2026. 07. 03., péntek
Kornél
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Működik a fenntartható körkörös mezőgazdaság

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: greenfo.hu, 2017/05/24
Címkék: fenntartható gazdálkodás, ökológiai szemlélet, körkörös termelési mód

A globalizált konvencionális gazdálkodásban jelenleg elterjedt gyakorlat a talajaink elszegényedéséhez, degradációjához vezet. Egy nemrég lezárult, 3 éves mezőgazdasági kísérlet eredményei igazolták, hogy a nagyüzemi állattartás és takarmánytermelés gyakorlatában is elfér az ökológiai szemlélet, és megvalósítható a fenntartható, körkörös gazdálkodás.

A BOS-FRUCHT Agrárszövetkezet, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem, a CARBON MANAGEMENT Hungary Közhasznú Nonprofit Kft., valamint Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit kutató kft hároméves kutatása és kísérleti fejlesztése igazolta, hogy a körkörös, fenntartható, környezettudatos mezőgazdálkodás megvalósítható az Agráriumban. Az ENSZ IAASTD jelentése alapján a globalizált mezőgazdaság nem termel megfelelő minőségű és tápanyagtartalmú élelmet az emberek milliárdjai számára. Az IAASTD legfőbb üzenete hogy a mezőgazdaság jelenlegi „üzleti megközelítése” nem tartható tovább, mert a föld erőforrásait kimeríti, nem ad munkát az embereknek, rengeteg műtrágyát és növényvédőszert igényel, miközben a világ édesvíz-kincsét jelentősen megterheli.
A talajforgatásra és műtrágyás tápanyagpótlásra, valamint az állatok gyógyszeres kezelésére épülő eljárások kiváltására egyre nagyobb igény mutatkozik, ugyanakkor nagyüzemi keretek között erre eddig kevés volt a tapasztalat.
A projekt ötletet megfogalmazó Petró Tibor kutatásvezető koordinálása alatt megvalósult, nemrég lezárult hároméves kísérlet célja egy ökológiailag fenntartható, körkörös termelési mód kialakítása volt. A kutatási program átfogta a nagyüzemi szarvasmarhatartás és takarmány-előállítás, valamint a kisebb léptékű gazdaságok termelési rendszerét. A termelési rendszerek felborult ökológiai, biológiai egyensúlyának a helyreállításra egy zárt ciklusú körkörös modellt fejlesztettek ki. A kutatás minimál talajművelési technológiák fejlesztésével, valamint szerves anyag – humuszkomposzt és Biochar – talajerő-utánpótlással kívánta helyreállítani a kísérletbe bevont területeket. A projektben a technológiai fejlesztés nemcsak a gazdaság takarmányozási és állattartási gyakorlatát érintette: célként volt kitűzve a talajerő-utánpótlást segítő, fenntartható és környezetkímélő készítmények kifejlesztése is. Mindezekkel egy jelentősen alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó gazdálkodási gyakorlat részletei is kidolgozhatóvá váltak.
A kutatás eredményei
A környezetileg fenntartható, egyúttal jobb minőségű végterméket eredményező agroökológiai gazdálkodási módszerrel egészséges részfolyamatok zajlanak, amelyekben a keletkező résztermékek hasznos inputjai lesznek a következő ciklusnak, így teremtve egészséges biológiai körforgást a gazdálkodás élő rendszereiben. A kutatás talán legfontosabb eredményének tekinthető, hogy sikerült négy olyan terméket kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik az intenzív mezőgazdasági termelés során leromlott talajok javítását, a talajtáplálék-háló kialakulását, a humuszképzést, alapvetően helyi, a körkörös gazdaság elveinek megfelelő technológiákkal. Ezt példázza többek között, hogy a biochar kísérleteket a kutatók eredetileg faaprítékból képzelték el. Ugyanakkor, látva, hogy a kutatóhelyen nagy mennyiségben keletkezik szeparált trágya, megvizsgálták az ebből történő biochar-előállítás lehetőségeit is, majd egy Super Stone 500-as géppel, az eredeti célkitűzést túlteljesítve kifejezetten jó minőségű, magas kálium- és foszfortartalmú biochar terméket fejlesztettek ki (FINO FARM® BIOCHAR Szeparált Szarvasmarha Trágya Biochar).
Az állatjóléti szolgáltatások terén a kísérletek a vártnál szerényebb eredményeket hoztak. Igaz, hogy a Biocharral és effektív mikroorganizmusokkal kezelt alommal folytatott kísérletek jelentős javulást hoztak, de az új módszerek – különösen a vízöblítéses istállóknál – olyan mértékben növelnék meg a termelés költségeit, hogy rendszerben való alkalmazásuk egyelőre kérdéses és további kutatásra szorul.
A mélyalmos trágya EM el és Biocharral történő kezelése azonban költséghatékony és eredményes. A kutatók erőforrásaik egy részét a kevesebb eredménnyel kecsegtető állatjóléti szolgáltatásoktól végül az aerob humuszkomposztálással kapcsolatos kísérletekhez csoportosították át. A munka az eredeti célkitűzéseket is meghaladó sikert hozott: Magyarországon egyedülálló módon létrejött és kísérleti gyártásokkal igazolást nyert a Kontrollált Aerob Humuszkomposzt előállítási protokollja nagyüzemi és kisgazdasági léptékben is. Ezek az eredmények és termékek megteremtették a talajmegújító klíma és környezettudatos növénytermesztés feltételeit, a fosszilis alapú műtrágya-felhasználás drasztikus csökkentésének, idővel pedig teljes elhagyásának lehetőségét.
A kutatás utóélete
A körkörös mezőgazdaság számára használható termékek és technológiák kidolgozása mellett a kutatók az oktatás számára is hasznosítható tudásanyag bővítése mellett is elkötelezték magukat. Az egyetemi hallgatók és a gazdák már a projekt során is számos oktatás és fórum során nyerhettek bepillantást a munkába, a Szent István Egyetem újonnan induló regeneratív talajerőgazdálkodási szakmérnök-képzése pedig prof. dr. Bíró Borbála közreműködésével a kutatás eredményeit is tananyagába emeli.
A kutatás eredményei alapvető fontosságúak a Golden Tender AGROFUTURA – Askell Ltd. által indított Klímafarm Projektben is, amely a hulladékgazdálkodást hivatott összekapcsolni a mezőgazdasággal, élelmiszer-termeléssel, valamint a klíma- és környezetvédelemmel. A tervek szerint, a zárt láncú gazdálkodási egység további szakemberek, valamint a lakosság bevonásával nemcsak a legmagasabb technológiai színvonalon szolgálja majd a klímavédelmet, de az oly szükséges szemléletformáláshoz, végső soron pedig a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenéséhez is hozzájárul majd.

Ajánlott kiadványokOláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
Takácsné György Katalin:
A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései

Ez is érdekelhetiKertészeti komplexum létesülElérhető a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyvMegjelent a Zöldtrágyázás című kézikönyv

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza