2025. 05. 19., hétfő
Ivó, Milán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Sertéshús: garancia minőségre

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P.Forrás: Vágóállat és Hús Terméktanács információja alapján, 2014/04/10
Címkék: sertéstartás, sertéshús, húsminőség, kiváló sertéshús, magyar sertés

Új védjegyet vezetett be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), illetve a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a magyar sertéshús minőségének garantálására.

A Magyarországon előállított sertéshúsra gabonaalapú takarmányozásunk miatt mondhatjuk, hogy valóban a minőségi kategóriába tartozik. Az új védjegy a hazai sertésállomány növelését és a belföldi sertéshúsfogyasztás emelkedését segítené.
A sertésállomány létszámáról sűrűbben hallhatunk, mint a magyar sertéshúsfogyasztás alakulásáról. Magyar­országon évente fejenként 25 kiló sertéshúst fogyasztanak, amíg a szomszédos Ausztriában közel kétszer ennyi fogy. Igaz ott az „AMA” védjegy már tizenöt éve az osztrák eredet és a megbízhatóság garanciája.

A magyar fogyasztók körében is egyre erősebben megnyilvánul az igény azokra az élelmiszerekre, amelyek megbízható minőség-ellenőrzési rendszeren keresztül nyújtanak garanciát egy termék minőségére vonatkozóan.
A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak. A vevők várhatóan már húsvét előtt találkozhatnak a boltokban az új védjegyet viselő árukkal.

A KMS védjegyet a minisztérium a sertésstratégia részeként hozta létre, kidolgozását és bevezetését pedig a VHT végezte el.
A Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes kukorica és egyéb szemes gabona alapú, az EU által engedélyezett takarmány-összetevőket tartalmazó takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. A nem növényi eredetű összetevők aránya a takarmányban nem lehet nagyobb 5%-nál – áll a VHT közleményében.

A védjegy használatára adott a lehetőség a sertés termékpálya minden egyes szereplőjének. A pályázatok benyújtása önkéntes alapon történik, amelyeket a VHT Védjegy Tanúsítási Iroda (VTI) fogad. Azok a vállalkozások, amelyek szívesen pályáznak a KMS Védjegyre, a VHT honlapjáról letölthetik az átfogó és részletes auditlistákat, valamint a pályázati feltételeket és eljárásrendet tartalmazó dokumentumokat.
Bővebb információt a KMS védjegyről a VHT korábban megjelent részletes tájékoztatójában lehet találni.

„A KMS Védjegyet független auditorok általi ellenőrzés alapján, a KMS szempontrendszer teljesítésével nyerhetik el a pályázók. A KMS Védjegyre pályázókat a Vidékfejlesztési Minisztérium azzal segíti, hogy a bevezetési időszakban átvállalja a pályázat költségeit, vagyis a pályázat és a védjegy használata jelenleg ingyenes.

A védjegyet elnyerő vállalkozás 3 évig használhatja a KMS Védjegyet.

A tanúsítási folyamatban a Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) szakemberei vesznek részt. Az auditálás és a minősítés független és transzparens, annak folyamatában piaci szereplők képviselői nem vehetnek részt” – olvasható a VHT honlapján

Az érdeklődő számára az is kiderül, hogy milyen vizsgálati szempontokra kell számítania: A pályázó termelési profiljának megfelelő ellenőrzések több szintből állhatnak. Az audit során ellenőrzik a beküldött bizonylatokat (gyártmánylap, receptúra, csomagolás, tanúsítványok stb.), a tartási, gyártási és kereskedelmi folyamatokról pedig helyszíni auditok során győződnek meg a szakemberek. Szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül, amelyek keretében a termék mikrobiológiai összetevőit és más minőségi jellemzőit vizsgálják a szakemberek – közli tájékoztatójában a VHT

A KMS Védjegy után érdeklődő vállalkozás az elbírálás menetéről is tájékoztatást kap. Az audit eredményeit a KMS Bíráló Bizottság értékeli ki. A kiértékelés eredménye alapján a Bizottság javaslatot tesz a KMS Védjegy használatára vonatkozóan. A védjegyhasználat engedélyezése a Bíráló Bizottság előterjesztése alapján a VHT elnökének a feladata. A VHT elnökének döntését a Vidékfejlesztési Minisztérium ellenjegyzi, ezt követően válik lehetővé a pályázó számára a KMS Védjegy használata. A Védjegy Tanúsítási Rendszer működésével (pályáztatás, auditálás) és döntéseivel szemben fellebbezésre is van lehetőség, amelynek kivizsgálása a Fellebb­viteli és Felügyelő Testület feladata – derül ki a VHT közleményéből

Ajánlott kiadványokBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalás
Novotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
Sertéstenyésztés
Dr. Szűcs Endre (szerk.):
Vágóállat- és húsminőség
Nábrádi András, Szűcs István, Balogh Péter:
A sertéshústermelés gazdasági kérdései

Ez is érdekelhetiElhúzódó orosz sertéshúsembargóTenyészsüldők tartása, neveléseSertéspestis okozta hatások

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magas szintű járványvédelemre van szükség
A tavaly ősszel indult madárinfluenza járványban Magyarországon több mint 200 állattartó telepen jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus. A vadmadárvizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos a vírus a vadmadarakban egész évben jelen van, így a betegség megjelenésének veszélyével folyamatosan számolnunk kell. A betegség fellobbanása, a baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata a vándorló vadmadarak vonulásával pedig tovább nő. Magyarország madárinfluenza szempontjából különösen veszélyeztett, mert a vándorló vadmadarak fő vonulási útvonalai közül néhány érinti hazánkat is. E kockázat mellett figyelembe kell venni, hogy az ország egyes térségeiben igen nagy a telepsűrűség, mely a járvány gyors terjedését okozza. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével értékeltük az elmúlt időszak eseményeit.
Több mint ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Lapzártánk idején már négy magyarországi szarvasmarha-tartó telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség. A fertőzött telepeken az állományt teljes egészében fel kell számolni, a kitörések meghatározott körzetében pedig szigorú intézkedések lépnek életbe a betegség tovább terjedésének a megakadályozása érdekében. Bár az esetek egy viszonylag szűkebb területre korlátozódnak, hatásuk a hazai állattenyésztés baromfin kívül eső részét igen érzékenyen érinti, hiszen már komoly gazdasági károkat okoztak, illetve vetítenek előre.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Világszínvonalú a magyar vadgazdálkodás
Február 6-án megnyílt a 31. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A február 9-ig nyitva tartó rendezvényen 13 országból 200 kiállító mutatja be termékeit.
Fejlesztés az állattenyésztésben: tojástermelés
Minden mozog a tojástermelésben. A statisztikai adatok szerint a ketreces tartásból származó étkezési tojás ára a csomagolás helyén 17 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben, mint egy évvel korábban; a mélyalmos tartásnál ez a csökkenés csak 13 százalék. Ezt természetesen a gazdasági adatok elemzésekor is érzékelik a termelők: 2023-ban a ketreces étkezési tojástermelés költségarányos jövedelme 38 százalék volt, a tavalyi, még becsült adatok alapján már csak 11 százalék.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza