Nagyobb árverseny lenne a cél

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: H.Gy., 2017/06/05

Éppen egy évtizede, 2007-ben indult útjára a Portfolio Hitelezés konferenciája. Bár a tíz évvel ezelőttihez hasonlóan ma ismét növekszik a hitelezés Magyarországon, a körülmények egészen mások, mint akkor. A túlhajtott, spekulatív jellegű finanszírozással szemben mérsékelt ütemű, konzervatív bővülés látható, a devizaforrások bősége helyett pedig az alacsony forintkamat környezet lett a legmeghatározóbb külső körülmény.

A bankszektor hét év után először tavaly mutatott fel elfogadható megtérülést, az idei év azonban több szempontból is keményebbnek ígérkezik. A lakossági hitelezést a választások előtti évben az állami támogatások és a lakáspiac bővülése, a kkv-hitelezést pedig a Növekedési Hitelprogram lezárása, valamint az EU-források beáramlása befolyásolja, miközben a nem teljesítő hitelek piaca minden korábbinál aktívabb.

Növekvő vállalati hitelezés

Nagy Márton alelnök (Magyar Nemzeti Bank) szerint Európa legdrágábban működő bankrendszere a magyar. Az MNB a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztóbarát lakáshitel koncepcióról szóló egyeztetést folytat, ezért erről eddig egyelőre nem tud részleteket elárulni. A 2009-től 2013 közepéig tartó hitelösszeomlás/hitelszűke stagnálásba, majd 2015-től hitelezési fordulatba váltott át a kkv-hitelek piacán. 2017–2018-ban is évi 7–8 százalékos ütemben bővülhet a kkv-hitelezés, a teljes vállalati hitelezés pedig 3–5 százalékos növekedést mutathat. Kérdés, hogy ki lesz képes helyettesíteni mennyiségben és minőségben is a Növekedési Hitelprogramot. Az állami bankok, a garanciaintézmények és a kereskedelmi bankok termékfejlesztése ezért jelentősen felértékelődik. Átmeneti visszaesés után egyre hosszabb futamidők alakulhatnak ki ez utóbbiban is.

A lakosság esetében hosszabb volt a visszaesési periódus, de ezt mérlegalkalmazkodásnak és nem hitelösszeomlásnak nevezi az MNB. Idén már nőhet a hitelállomány, jövőre pedig 2–3 százalékos növekedést prognosztizál a jegybank e téren, folyamatosan nagy amortizáció mellett. A jó minőséget az adósságfék szabályok garantálják, a termékek összehasonlíthatóságát és az árversenyt azonban fokozni kell. Itt historikusan is gyenge az árverseny, szemben a vállalati hitelpiaccal. Az ún. Lerner-index a vállalati hitelpiacon nagy versenyt, a lakosságnál viszont kis versenyt mutat.

Gyenge a verseny

A digitalizáció alkalmazása terén a magyar bankrendszer az EU 28 országából a 25. helyen áll. Az újonnan folyósított lakáshitelek felára jelentősen meghaladja a régiós átlagot, az ügyfelek a lakáshitelek területén a nominális kamatcsökkenésben csak azt érzékelték, „amit a jegybank csinált”, a felár nem csökkent. Különösen a fix kamatozású hitelek esetében magas a kamatfelár. A változó kamatozásúaknál 3–3,5 százaléknál, a fix kamatozásúak esetében 4–5,5 százalék környékén mozog a kamatfelár. Utóbbinál ráadásul 200–250 bázispont eltérés is lehet a banki kondíciókban.

Az alelnök a kérdésre is válaszolt: „Hogy lehet az, hogy egy 2 százalékponttal drágább terméket vesz fel az ügyfél, miközben ha átsétálna 100 méterrel odébb egy másik fiókba, jóval olcsóbban tehetné? Ilyen nincs a vállalati hitelpiacon!” A bankok gyenge verseny mellett elsősorban a bevételekre fókuszálnak. Ezt mutatja az is, hogy a világ egyik legmagasabb kamatjövedelmével bír a magyar bankrendszer. Mindemellett a legkevésbé hatékony Európában a működési költségek alapján. A nagyobb árverseny üdvözlendő cél, ami hatékonyságjavulás mellett nem feltétlenül csökkenti a profitot. Nem kell lemondani tehát a profitról, a bankrendszer egy modellváltással megőrizheti nyereségességét és profitabilitását is. Ennek a nagyobb árversenyről és a hatékonyságjavításról kell szólnia. Magyarország továbbra is túlbankosított, az MNB továbbra is fenntartja, hogy öt nagybankra van szükség. A fiókok száma ma közel 3000, ezt tovább érdemes csökkenteni, a meglévő fiókokat át kell gondolni, mondta Nagy Márton.

Megnyerni a vállalkozókat

Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója a bank tevékenységével kapcsolatos aktualitásokról beszélt. Az MFB felmérése szerint a magyar vállalkozók 64 százaléka azért nem vesz fel hitelt a kereskedelmi bankoktól, mert nem is szeretne tőlük hitelt igényelni, 23 százalék azért nem, mert elutasítja a hitelajánlatot, 10 százalék pedig a teljes, a 3 százalék a részleges elutasítottságból adódik. 890 milliárd forintnyi hitelt lehetne folyósítani a vállalkozásoknak, ha ezek a problémák orvosolva lennének. Tavaly elindult a visszatérítendő források disztribúciója, több mint 1000 milliárd forintnyi kihelyezést vállalt magára az MFB. 9000 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére – ebből az MFB-pontokon keresztül lehívható összeg 1055 milliárd forint. A februárban meghirdetett visszatérítendő uniós források 32 százalékára érkezett már igénylés. 2016 második félévében 70 százalékkal csökkent a kockázati tőke volumene Magyarországon, ezeknek a szerepét főleg az állami/ EU-s források vették át. A kormány stratégiájának megfelelően finanszírozási program készül az MFB-nél a hazai turizmus fejlesztésére, a hazai kötöttpályás járműgyártás támogatására és a hazai mezőgazdasági gépgyárártás piacra jutásának támogatására. Hamarosan erről hivatalos bejelentés is lesz.

Új dimenziók

Demeter Ákos, a Deloitte partnere többek között arról beszélt előadásában, hogy a technológiavezérelt változásoknak két hajtóereje van: maga a technológiai fejlődés, illetve a szabályozási változások. A tanácsadó cég szerint a fintech forradalom több lehetőséget kínál a hitelezésben, mint amennyi veszélyt tartogat. A hitelezésben olyan fontos szerepe van, mint

• a vásárlói igény észlelése és megragadása,
• az információk begyűjtése,
• kockázatfelmérés, elbírálás,
• hitelkérelem-feldolgozás,
• folyósítás.

Nemcsak az árverseny formájában, de az ügyfélélményben is versenyezhetnek a bankok. Az elmúlt évek technológiai újításai immár lehetővé tették, hogy az ügyfelek igényeit valós időben azonosítsák és fel is dolgozzák. A Beacon tecnhológia lehetővé teszi az ügyfelek offline viselkedésének követését, a Cooki és a web beacon technológia az ügyfelek online viselkedésének követésére alkalmas, mindez pedig termékajánlattá formálható át az ajánlómotorok segítségével.

Az ügyféligények megragadásához és kiszolgálásához szükséges képességeket a bankoknak elsősorban partnerségeken keresztül érdemes megszerezniük. A fintech cégek lean és automatizált folyamatai új szintre emelik a vásárlói elvárásokat. Mentesek mindenféle hagyaték rendszerektől, így elbírálási és jóváhagyási folyamataik sokkal gördülékenyebbek. A folyamatok sokszor félig vagy teljesen automatizáltak. Technológiai oldalról, a fintech cégek oldaláról szinte minden megvan a gördülékeny, automatizált és ügyfélélményt nyújtó hitelezéshez. A bankoknak azonban az alapfelépítésüket és logikájukat is meg kell változtatniuk.

Jelentősen eltért a bankvezérek helyzetértékelése az MNB-étől abban, hogy mennyire drágán működik a magyar bankszektor, derült ki a konferencia délelőtti panelbeszélgetésében. A konszolidáció és a további jelentős költségcsökkentés azonnali feltételei egyelőre nem adottak, a hitelnövekedés alapjai most már annál inkább.

Kevesebb nem teljesítés

Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója érdekes adatokat osztott meg a magyar vállalati szféráról. Magyarországon jelenleg 160 ezer olyan vállalkozás van, amelynek legalább egy alkalmazottja van, és legalább 10 millió forint feletti éves nettó árbevétele. 2967 olyan cég van, amely legalább 100 alkalmazottat foglalkoztat. Átlagosan 19 másodpercenként változik egy cégadat Magyarországon. A 100 millió forint feletti árbevételű vállalkozásoknak átlagosan 5,4 kapcsolt vállalkozása van. Jelenleg 1,7 millió magánszemély van, akit cégadatbázisban is megtalálhatunk. Magyarországon gyorsan változik a gazdasági környezet, rossz az üzleti etika és magas a bürokrácia, az ellenőrzés tekintetében mégis kihívásokkal küszködünk. A magyar cégadatok az uniós átlagnál frissebbek. A céginformációk alapján lakossági adatbázisokat is össze tudunk állítani, például a cégvezetők lakhelyeit is megtudhatjuk belőlük.

Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója és a MAKISZ elnöke többek között arról is beszélt előadásában, hogy kicsi a buborék valószínűsége most a hitelpiacon, de a ciklusok elkerülhetetlenek, a nulla körüli kamatszint is kockázatot jelent, ahogy korábban a devizaárfolyamok kockázata. A lakossági nem teljesítő hitelek állománya szépen csökken, 2016 végén 892 milliárd forint volt a nem teljesítő lakossági hitelek állománya. A fedezetlen hitelek kínálata tavaly és idén is szűkül, alig van már ilyen nem teljesítő hitel a bankok mérlegében, és alacsonyak a hozamok. Sok új lokális szereplő van a piacon, ezek gyakorlatában az etikus magatartás, a benchmark és a rendszerismeretek hiánya sokszor gondot jelent. A telekommunikációs szektorban is erős a verseny.

Állandó mozgásban

Néhány régi szereplő eközben a piac elhagyását fontolgatja, ami másodlagos piacot generál a nem teljesítő hiteleknél, és kényszervásárlásokat generál. Mindez magával vonja, hogy a piac a fedezetes hitelek felé mozdul el. Európai trend lett az „olcsó pénz”, ez most már – meglepetésre – a nem teljesítő hitelek piacára is beszűrődött. Jegybanki elvárás lett az NPL-ráta drasztikusabb és gyorsabb leépítése cégcsoport szinten is. Nagy állományok értékesítése vált jellemzővé a gyenge minőségű, kis portfólió helyett. Az Erste és az Intrum Justitia tranzakciója után a UniCredit–APS–Balbec ügylet valósult meg. A fedezetes piac dilemmája, hogy kicsi a piac és csak egyszeri nagyobb hozamot nyújt. Alacsonyak (100 millió euró alattiak) az egyedi vételárak és magasak a tranzakciós költségek. Négy hónap alatt az ügyek 8 százalékában már részletfizetési megállapodást tudott kötni az Intrum Justitia a volt erstés portfólión, 4 százalékban nyújtottak be kérvényt a NET-hez, 3 százalékában pedig olyan megállapodást kötöttek, amelynek során a teljes követelés megszűnik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai