2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Globális kihívások előtt a vetőmag szektor

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Vetőmag Szövetség, 2017/05/22
Címkék: vetőmag, vetőmag export, nemesítés, növényvédelem, klímaváltozás

Hatvankét ország csaknem 1700 szakemberének részvételével kezdődött ma és négy napon át tart a 2017-es ISF Vetőmag Világkongresszus Budapesten. Mint a konferencia megnyitóján elhangzott: a rendezvény kiváló alkalmat teremt arra, hogy a szakmai közönség még jobban megismerhesse a külföldön is keresett magyar vetőmagokat.

Az ágazat legnagyobb eseményének megnyitóján, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a magyar agrárgazdaság jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy minden idők legmagasabb exportértékét tudtuk elérni az elmúlt évben. A külföldi piacokon is keresett magyar vetőmag fontos gazdasági érték, és egyre növekszik a kereslet irántuk. A vetőmagok területén például a kukorica 7, a búza 57, a napraforgó 34 százalékos növekedést produkált egy év alatt. A jövőre nézve a tárca növekvő külpiaci keresletre számít a minőségi élelmiszerek területén. Fontos cél, hogy a keleti piacok is még jobban megnyíljanak a magyar termékek, így a minőségi vetőmagok előtt is.

Magyarország külgazdasági és külügyminiszter szerint mindezek mellett globális problémákkal kell szembenéznünk. A klímaváltozás, a növekvő népesség, a vízgazdálkodás mind-mind olyan kihívásokat jelentenek, amelyeknek hatásait innovációval, valamint kutatásfejlesztéssel lehet mérsékelni.

A Nemzetközi Vetőmag Szövetség (International Seed Federation - ISF) jövőképe egy olyan világ, ahol - szem előtt tartva a fenntartható mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot - a legjobb minőségű vetőmag mindenki számára elérhető, hangsúlyozta Jean-Christophe Gouache, a szervezet elnöke.

- A vetőmag szektorra nagy kihívások várnak a következő évtizedekben – mondta Jean-Christophe Gouache. – A jövő legnagyobb kérdése az, hogyan miként tudunk a világ növekvő népességének megfelelő mennyiségű, minőségi vetőmagot előállítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud létezni. Ehhez egyrészt innovatív növénynemesítéssel járulhatunk hozzá: a következő években felértékelődnek a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták. Fontos feladatunk az új nemesítési módszerek megismertetése és elfogadtatása a szakmával és a széles közönséggel. A szélsőségek miatt kieső területeket a világ más táján előállított vetőmaggal lehet pótolni, ehhez viszont ideális feltételeket kell teremteni a termékek globális mozgásához. Másrészt nagyon fontos feladatot jelent a Nemzetközi Vetőmag Szövetség és a tagszervezetek számára a növényegészségügyi kockázatok csökkentése, a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelése a védekezési módszerek fejlesztésével, valamint az ellenőrző rendszerek harmonizációjával. A minőség folyamatos biztosítására ISF vetőmagkereskedelmi szabványt vezetünk be, a választott bírósági eljárás pedig az üzleti biztonságot garantálná. Emellett kiemelt célunk a fajtatulajdonosi, nemesítői jogok védelme és segítjük azokat az országokat, ahol komoly károkat okoz a hamisítás.

Pavelka Árpád, a Magyar Nemzeti Szervező Bizottság elnöke kifejtette: a budapesti világrendezvény nagyon fontos eredménye annak a teljesítménynek, amelyet az elmúlt évtizedekben ágazati szinten felmutatott Magyarország.

- A kongresszus fontos bemutatkozási lehetőség számunkra a világ élvonala előtt – mondta Pavelka Árpád. – Egyrészt felhívjuk a figyelmet több mint száz évre visszanyúló nemesítési munkára, másrészt új exportpiacok is nyílhatnak a hazai cégek előtt. Magyarország a világ vetőmagiparában fontos szerepet tölt be. Ennek hátterét a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságunk, földrajzi elhelyezkedésünk, a szakembereink tudása, valamint a megfelelő hatósági munka adja. Erre teszi fel a koronát a kutatásfejlesztés, amelyre az ágazatunkban komoly összegeket áldoznak a vállalkozások.

A világ vetőmag előállításának értékét évente mintegy 50 milliárd dollárra becsülik a szakemberek. A legfontosabb szánföldi vetőmagok közé a kukorica, a búza, a rizs, a szója, a zöldségek közé pedig a paradicsom, paprika, káposzta- és hagymafélék magjai tartoznak. A nemzetközi vetőmag kereskedelem mértéke éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt, a húzótermékeket a hibridkukoricák és a nagy értékű zöldség vetőmagok jelentik. A globális vetőmag piac mérete 1994 óta két és félszeresére, míg a nemzetközi vetőmag-kereskedelem mérete hétszeresére növekedett, s további bővülés várható.

Magyarország fontos és aktív szereplője a nemzetközi piacoknak, ismertette Takács Géza, a hazai Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A hazai szektorban előállított vetőmagmennyiség 30 százalékát, mintegy 100 ezer tonnát külpiacokon értékesítenek a cégek. Hazánk Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a hatodik legnagyobb exportőr a világon. A magyar vetőmag legfontosabb felvevő országai közé Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia tartozik. Az idei évben Magyarországon évek óta növekvő területén összesen 130 ezer hektáron állítanak elő az ágazatban érdekelt piaci szereplők vetőmagot. Évente mintegy 100 különböző faj csaknem 1500 féle vetőmagja kerül piacra, a szektor éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki. Ennek a fele a kukorica, repce, valamint a napraforgó értékesítéséből keletkezik. A hazai ágazatban ma 887 cég, nagyüzem, intézmény és magángazdaság tevékenykedik.

A konferencia nyitónapján elhangzott: világszinten több milliárd dolláros kárt okoznak az illegálisan forgalmazott, hamisított vetőmagok. Sok esetben töredezett, csíraképtelen az eladott mag, amely miatt akár a termés 100 százalékát is elveszíthetik a gazdálkodók. A Nemzetközi Szövetség gyűjti azokat a gyakorlati elemeket, amelyekkel segíteni tudja azokat a tagországokat, ahol még nem dolgozták ki saját módszereiket a hamisítás elleni fellépésre. Magyarországon az elmúlt évek intenzív hatósági munkájának és az agrárszervezetek összehangolt tájékoztató kampányainak köszönhetően szinte teljesen eltűntek a szervezett hamisítások.

Ajánlott kiadványokHolb Imre (szerk.):
Az alma ventúriás varasodása - biológia, előrejelzés és védekezés
Dr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai
Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája
Dimitrievits György – Gulyás Zoltán:
A növényvédelem gépesítése

Ez is érdekelhetiAz előrejelzésre alapozott növényvédelem a legolcsóbb és a legjobbÁt kell gondolni a védekezési stratégiánkat - Szőlőültetvények állapota, várható vegetációja és növényvédelmeMég nem késő védekezni a monília ellen

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Romlik az erdők állapota
Ellentmondásnak tűnhet: egy aszályos év visszaveti az erdő éves növekedését, de föl is készítheti a jövőbeli szárazabb időszakokra. Az ellentmondást „feloldja”, hogy ha ez a váltakozó időjárás ismétlődik, akkor tartósan károsodhatnak az erdők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint ez be is következett, romlott a magyar erdők állapota. Az egészséges fák aránya 10 százalék alá csökkent, míg tíz évvel ezelőtt a tünetmentes fák aránya 60 százalék volt.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza