Tavaszi vetés és kárbejelentés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: -V-, 2017/06/01

Már csak a szója és kukorica

A gazdáknak évek óta egyre szélsőségesebb klímához kell alkalmazkodniuk, átlagos időjárású évről ma már nem beszélhetünk. Az idén például csak április második felében érkezett meg a mezőgazdaságban várva várt jelentős mennyiségű csapadék: eső, sok helyen hó, havas eső hullott. Ennek ellenére a tavaszi árpa, magborsó, zab, zöldborsó, cukorrépa, napraforgó és burgonya vetése gyakorlatilag befejeződött, a kukoricának már csak 20 százaléka, a szójának viszont közel fele vár elvetésre.

Eddig összesen 4600 káreseményt jelentettek be a gazdák, de ez a szám még nőhet, hiszen a tavaszi fagykár bejelentésének határideje május 15. volt. A tavaszi fagy leginkább a szőlőben, almában, meggyben, szilvában tett kárt.

A rendkívüli áprilisi hóesés az erdőkben, az erdőgazdálkodásban is jelentősebb károkat okozott. A lehulló fagyos hó az éppen rügyfakadás után lévő, zsenge levelekre rátapadt, megnövelve a korona súlyát és felületét. A megnövekedett terhelés alatt a faágak sok helyen letörtek, a helyenként viharos erejű széllökések pedig a fák törzsének törését, illetve a felázott talajon gyökerestől való kifordulását okozták. A kár egyaránt sújtotta az őshonos és idegenhonos, a fiatal és öreg állományainkat. Az erdőgazdálkodók gyorsjelentése alapján az érintett tölgyeseinkben idén gyenge makktermés várható, amely hátráltatja az erdők megújítását. A szakemberek jelentősebb fagykárokat jelentettek a csemetekertekből is.

A csapadékos napok ellenére a magágykészítés és a vetés tovább folytatódott. A hőmérséklet egyes régiókban reggelre fagypont közelire vagy alá süllyedt, egyes helyeken nappal sem haladta meg a 10–12 fokot. A lehűlés a gyümölcsösök és vetések egy részét (pl. az őszi káposztarepcét is) megviselte, többek között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A károk mértéke a későbbiekben lesz látható majd pontosabban, de a kárbejelentések alátámasztják a korábbi és a mostani káreseményeket is. A hideg talaj miatt a vetések egy részének a kelése lokálisan nem egyenletes (főként a korai vetések esetében), ahol a korábbi nedvességhiány hideggel párosult, ott újravetésre is szükség lehet. Az utóbb hullott csapadék jó hatással volt a talajállapotra, a még folyamatban lévő magágykészítésekre, a kijuttatott műtrágya és növényvédő szer hasznosulására.

A tavaszi árpa és a magborsó, cukorrépa vetése gyakorlatilag befejeződött. A zab és a zöldborsó készültsége 98%-os, a burgonya készültsége is 97%-on áll. A napraforgót eddig 610 ezer hektáron vetették el, ez 93%-os készültséget jelent. A kukorica vetésének készültsége 79%-ra emelkedett országosan, az elvetett terület 810 ezer hektár. A szója vetési munkálatai csaknem minden megyében folyamatosak, a készültsége 46%-ra növekedett az elmúlt héten. Az őszi kalászosok tavaszi fejtrágyázása gyakorlatilag befejeződött, a gyomirtás készültsége 87%-os.

Téli- és tavaszi fagykár

Agrárkárenyhítésre ebben az évben 25 milliárd forint áll rendelkezésre, a kérelmeket az államkincstárhoz kell benyújtani. A kockázatmegelőzés, a termelői öngondoskodás, a biztosítás kiemelt fontosságú. A kárenyhítési feltételeket teljesítő termelő ugyanis kára jelentős részét visszakaphatja. A gazdák számára további segítséget jelen a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által kidolgozott áthidaló hitel, amely 100 százalékos kamat-, kezességi díj-, továbbá a hitelfelvételhez kapcsolódó költségtámogatást jelent a gazdáknak a kárenyhítő juttatás kifizetéséig.

2017 telén a hó nélküli, szokatlanul alacsony hőmérséklet számottevő területeken okozott téli fagykárt a szántóföldi kultúrákban és az ültetvényekben egyaránt. A legnagyobb területre Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár Bereg megyéből érkeztek kárbejelentések.

A bekövetkezett fagykárok bejelentése és felmérése jelenleg folyamatban van, ugyanakkor a károsodás várható mértéke majd csak a károk teljes körű felmérését követően állapítható meg.

Több mint 4000 fagykárbejelentés

Az agrárkár-enyhítési rendszerben 2017. május 2-ig beérkezett termelői kárbejelentések alapján 2729 darab téli fagykárra vonatkozó bejelentés érkezett, összesen 27 185 hektár területre, amely terület várhatóan nem fog növekedni, mivel a téli fagykárbejelentés végső határideje április 15. volt. A legnagyobb területen, 9833 hektáron Bács-Kiskun megyében, majd ezt követően 7258 hektár Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, illetve 2593 hektár területen Jász-Nagykun-Szolnok megyében történtek károsodások. A növénykultúrákat tekintve a legnagyobb területen, 8069 hektáron a borszőlő, 5003 hektáron az őszi káposztarepce, míg 2864 hektáron az alma károsodott. Figyelemre méltó, hogy míg az utóbbi években a téli fagy főleg az őszi vetésű növényekben okozott károkat, addig az idei tél jelentős területeken az ültetvényekben éreztette kedvezőtlen hatását.

Az átlagostól eltérő hideg tél elmúltával március elején tapasztalható enyhe időjárás következtében megindult a növények vegetációja, amelyet április második felében erős lehűlés követett. A nappali hőmérséklet is jelentősen csökkent, illetve az éjszakai-hajnali órákban több gyümölcsösben számottevő tavaszi fagykár keletkezett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az idei károk mind kiterjedésükben, mind pedig mértékükben jelentősen elmaradnak 2015. és 2016. év hasonló kártételeitől. Az ugyancsak jellemző havazás viszont önmagában kevésbé bizonyult veszélyesnek. A károk bejelentése még csak a napokban kezdődött, május 2-ig országosan 1869 tavaszi fagykárbejelentés történt, 12 909 hektárra, amely a legnagyobb területen 7522 hektáron Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintette. Heves megyében 1436 hektár, míg Bács-Kiskun megyében 931 hektár károsodott. A tavaszi fagy országosan a legnagyobb területen, 6661 hektáron az almában, 1705 hektáron meggyben, és 918 hektáron szilvában okozott kárt az eddigi bejelentések alapján. Borszőlő esetében eddig 364 hektárra érkezett bejelentés. Károk keletkeztek továbbá a dióültetvényekben, innen eddig 487 hektárra, míg őszibarackosokban 222 hektárra, kajszi barackosokban 599 hektárra érkezett kárbejelentés.

Fontos kiemelni, hogy az elkövetkező napokban a kárbejelentések további növekedése várható, mivel ugyan főszabály szerint 15 napon belül kell kárbejelentést tenni, viszont az Egységes Kérelem szankciómentes benyújtási időszakában ezen időszak végéig, azaz május 15-ig azt még meg lehet tenni.

Mezőgazdasági biztosítás

Az utólagos kárenyhítés mellett a kockázatmegelőzés, a termelői öngondoskodás is kiemelt fontosságú. A kárenyhítési feltételeket teljesítő termelő, ha a hozamértékének legalább felére valamilyen mezőgazdasági káreseményre vonatkozó biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték-csökkenés (számított kárérték) 80%-áig, ha nem rendelkezik biztosítással, akkor a 40%-áig részesülhet kárenyhítő juttatásban. Fontos, hogy a mezőgazdasági biztosítások még folyamatosan köthetők, amely díjához támogatás vehető igénybe. A fagykárt szenvedett termelők esetében az újonnan megkötött biztosítás vélhetően nem fagykárbiztosítás lesz, hanem például jég, tűz vagy viharbiztosítás, amelyhez szintén az Egységes Kérelemben, 2016-tól a Vidékfejlesztési Programban legfeljebb 65%-os díjtámogatás igényelhető.

A termelők körében egyre népszerűbb biztosítási díjtámogatásban 2016-ban több mint 11 000 termelő részesült, akik összesen mintegy 7,5 milliárd forint díjállománnyal rendelkeztek. A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási pillér az abban meghatározott 3 biztosítási konstrukció („A”, „B” és „C”) révén a legfontosabb növényeket és a legjellemzőbb mezőgazdasági káreseményeket (pl. jégeső-, árvíz-, fagy-, aszály-, felhőszakadás-, tűz- és viharkár) fedi le.

A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az Egységes Kérelem benyújtásának utolsó napja, amely idén június 9. lesz.

Költségmentes áthidaló hitel

Az FM a korábbi évek fagy- és jégesőkáraival érintett településeken gazdálkodó termelők számára áthidaló hitelt dolgozott ki, amelynek keretében 100 százalékos kamat-, kezességi díj- továbbá a hitelfelvételhez kapcsolódó költségtámogatást nyújt annak érdekében, hogy a termelők esetleges likviditási problémáit a kárenyhítő juttatás kifizetéséig segítsen megoldani.

A 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet alapján az idei évben fagykárt szenvedett ültetvényen gazdálkodó mezőgazdasági termelők is igényelhetik a nulla százalékos hitelt, amelynek feltételei 2017. április 11-től kedvezőbbek lettek. Az eddigi 500 000 forintról 1 000 000 forintra emelkedett a hektáronként felvehető kamat-, kezességi díj- és költségmentes hitel összege, továbbá 2017. május 31-re tolódik ki a támogatás alapjául szolgáló hitelek szerződéskötési, illetve hatályba lépési határideje. A módosítások egyaránt kiterjednek az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelre, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 és az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében felvételre kerülő hitelekre. Az áthidaló hitel igénybevételi lehetőségére az FM minden lehetséges fórumon felhívja az érintett termelők figyelmét.

A 2017. évi téli és tavaszi fagykárbejelentéssel érintett 602 település 67%-a szerepel a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 909 települést tartalmazó településlistáján, azaz ezen településen ültetvényes gazdálkodást folytatók már most is igénybe tudják venni az áthidaló hitelt. Fontos megjegyezni, hogy e rendkívül kedvezményes hitelkonstrukciót eddig 373 vállalkozás vette igénybe 2,8 milliárd forint összegben.

1. táblázat. Tavaszi munkák 2017.05.02.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai