Milliárdok turizmus- és vidékfejlesztésre

Kategória: Agrártámogatások | 2017/06/09

Az előadó a hazai turizmus lehetőségeiről beszélt, valamint az együttműködés és a projektszintű gondolkodásról, mely jelentős mértékben túlmutat az eddig megszokott csak és kizárólag infrastruktúra-fejlesztési projekteken.

A hazai és nemzetközi projektfinanszírozási szakértő elsőként a turizmus fejlesztésének lehetséges területeire hívta fel a figyelmet, s arra, hogy mennyire fontos a turisztikai beruházások ösztönzése. A források bevonását a továbbiakban is döntően a szálláshely, az attrakció és a szolgáltatás fejlesztéséhez köthetjük, amelyhez kapcsolódhatnak energetikai, informatikai, gyakornokfoglalkoztatási, képzési és egyéb operatív feladatellátáshoz kapcsolódó projektjeink.

A hazai turizmusfejlesztés főbb stratégiai irányvonalai ezen időszakban számos területre koncentrálódnak, melyek összegzését az ügyvezető a következőképpen foglalta össze:

• egyedi projektek helyett leginkább a térségi, tematikus, desztinációorientált projektjeket támogatják;
• a meglévő attrakciók, világörökség helyszínek és környezetük, a hazai turizmus gyógyhelyei kiemelten támogatottak;
• fókuszpontban lesz a turisztikai régiók összekapcsolása, az együttműködések generálása, a TDM szervezetek közötti és azon belüli együttműködések elmélyítése;
• fontos szerepet kap a fenntartható turizmusfejlesztés (pl. megújuló energiaforrások alkalmazása)
• kiemelten fontos lesz az elérhetőség javítása és a szezonalitás csökkentése;
• kiemelt szerepet kap a Balaton és térsége csakúgy, mint Tokaj és a Felső-Tisza régió turisztikai fejlesztései;
• integrált szerepkört kap a humánerőforrás-fejlesztés, a kompetenciák javítása és a munkavállalók képzése, valamint a gyakornoki foglalkoztatási programok indítása;
• figyelmet kell fordítanunk a határon túli együttműködések, közös tervezések lehetőségeire, amelyek keretei között közös turisztikai útvonalak koncepciója, együttműködések előkészítése, nemzetközi programok valósulhatnak meg.

Az előadó összefoglalta a hazai turizmusfejlesztés legfontosabb területeit és irányait. Itt olvashatjuk, hogy milyen területre nagyságrendileg milyen keretek érkeznek:

• Falusi turizmus és vidéki diverzifikáció fejlesztésre 35,94 Mrd Ft (2017. áprilistól);
• Világörökségi fejlesztések a konvergencia régióban 11,5 Mrd Ft keretében;
• Turisztikailag frekventált térségek integrált termék és szolgáltatásfejlesztése a konvergencia régiókban 21,4 Mrd Ft;
• Tokaj, a Felső-Tisza vidéke és a Nyírség kiemelt turizmusfejlesztési projektjei – melynek keretei között 49 nevesített projekt részesülhet 102 Mrd Ft támogatásban – hazai és uniós támogatási keretek között;
• Hazai Települések Turizmusfejlesztése, kisléptékű, helyi, térségi jelentőségű turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített és természeti örökség – turisztikai hasznosítását támogatják (attrakciók, rendezvények, tematikus útvonalak, természeti értékek fejlesztésének érdekében);
• Rendezvénymarketing támogatás a hazai termékek, magyar élelmiszerek és a vidéki magyar gazdaságok bemutatására, 90 M Ft keretében;
• A Balaton régió komplex turisztikai fejlesztéseire – 365,4 Mrd Ft keret áll majd rendelkezésre;
• Valamint külön keret állt rendelkezésre a TDM szervezetek támogatására 2 Mrd Ft keretében.

Az ügyvezető összefoglalójában kiemelten foglalkozott a Vidékfejlesztési Program ún. nagy diverzifikáicós pályázatával, mely falusi turisztikai fejlesztések finanszírozására jelenleg is elérhető, pályázható. Mindez a támogatás a VP–6.4.1.-16 programcsomag keretei között a vidéki térségekben működő mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők induló vagy már működő nem mezőgazdasági tevékenységeinek fejlesztése címen érhető el.

Az intézkedés kiemelten támogatja a tanyás településeken és vállalkozáshiányos, aprófalvas területeken megvalósuló tevékenység-, illetve vállalkozás-fejlesztéseket. Az elnyerhető támogatás mértéke: maximum 160 000 euró lehet, melynek támogatási intenzitása: 50–70%-os.

A programban támogatható tevékenységek nem kapcsolódhatnak az elsődleges mezőgazdasági termeléshez, ugyanakkor a következő területeken valósulhatnak meg:

a) Falusi turisztikai attrakciók és szolgáltatások létesítése, fejlesztése:
új falusi szálláshely létesítése és meglévő fejlesztése esetében a projekt eredményének rendelkeznie kell a 4 napraforgós minősítést tartalmazó Minősítő Bizonyítvánnyal;
egyéb szálláshely esetében:
– új egyéb szálláshely létesítése és meglévő fejlesztése támogatható;
– amennyiben a projekt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén valósul meg, egyéb szálláshelyhez kapcsolódó fejlesztés támogatható.

b) Nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztés, a tevékenység elindításához vagy továbbfejlesztéséhez szükséges műhely vagy bemutató tér kialakítása, fejlesztése, interaktív bemutatók tartásához szükséges fejlesztések, árusító helyek/csatornák kialakítása, fejlesztése.
Fontos, hogy csak már egy teljes lezárt évvel működő mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők indulhatnak a pályázaton, akik megadott településlistán szereplő településen rendelkeznek 2016. július 1. előtt óta bejegyzett székhellyel, telephellyel, működési helyszínnel.
A konferencia keretei között áttekintő információt kaphattunk a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség régió kiemelt turisztikai projektjei kapcsán is.
„A kormány kiemelt turisztikai térséggé nyilvánította a 105 településből álló Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térséget – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A fejlesztésekre tervezett uniós és hazai források összege 49 projektre eléri a 102 milliárd forintot.” (Forrás: www.turizmusonline.hu)

A kiemelt programok keretei között a következő turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg:

• Tokaj európai uniós finanszírozású fejlesztései a rendelet szerint 29,5 milliárd forintot tesznek ki.
• A Felső-Tisza uniós finanszírozású fejlesztései 2,73 milliárd forintot tesznek ki, a legnagyobb, 1,5 milliárd forintos részt a kisvárdai vár turisztikai fejlesztése jelenti.
• Kiemelt térségi szintű, európai uniós finanszírozású fejlesztésekre 11,54 milliárd forintot terveznek fordítani, a térségi szintű, hazai finanszírozású fejlesztésekre 1 milliárd forintot.
• Mindhárom kiemelt turisztikai térségben hazai finanszírozású fejlesztések is lesznek, amelyek összértéke meghaladja az 52 milliárd forintot.

Semperger Sommariva Kinga elmondása szerint nemcsak a turisztikai szakmai, de az egyéb vállalkozásfejlesztési támogatási lehetőségekre is figyelmet kell fordítanunk. A 2017-es év az, amikor még jelentősebb vissza nem térítendő támogatáshoz juthatunk pályázatokon keresztül. Az ügyvezető közérthető összefoglalásában a következő programokat emelte ki, melyekről a konferencia utáni konzultáció keretei között részletesen is beszámolt.

Munkahelyi képzések – kis- és középvállalkozásoknak (országosan elérhető)

• GINOP KKV pályázat 19,4 Mrd Ft keret – támogatás: 3–50 M Ft;
• VEKOP KKV pályázat 1,84 Mrd Ft keret – támogatás: 3–50 M Ft;

valamint a Munkahelyi képzések program nagyvállala­tok számára is elérhető, szintén országosan

• GINOP keretei között 10 Mrd Ft keret – támogatás: 10–100 M Ft;
• VEKOP keretében 1,3 Mrd Ft keret – támogatás: 10–100 M Ft.

Emellett kiemelte az elérhető gyakornoki foglalkoztatási program felhívását, melyen 100%-os intenzitás mellett kaphatunk bér- és eszközbeszerzési támogatást 25 év alatti, legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező személyek foglalkoztatására.
Bemutatásra került a komplex épületenergetikai beruházások támogatás kombinált hitel által, mely 10% önerő mellett biztosít támogatást és hitelt a 2006. december 31. előtti építési engedély alapján épített épületek energetikai fejlesztésére. Fontos lehet a vállalkozások számára az informatikai pályázatok lehetősége is (max. 40% támogatás és ahhoz kapcsolódó hitel mellett), melyet érdemes tüzetesen megvizsgálni, ha IT fejlesztés előtt állunk.

Javaslata alapján érdemes a cégeket külön-külön megvizsgálni, hogy milyen adottságokkal rendelkezve, mely pályázati forrásokat tudják a leginkább felhasználni.

A nemzetközi programok és kitekintés keretében leginkább hangsúlyos az országok közötti együttműködés, a nonprofit szervezetek bevonása, a szakmaterület – turizmushoz kapcsolódó partnerek, intézmények, szervezetek hazai és nemzetközi integrálása, mintaprojektek kialakítása. Információt kaptunk a Visegrádi Alapok lehetőségeiről, a Central Europe 2020 program által nyújtott fenntartható és leginkább ökoturisztikai projekt-együttműködések támogatási rendszeréről, valamint a Duna Program turisztikai jelentőségéről.

Az elérhető és további pályázati lehetőségek kapcsán a ProjectMine Kft. szakértői és munkatársai készséggel állnak rendelkezésre, stratégiai információk megküldése és előzetes pályázói alkalmasság felmérése céljából is. Kollégáink örömmel állnak rendelkezésre, hogy az Ön turisztikai fejlesztése is megvalósulhasson.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai