2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nőtt az egyéni gazdaságok hitelállománya

Kategória: Kamara | 2017/06/03

Míg az egyéni gazdaságok körében jelentősen emelkedett, a társas vállalkozások esetében tovább csökkent az agrárhitelállomány tavaly az utolsó negyedévben.

Jelentősen, 256,7 milliárd forintra emelkedett 2016 negyedik negyedévében a mezőgazdasági és élelmiszeripari egyéni gazdaságok hitelállománya, ami 58,8 százalékkal meghaladja az előző negyedévit. A teljes állományból 98,6 százalékot a mezőgazdasági, 1,4 százalékot az élelmiszeripari szakágazatok képviseltek az aktuális negyedévben – mutatta ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI).

Figyelemre méltó, hogy a mezőgazdaság egyéni gazdaságainak hitelállománya erőteljesen, 94,5 milliárd forinttal nőtt az előző negyedévhez képest, ami elsősorban az MFB-NHP Földhitel hitelprogramhoz kapcsolódó hitelfelvételeknek tulajdonítható 2016 negyedik negyedévében. Az élelmiszeripar egyéni gazdaságainál ugyanakkor a hitelállomány értéke az előző negyedévit több mint 500 millióval meghaladva, 3,6 milliárd forint felett alakult. A mezőgazdaság egyéni gazdaságainál a hitelállomány bővülésében az említett földhitel-programon kívül ösztönzőleg hatott az alacsony vállalati kamatláb is. A hitelállomány növekedésének közel harmadát a piaci hitelek adták.

A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya mindeközben 9,3 százalékkal, az élelmiszeripari társas vállalkozásoké pedig 3,4 százalékkal csökkent 2015 negyedik negyedévéhez képest. A közel 6000 milliárdos nemzetgazdasági hitelállományból a mezőgazdasági társas vállalkozások 332 milliárd forintot, az élelmiszeripari társas vállalkozások 376,4 milliárd forintot tudhattak magukénak, azaz 5,6 és 6,4 százalékban részesedtek. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági ágazat részaránya kissé visszaesett, az élelmiszeriparral együttesen a teljes hitelállomány 12 százalékát – 708,3 milliárd forintot – tette ki.

A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállományán belül a forinthitel részaránya továbbra is 90 százalék körül volt a devizahitelekkel szemben 2016 végén. A forinthitelek értéke jelentősen, 13,7 százalékkal 287,8 milliárd forintra csökkent. A devizahitelek összege ugyanakkor 35,4 százalékkal 44,2 milliárd forintra nőtt, ami az AKI szerint nagyobb kockázatot jelent a rendszerben. A mezőgazdasági társas vállalkozásoknak újonnan folyósított hitelállomány 35,3 milliárd forint volt tavaly az utolsó negyedévben, ami több mint 16 százalékkal maradt el az előző negyedévben folyósított hitelértéktől. Az élelmiszeripari cégek hitelállománya 376,4 milliárd forint volt, ami 3,4 százalékos csökkenést jelent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Generációváltás: előfeltétele a technológiaváltásnak
A középfokú végzettségű - a gazdák 35 százaléka ide tartozik -, hatvanas éveinek elejét taposó gazdász ismerősöm csak legyint, amikor a számítógép alkalmazásáról és a mesterséges intelligencia ismeretéről érdeklődöm nála. Fiára mutat, aki a harmincas korosztályhoz tartozik, szintén középfokú végzettségű, de mindkét technológia birtokában van. A gazdálkodó család él a gazdaságátadási és átvételi pályázat lehetőségével, mint mondják, ez adhat lendületet a közepes birtoknak számító gazdaságuk fejlődésének.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza