Sertéshús: garancia minőségre

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P.Forrás: Vágóállat és Hús Terméktanács információja alapján, 2014/04/10
Címkék: sertéstartás, sertéshús, húsminőség, kiváló sertéshús, magyar sertés

A Magyarországon előállított sertéshúsra gabonaalapú takarmányozásunk miatt mondhatjuk, hogy valóban a minőségi kategóriába tartozik. Az új védjegy a hazai sertésállomány növelését és a belföldi sertéshúsfogyasztás emelkedését segítené.
A sertésállomány létszámáról sűrűbben hallhatunk, mint a magyar sertéshúsfogyasztás alakulásáról. Magyar­országon évente fejenként 25 kiló sertéshúst fogyasztanak, amíg a szomszédos Ausztriában közel kétszer ennyi fogy. Igaz ott az „AMA” védjegy már tizenöt éve az osztrák eredet és a megbízhatóság garanciája.

A magyar fogyasztók körében is egyre erősebben megnyilvánul az igény azokra az élelmiszerekre, amelyek megbízható minőség-ellenőrzési rendszeren keresztül nyújtanak garanciát egy termék minőségére vonatkozóan.
A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak. A vevők várhatóan már húsvét előtt találkozhatnak a boltokban az új védjegyet viselő árukkal.

A KMS védjegyet a minisztérium a sertésstratégia részeként hozta létre, kidolgozását és bevezetését pedig a VHT végezte el.
A Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes kukorica és egyéb szemes gabona alapú, az EU által engedélyezett takarmány-összetevőket tartalmazó takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. A nem növényi eredetű összetevők aránya a takarmányban nem lehet nagyobb 5%-nál – áll a VHT közleményében.

A védjegy használatára adott a lehetőség a sertés termékpálya minden egyes szereplőjének. A pályázatok benyújtása önkéntes alapon történik, amelyeket a VHT Védjegy Tanúsítási Iroda (VTI) fogad. Azok a vállalkozások, amelyek szívesen pályáznak a KMS Védjegyre, a VHT honlapjáról letölthetik az átfogó és részletes auditlistákat, valamint a pályázati feltételeket és eljárásrendet tartalmazó dokumentumokat.
Bővebb információt a KMS védjegyről a VHT korábban megjelent részletes tájékoztatójában lehet találni.

„A KMS Védjegyet független auditorok általi ellenőrzés alapján, a KMS szempontrendszer teljesítésével nyerhetik el a pályázók. A KMS Védjegyre pályázókat a Vidékfejlesztési Minisztérium azzal segíti, hogy a bevezetési időszakban átvállalja a pályázat költségeit, vagyis a pályázat és a védjegy használata jelenleg ingyenes.

A védjegyet elnyerő vállalkozás 3 évig használhatja a KMS Védjegyet.

A tanúsítási folyamatban a Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) szakemberei vesznek részt. Az auditálás és a minősítés független és transzparens, annak folyamatában piaci szereplők képviselői nem vehetnek részt” – olvasható a VHT honlapján

Az érdeklődő számára az is kiderül, hogy milyen vizsgálati szempontokra kell számítania: A pályázó termelési profiljának megfelelő ellenőrzések több szintből állhatnak. Az audit során ellenőrzik a beküldött bizonylatokat (gyártmánylap, receptúra, csomagolás, tanúsítványok stb.), a tartási, gyártási és kereskedelmi folyamatokról pedig helyszíni auditok során győződnek meg a szakemberek. Szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül, amelyek keretében a termék mikrobiológiai összetevőit és más minőségi jellemzőit vizsgálják a szakemberek – közli tájékoztatójában a VHT

A KMS Védjegy után érdeklődő vállalkozás az elbírálás menetéről is tájékoztatást kap. Az audit eredményeit a KMS Bíráló Bizottság értékeli ki. A kiértékelés eredménye alapján a Bizottság javaslatot tesz a KMS Védjegy használatára vonatkozóan. A védjegyhasználat engedélyezése a Bíráló Bizottság előterjesztése alapján a VHT elnökének a feladata. A VHT elnökének döntését a Vidékfejlesztési Minisztérium ellenjegyzi, ezt követően válik lehetővé a pályázó számára a KMS Védjegy használata. A Védjegy Tanúsítási Rendszer működésével (pályáztatás, auditálás) és döntéseivel szemben fellebbezésre is van lehetőség, amelynek kivizsgálása a Fellebb­viteli és Felügyelő Testület feladata – derül ki a VHT közleményéből

Ajánlott kiadványokDr. Szűcs Endre (szerk.):
Vágóállat- és húsminőségNovotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
SertéstenyésztésNábrádi András, Szűcs István, Balogh Péter:
A sertéshústermelés gazdasági kérdéseiBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalás

Ez is érdekelhetiElhúzódó orosz sertéshúsembargóTenyészsüldők tartása, neveléseSertéspestis okozta hatások