2020), amely többek között a hazai tájak természeti értékeinek és erőforrásainak megőrzésére, valamint a sokszínű és életképes agrár termelésre helyezi a hangsúlyt. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a kormány kiemelt kulcsterületként kezeli a növényi és az állati génmegőrzést.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági kibocsátás 300-350 milliárd forinttal is nőhetne, ha az ágazat átállna a precíziós gazdálkodásra, azt ugyanis elengedhetetlennek nevezte a versenyképes mezőgazdasági termeléshez. A magyar mezőgazdaság alacsony versenyképességére példaként említette, hogy a támogatások aránya az ágazatban meghaladja a jövedelmezőséget. (A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést valamint a mezőgazdasági gépüzem szervezést).
A versenyképesség növeléséhez javítani kell a szakképzésen is véleménye szerint, és megemlítette a mezőgazdasági vízgazdálkodást is, amelynél a szakemberhiányra és a vízhasznosítással foglalkozó megfelelő szakképzés hiányára hívta fel a figyelmet. Kiemelte: az országban 100 ezer hektár területet tudnak öntözni, ez a terület a rendszerváltás időszakában még 350 ezer hektár volt. Az öntözésre fordított kiadásoknál sokkal jelentősebbnek nevezte azt a veszteséget, amely évről-évre sújtja az ágazatot például aszályos időszakokban.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Sikeres vidék
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Takácsné György Katalin:
A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései

Ez is érdekelhetiA fenntartható gazdálkodás - Ha nem vesszük figyelembe a méretgazdaságosság összefüggéseit?Újra lesz precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzésInformációszerzés és döntéstámogatás az agráriumban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza